Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-210

A nemzetgyűlés 210. ülése 1928 Kifogásoltam akkor azt, hogy a közigazga­tás vezető tisztviselője nem kaphat földet az odatartozó uradalomtól, mert ez a legnagyobb­foku korrupciót rejti magában. Én azonban meg tudom érteni Szakáts igen t. képviselő ur felszó­lalását és meg tudom érteni azt, hogy védelmébe vette a Pallavicini uradalmat és Szőke Sándor dr. íőszolgabirót. A Pallavicini uradalmat védelmébe kellett neki vennie azért, mert ő ennek az urada­lomnak jogtanácsosa, amikor tehát itt felszólalt, önkéntelenül az a gondolat vett rajta erőt, hogy tulaj donképen nem mint a mindszenti választó­kerület képviselője szólalt fel ebben a nemzet­gyűlésben és szólott ehhez a kérdéshez, hanem mint a Pallavicini uradalom jogtanácsosa, tehát mint a Pallavicini uradalom megfizetett cselédje védelmezte kenyéradó nagybirtokos gazdájának érdekeit. Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom ! Györki Imre : Ugyancsak meg tudom érteni a másik dolgot, azt is, hogy védelmébe vette a szolgabírót, akiről maga is elismerte -— és azt hiszem, ebben a nemzetgyűlés teljesen egyöntetű álláspontot foglalt el, kivéve talán az egységes­párt néhány t. képviselőjét, akik közbeszólásaik­ban ezt nem honorálták, — hogy lehetetlennek tartjuk azt, hogy főszolgabíró igy egész nyíltan, megvesztegetési célzattal a nagybirtokosoktól 20 hold, vagy bármilyen mennyiségű földet kap­jon. Gaal Gaston igen t. képviselőtársunk ezt a kérdést itt a nemzetgyűlés előtt már egyszer fel­tárta, s ugy emlékszem rá, hogy akkora nemzet­gyűlés ebben a kérdésben a legteljesebb egyönte­tűséggel foglalt állást, hogy ezt a rendszert'elitéli és ugy tudom, hogy a belügyminister ur erre vo­natkozólag alárendelt hatóságaihoz köriratot is intézett, amelyben ugyancsak tiltakozott az ellen, hogy a közigazgatás tisztviselői bármilyen ked­vezményeket elfogadjanak, vagy bármilyen rész­vénytársaságnak és egyéb ilyen alakulatnak, ahol bizonyos előnyökhöz lehet jutni, tagjai lehes­senek. Ennek ellenére a főszolgabíró ur zavartalanul bérli ezeket a földeket, azokat kiadja feles haszon­bérletbe s anélkül, hogy bármilyen csekély mun­kát végezne, ennek gyümölcseit maga is élvezi. De én ezt is meg tudom érteni és meg tudja érteni mindenki, aki ismeri Szakáts t. képviselő ur megválasztásának módját, aki tudja, hogy nem a választók összességétől kapta meg a mandátumát, hanem Szőke Sándortól, aki az ellenzéki jelöltet lecsukatta, ennek korteseit és azokat az embereket pedig, akik bizalmi tisztet töltöttek be, csendőrökkel elfogatta, bebörtönöz­tette s puskatussal megverette. Ilyen körülmé­nyek között érthető, hogy a képviselő ur nem a választópolgárok, nem a nincstelenek, a föld­nélküli rokkantak és az árvák ügyeit képviseli itt, hanem képviseli a Pallavicini-uradalmat és képviseli annak a főszolgabírónak érdekeit, aki az ő erőszakos megválasztását keresztülhajtotta. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Napirend szerint következik az 1923/24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és kiadásokról szóló 1923. évi XXXII. te. hatályának 1924. évi június hó végéig való meghosszabbításáról szóló törvény­javaslat (írom. 340, 344) tárgyalása. évi december hó 17-én, hétfőn. 149 Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés S Az 1923—24 költségvetési év első hat hónap­jában viselendő közterhekről és kiadásokról szóló 1923. évi XXXII. te. hatályának 1924. évi június hó végéig való meghosszabbításáról szóló előttünk fekvő törvényjavaslatot bátor vagyok a következőkben előadni. Miután az 1923. évi XXXII. te. hatálya folyó évi december hó végével lejár, nehogy az állami bevételek beszedése és a kiadások fedezése tekintetében exlex-állapot bekövetkezése esetén zökkenés álljon be, szükségessé vált ezen felha­talmazási törvényjavaslat előterjesztése és annak sürgős letárgyalása. T. Nemzetgyűlés ! Az állami hitelélet zavar­talan menete és különösen az ellenőrzés kérdésé­nek nélkülözhetetlen szüksége, valamint az ország egyeteme teherbíró képességének elbírálása szem­pontjából is elengedhetetlen kellék, hogy a kor­mány rendszeres költségvetéssel lépjen a nemzet­gyűlés elé. Azonban épen a most folyamatban levő külföldi tárgyalások, amelyek sikeres ered­ményeként remélt külföldi kölcsön adná meg annak lehetőségét, hogy olyan költségvetés állit­tassék össze, amelyben feltüntetett számszerű adatok — állandósult korona alapján — többé ingadozásnak kitéve ne legyenek, tehát ezen tár­gyalások szakszerű lefolytatása gátolta a pénz­ügyi kormányt, hogy a rendszeres költségvetést ezideig nem terjeszthette a t. Nemzetgyűlés elé. A pénzügyi kormány kilátásba helyezte, hogy a rendes költségvetést a közeljövőben be­terjeszti ugyan a nemzetgyűlés elé, de mivel annak szakszerű letárgyalása esetleg igen hosszú időt igényelne, ez indokolja, hogy az előttünk fekvő javaslatban hat hónapra kér felhatalma­zást, nehogy a költségvetés tárgyalása rendjén ujabb felhatalmazást kelljen kérnie. T. Nemzetgyűlés 1 Mióta a kormány kény­telen hasonló felhatalmazási törvényjavaslatok­kal a t. Nemzetgyűlés elé lépni és kénytelen az államháztartást a korona értékingadozása követ­keztében felhatalmazási törvényekkel tovább­vinni, minden hasonló tárgyalások alkalmával jogos kritika tárgyává tétetett, hogy az indem­nitási javaslatokba heterogén természetű javas­latok vétettek fel. Az előttünk fekvő törvény­javaslatban a kormány méltányolta a kifogáso­kat, most kizárólag a legfontosabb pénzügyi in­tézkedéseket vette fel. A törvényjavaslat 1. §-a általános felhatal­mazást kér, hogy az 1923. évi XXXII. te. alapul­vételével az állami bevételeket beszedhesse és tartozásait kiegyenlíthesse, valamint az állami jegyintézettől a szükséghez mérten hitelt vehes­sen igénybe, koronaértékre szóló, kamatozó, köz­forgalomra alkalmas állami kötvények ellenében. Indokolja ezt a hiteligénybevételt az a meg­gátolhatatlan sajnálatos körülmény, hogy az államháztartás vitelében megkivánt általános takarékosság a kiadások széleskörű apasztása és a bevételeknek lehető fokozása dacára is, az állam folyó bevételei a kiadásokat, a folytono­san romló irányú korona és ennek következté­ben beálló általános drágulás következtében nem fedezheti. A törvényjavaslat 2. §-a felhatalmazást ki­van adni a pénzügyi kormánynak, hogy a trianoni 22*

Next

/
Thumbnails
Contents