Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. é Rupert Rezső: Eddig hordó tetejére álltak, most már a ravatal tetejére mennek. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Végtelenül sajnálatos dolog volna, ha egy szomorú tragédia áldozatának, egy ifjan kioltott életnek emléke felett itt össze akarnánk veszni, abban politikát keresnénk, politikai érdemeket vagy politikai ellentéteket akarnánk ebből a szomorú eseményből kovácsolni. Ebben a teremben, de azt hiszem az egész országban nincs egyetlen egy ember, aki ne mélységes fájdalommal (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Soltra rendőrt ki lőtte le?) és gyásszal állna meg a meggyilkolt Trernmel Mátyás holtteste felett, mert ártatlanul ölték meg és állatias kegyetlenséggel ölték meg. Ezt nem tagadhatja senki sem. Ezen az emlékezetes estén nyolc fiatal katona bevonult egy dobutcai kávéházba anélkül, hogy ott bármilyen aggressziv szándékot árultak volna el, vagy bármiképen is kötekedni akartak volna a kávéház vendégeivel. Miután helyet nem kaptak, az egyik csoport el is hagyta a kávéházat. Ekkor utánuk ment a gyilkos Lőbl József és az egyik katonába: Tremmel Mátyásba belekötött. Ebből veszekedés, majd verekedés lett és Lőbl József tényleg állatias kegyetlenséggel, minden igaz ok nélkül, késével mellbeszurta Tremmel Mátyást és akkor, amidőn már megszúrva összerogyott, székkel tovább ütlegelte és ebben a verekedésben segitőtársa is akadt. Ez a tényállás. A hatóságok a gyilkost kinyomozták, letartóztatták és elfogja venni méltó büntetését. Azzal szemben azonban, amit a képviselő ur az esethez hozzáfűz, amennyiben azt állit ja, hogy a rendőrség a nyomozás folyamán megállapította, hogy itt titkos zsidó fegyveres alakulatok vannak, védőrség Makabea vagy nem tudom, milyen elnevezésű oly fegyveres alakulatok, amelyek a kereszténységgel szemben aggreszsziv terveket szőnének, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a nyomozás a legszorosabb kutatás dacára sem tudott ilyen szálakra ráakadni. A képviselő ur pártárnyalatához tartozó egyik lap azt irta, hogy a nyomozó közegek ilyen szálakat felfedeztek^ ellenben felsőbb utasításra • vagy legalálb is felsőbb bátoritás hiányában nem mertek ezeken a szálakon tovább haladni. Téved a képviselő ur. Én igenis a sajtóban olvastam ilyen híreket, és ha én vagyok az a felsőbb hatóság, akinek utasitására várni kellett volna, igenis én azt az utasítást adtam, hogy amennyiben vannak ilyen szálak, tessék kinyomozni a dolgokat, 'mindenre való tekintet nélkül, (Általános helyeslés.) mert ha vannak ilyen titkos fegyveres alakulatok, ezeket épugy fel fogjuk oszlatni, mint bármilyen más alakulatot. Rassay Károly: Ez a helyes! Rakovszky Iván belügyminister: Mindannak dacára, hogy a nyomozás mindazokat a gyanús körülményeket, amelyek felmerültek, vizsgálat tárgyává tette és mindazokat a verekedésről, kötekedésről, aggresszivitásról ismeretts egyéneket, akik a környéken laknak és akikről feltételezhető volt, hogy ha van ilyen t alakulat, ahhoz hozzátartoznak, a rendőrség eiőállitotta. semmiféle támpont nem mutatkozott arra, hogy ilyen titkos, fegyveres alakulatok fennállanának. Ha a képviselő ur és a pártjához tartozó sajtó mindennek dacára is azt állítja, hogy vannak ilyen alakulatok és vannak ilyen szálak, ugy méltóztassék egyszersmind ugy a képviselő urnák, mint má>oknak is, akik ezt az állítást megkockáztatják, rendelkezésünkre bocsátani azokat az adatokat, amelyekből következtetéseiket levonják és a rendőrség meg fogja tenni kötelességét. A képviselő ur ezzel a kérdéssel kapcsolatban de nem tartozó dolgokat is hozott fel és beszélt vi december hó 15-én, szombaton. 