Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-210
158 A nemzetgyűlés 210. ülése 1923. gandája utján, hanem hivatalos apparátusnak hivatalosan leadott és inspirált felfogásából. A külföldi kölcsön másik két kérdéséhez : az anyagi és politikai kérdéséhez igy akarok hozzászólni. Az anyagi kérdésben egyszerűen arra az álláspontra helyezkedem, hogyha olyan kölcsönt hoznak, amely segit, azt el kell fogadnunk ; ha azonban olyan kölcsönt hoznak, amelynél részben csekély összegről van szó, részben bizonyos összefüggésben van politikai problémákkal, attól elve idegenkedem mert azt mondom, hogy nem érdeke Európának Magyarország gazdasági konszolidációja, ha olyan kölcsönt akar adni, amelynek elfogadását a magyar nemzet önérzete nem engedi meg. Ha Európa tényleg komolyan akar segíteni Magyarországon, ha Magyarországot segy az európai gazdasági rendszer kiegészitő gazdasági egységnek tekinti, ha azt tartja, hogy Magyarországon való segítés nemcsak magyar, hanem európai érdek is, akkor a politikum háttérbe szorul és tisztán gazdasági momentumok fognak dönteni ebben a kérdésben. Eltekintve attól, hogy Magyarország idei termése 600 millió aranykorona volt, hogy a valorizálatlan hitel révén a nagybankok 300 millió aranykoronát nyertek, a szénkartell 100 millió aranykoronát, feleshasznot tud felmutatni, mégis elfogadom a külföldi kölcsönt, ha segit, ha abból effektív hasznot látok, ha nem máról-holnapra segit, mint ahogy Ausztriában mutatkozik a külföldi kölcsön hatása, hogy két év múlva újra kezdődjön a lecsúszás, mert ez még rosszabb lesz, mint a jelenlegi hetyzet. Én csak olyan szanálást képzelhetek, amely effektive a magyar gazdasági életnek talpraállitása révén lehetővé teszi, hogy mi ezzel kapcsolatban vállalt kötelezettségeinknek eleget tegyünk és teljes erővel belekapcsolódhatunk az európai gazdasági. rendszerbe. Miért vagyunk azonban mi ezzel a kölcsönnel szemben szkeptikusak ? Azért, mert azt tartjuk, hogy a jelenlegi pénzügyi kormányzat megint csak elherdálja ezt a pénzt, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert félünk attól, hogy rossz gazdasági politikát fognak folytatni ezzel a pénzzel is, aminek következményekép még súlyosabb lesz Magyarország gazdasági helyzete. Rassay Károly : Önök közelről látták ezt ! 'Tudják, hogy igy van ! Gömbös Gyula : Mi azt tartjuk, hogy mielőtt ez a kölcsön jön, olyan kezekben akarjuk látni a kölcsönnek a felhasználását, amely a magyar agrárérdekeket favorizálva, a természetes gazdaságpolitikai vágányra tereli a magyar gazdasági életet. Ezt nem látjuk ma s ezért kétkedve és talán bizonyos előítélettel várjuk a külföldi kölcsön hatását, mert félünk attól, hogy ugyanazon a csatornán át fog belefolyni ez a pénz a magyar gazdasági életbe, amelynek bedugaszolása érdekében szavunkat felemeltük. Nem tudom egyelőre a kölcsön kérdését politikai vonatkozásaitól különválasztani. Komolyan hiszem és akarom hinni a nemzet szuverenitását, én tehát a kontrolitól, legyen az akár pénzügyi, akár politikai, akár katonai vagy akármilyen kontroll, de különösen a pénzügyi kontrolitól nagyon félek ; mert nevetséges azt állítani, hogy a pénzügyi kontroll csupán gazdasági kontroll. A pénzügyi kontroll mindenféle kontrollt jelent, mert akinek pénz van a kezében, évi december hó 17-én, hétfőn. azé a gyeplő is és az szabályozni tudja a magas életet akár a mezőgazdaság fejlesztéséről, akár iparfejlesztésről, akár a magyar kultúra fejlesztéséről van szó. Minden tekintetben idegen, a nemzetnek életét és piszihológiáját nem ismerő kéz fogja irányítani a nemzet életét egy pillanatban, amely a nemzetet egészen más szellemben kell nevelni, mint amilyen nevelődött eddig. Én tehát a nemzetnek ilyen kiskorusitása ellen tiltakozom. Nem tartom helyesnek a kontrollkérdés olyan beállítását, mint ahogyan azt a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, azt hiszem Fenyő Miksa, állitja be, aki erről a kérdésről külföldi újságokban is állandóan mint mellékes dologról beszél. Minthogy ő a gyáriparosok érdekeit képviseli, lehetséges, hogy ebből a szempontból neki igaza van. Nekünk politikusoknak azonban az ország egyetemes érdeke szempontjából kell a kérdést vizsgálni. Megállapítom, hogy a kontroll igenis a szuverenitásnak sérelmét jelenti és megbéníthatja a magyar életnek, a magyar nemzeti államnak fejlődését és teljes regenerálódását. Ez ugyan felfogás kérdése, de én ezt az álláspontot vallom barátaimmal együtt és azt hiszem, nem vagyok egyedül a nemzetgyűlésen. A külföldi kölcsönnel kapcsolatosan bizonyos fokig igazolva látjuk azt a politikát, amelyet eddig követtünk. Nekünk ez keserű elégtétel. mert meg vagyok győződve róla, hogyha abban a pillanatban, amikor az ellentétek fokozódni kezdtek, a kormány cselekvőleg belenyúlt volna a gazdasági élet átterelésébe, ma nem itt volna a helyem, hanem ma is a régi pártban lehetnék és ott képviselhetném ezeket az eszméket. De amikor láttam, hogy ez nem sikerül, kényszerítve voltam lelkiismeretem parancsát követve, erre az oldalra ülni dacára annak, hogy mindig fájdalmat érzek, amikor a kormánnyal szemben kell állnom. Rassay Károly : Az a különbség köztünk, hogy mi nem érzünk fájdalmat ! Gömbös Gyula : Lehetséges és feltételezem, hogy jóhiszemüleg akarnak eljárni, de a történelem, az ország érdeke, nem kérdezi azt, hogy milyen szándékkal cselekszik valaki, hanem azt kérdezi csak, hogy milyen eredménnyel követ valamely politikát és irányt. És mivel a kormány nem tud felmutatni olyan pozitív eredményeket, amiket akár az egyik, akár a másik oldal kíván, ezért van bizonyos egység abban a felfogásban, amely azt mondja, hogy miután erőtlenséget, programmnélküliséget és főleg a gazdasági kérdésekben kapkodást látunk, miután azt látjuk, hogy produkálni nem tudnak, ezért vagyunk ellenzékben és ezért mondjuk azt, hogy ez a politika nem vezethet Magyarország regenerálásához és megmentéséhez. Pikler Emil : Úgyis már Wolff a ministerel nök ! Propper Sándor : Egyelőre csak az Arénautón ! Gömbös Gyula : Az a körülmény, hogy képviselőtársam nagyon fél attól, hogy Wolff ministerelnök lesz, arra biztat bennünket, hogy ezt követeljük. Propper Sándor : Az Aréna ministerelnöke ! Peyer Károly ; Tapsokat már aratott !