139 a numerus claususról, illetve a numerus clausustörvénynek a pécsi egyetemen való végrehajtásáról. Ennek a törvénynek végrehajtásáért nem én vagyok a felelős, tehát részletes választ adni nem tudok, ellenben kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni arra, hogy amiként a törvény végrehajtása nem az én dolgom, époly kevéssé dolga és kötelessége ez az egyetemi ifjúságnak. Az egyetemi ifjúság felettes hatósága, az egyetem vezetősége az, amely felelős azcrt, hogy a törvényt megtartsa, de felelős csakis a felettes hatóságának, nem pedig az ifjúságnak. (Ugy van ! Ugy van !) És ha azt mondja a t. képviselő ur, hogy az egyetemi ifjúságnak kell törvénytiszteletre tanitani azokat a tényezőket, akiktől a törvényt tanulja, akkor a képviselő ur nagyon rosszra tan it ja ezt az ifjúságot, mert az ifjúságnak nem kötelessége, hogy tanárait törvénytiszteletre tanitsa. Az igen t. képviselő ur felolvasta, sajnos, egy egyetemi tanár cikkéből azt a kitételt, hogy az egyetemi ifjúság majd maga igyekszik törvénytelen módon érvényt szerezni jogainak. Ez az egyetemi tanár ur, aki ezt a cikket irta, nagyon rossz szolgálatot tett az egyetemi ifjúságnak, (Ugy van ! Ugy van !) mert ha belebiztatja, ha arra veszi rá az egyetemi ifjúságot, hogy törvénytelen cselekedeteket kövessen el. ez csakis az egyetemi ifjúságnak válik hátrányára. (Ugy van ! Ugy van !) Azt mondja a t. képviselő ur, vájjon milyen érzéseket válthat ki az egyetemi ifjúságból az, hogy mindenfelé autókat lát robogni, kényelmet és fényűzést lát maga körül. Én nem védelmezem azokat, akik ostentative piacra viszik anyagi jólétük gyümölcseit és fölényes lenézéssel mutogatják a mobnak, hogy autójuk van és jövedelmükből feleslegre is telik. De az egyetemi ifjúságot, ha jólétet, kényelmet lát, ez ne arra ösztönözze, hogy romboló kézzel ezt a jólétet és kényelmet elpusztítsa, hanem arra ösztönözze, hogy tanuljon és dolgozzék, igyekezzék az életben érvényesülni ugy, hogy becsületes munkával ezt a jólétet és kényelmet saját magának is megszerezhesse. (Taps jobbfelöl.) Végül foglalkozott a képviselő ur Tremmel Mátyás temetésének kérdésével és azzal vádolta a kormányt, a hatóságot, hogy a temetést elsikkasztotta és erős kifejezéseket használván, azt állította, hogy ennek a szegény, fiatal katonának holttestét kegyeietsértő módon odalökték a sírgödörbe. A temetést a katonaság rendezte. Én a részletekkel nem vagyok tisztában. Én annyit tudok, hogy semmiféle hatóság semmi intézkedést olyan célból nem tett, hogy a nagyközönséget onnan távoltartsa. A katonaság az őrvezetőt megillető katonai conduite-tel kisérte ki utolsó útjára Tremmel Mátyást, sőt ugy tudom, hogy a szabályokban előirt formalitásokon felül, diszszázadot vezényelt ki és disztüzet vezényelt a sirbatételkor. Rupert Rezső : Erről készakarva nem vettek tudomást, hogy felszólalhassanak ! Rakovszky Iván belügyminister: A temetés délután két órakor történt, azon igenis közönség is jelent meg. tehát semmiféle hatósági beavatkozás nem akadályozta meg, hogy ott a közönség megjelenjék. Meg vagyok róla győződve, hogy az egyetemi ifjúság, a társadalmi egyesületek és bárki is, aki a temetésen jelen lett volna, áhitattal, kellő tisztelettel állta volna körül ezt a sirt. Tehát sohasem tartottam volna szükségesnek azt, hogy erőszakos eszközökkel, vagy hatósági beavatkozással tartí-uk távol a közönséget. Azt hiszem, hogy az^a körülmény, hogy a közönség idejekorán a temetésről nem értesült, egyszerűen altun leli magyarázatát, hogy a katonai temetések bizonyos