Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

H A nemzetgyűlés 207. illése 1923. szerint a megváltási összeg tárgyában hozott Ítélet ellen az észrevételek beadási ideje a határozat kézhezvételétől számított 30 nap. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Természetes ! Hegedüs György: Különbséget tesz -a novella 13. §-a a. bizonyítás kérdésében is. mert inig a megváltási összes- tekintetében kötelezőleg előirja az OFB-nak, hogyha a tényállást teljesen tisztán nem látja, akkor póteljárás indítandó, addig a 12. §-ban az igénylők részére ugyanezt a jog-orvoslatot nem adja meg- a novella. Különbséget tesz a fél megbizottjának a felszólalása szempontjából is. A megváltási Összeg kérdésében folyamatba tett eljárásnál példán! a felek képviselője szabadon felszólalhat s nines időhöz kötve, mig az a juttatás kérdésében igazán szégyen, ami benne van a novellában; tiz percig szólalhatnak fel a felek képviselői, de csak abban az esetben, ha a felperes képviselője, vagy ha az előadó biró az ügyet rosszul, vagy hiányosan ismertette, tehát érdemben felszólalni a juttatás kérdésében nem lehet östör József: Kiotür! Szégyen a magyar igazságszolgáltatásra! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Bocsánatot kérek, éri nem kicsinylem le az OFB-t, de ha a Curia előtt, joga van a felek képviselőinek felszólalni, álláspontjukat kifejteni, bizonyítékokat felajánlani és a hibákat orvosolni, akkor nem értem, miért ne lehessen felszólalni az OFB. előtt. Hogy miért van ez a félelem, nem tudom. A védelem soha sem volt hátrányára az igazságszolgáltatásnak, a védelem mindig tisztázni igyekezett a helyzetet mindenféle eljárásban. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: így tiz évig se lenne vége az ügyekn ek ! Hegedüs György: No! Nem akarok beszélni aról, hogy a novellával az Országos Földbirtokrendező Biróság, mint bíróság meg fog szűnni, csak a neve marad meg. Hisz eddig is olyan tevékenységet fejtett ki, amely tulajdonképen nem volt bírói eljárás. Például azt mondja, hogy méltányosságot köteles minden körülmények között szem előtt tartani, holott a biróság feladata nem a méltányosság keresése, hanem az igazság keresése. De egyet! A Földbirtokrendező Biróság minden eljárási szabálytól, amelyet nem törvény állapit meg, a rendelet 7. és 223. §-a szerint eltérhet. Tehát még a saját végrehajtási utasitásától, sőt az általa alkotott ügyrendtől is eltérhet ezen az alapon. Azt mondhatom tehát, hogy a Földbirtokrendező Bíróságnak eljárásánál az alap csak a törvény, a törvény pedig csak kerettörvény, amely semmit pontosan nem határoz meg. A biróság tehát az eljárást a rendelet alapján ugy irányítja, ahogyan akarja. Tisztelt Nemzetgyűlés! Szerintem ezen az egészen segíteni csak ugy lehet — de ugylát<zik már késő ez a kérdés — ha a t'öklbirtokrendező eljárás egy lehetőség szerint gyors nerrendszerü eljárássá alakíttatnék át, ahol már a tárgyaló biró előtt bőséges mód lenne adva arra, hogy a felek az ügyet előkészítsék, de előkészíthessék az OFB. előtt is. A bírói eljárások általában megnyugvást keltenek, inert a felek mindent előterjeszthetnek, amit érdekükben előterjeszteni szükségesnek tartanak, olyan eljárásnak azonban, ahol a feleknek alig van szavuk, ahol nincs jogorvaslati joguk és ahol képviselőik érdekükben fel nem szólalhatnak, megnyugvást előidézni nem fog. évi december 13-án, csütörtökön. Lehetne beszélni arról, hogy az eljárás gyorsul-e vagy nem a novella szerint. Nézetem szerint nem hogy gyorsulna, hanem a legnagyobb mértékben lasubb lesz. Lehetne beszélni a jelzálogok rendezéséről is, azonban majd a részletes vitánál fogom észre vételei me t megten ni. Tisztelt Nemzetgyűlés! Mindezek a kérdések, amelyeket itt sporadikusan felhoztam, arra a kérelemre ösztönöznek, hogy egy ilyen fontos törvény alkotásánál igyekezzünk minden erőnket latba vetni abban az irányban, hogy ezek a kérdések pontosan és erőteljesen legyenek szabályozva, mert egy szétfolyó törvény olyan, mint a. pókháló: a legyek megakadnak rajta, a dongók keresztültörik. Igyekezzünk törvényeinket nem vajba, hanem kősziklába beépíteni. Elhiszem és feltételezem, hogy a kormányt ebben a részben nem vezeti semmiféle szándék, különösen a földmivelésügyi minister urat feltételezésein szerint nem vezeti más szándék, mint csupán a földművelő népnek a lehető legnagyobb kielégítése, de ugy, hogy figyelembe veszi mások jogait is. Ezért ezt a törvényjavaslatot — ismétlem —- elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Gaal Gaston. Gaal Gaston: Tisztelt Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy ehhez a törvényjavaslathoz a magam részéről is meglehessem a magam tiszteletteljes szerény észrevételeimet, elvonatkoztatva minden néven nevezendő politikai és egyéb befolyástól, ami rám nézve annyival is inkább könnyebb, mert pártonkívüli helyzetem minden néven nevezendő pártbefolyástól mentésit, E törvényjavaslattal nem kívánok foglalkozni sem jogászi, sem gazdasági szempontból, hisz ezeket az elveket és érveket az előttem szólók legnagyobb része már kifejtette. Én ezzel a törvényjavaslattal kizárólag azoknak a nagy elvi garanciák szempontjából kívánok foglalkozni, melyek figyelmen kívül hagyása vagy áttörése egyet jelent a létező polgári államrend alapjainak a megszüntetésével. Mielőtt mégis magára a törvényjavaslatra áttérnék, méltóztassanak megengedni, hogy a vita során elhangzott egy-két megjegyzésre a magam tiszteletteljes észrevételeit megtegyem. Még az indemnitási vita során — melynek már akkor is tárgyát képezte igen sok szónok részéről a földreform pertraktálása — elhangzott az a szerintem minden tudományos és tárgyi alapot nélkülöző, tehát tisztán demagóg megállapítás, hogy a nagybirtok és az egyke szerves okozati összefüggésben állnak egymással. Akkor a vita során felszólaltam és ezt a magam nem épen beható, de mégis a kérdéssel valamelyest foglalkozó^ tanulmányaimra alapított tiszteletteljes érveimmel iparkodtam eloszlatni és iparkodtam rámutatni arra, hogy ezt a közvetlen kapcsolatot a két dolog között, a nagybirtok és az egyke között megállapítani nem lehet; és főként nem lehet e ug'v érvelni, mint ahogy itt egy szónok érvelt, hogy a Dunántúl van a nagybirtok és a Dunántúl van az egyke, ennélfogva az egykének oka a nagybirtok. Két mellérendelt jelenséget, mely egymással semmiféle okozati összefüggésbe nem hozható, semmiféle logikával összekapcsolni nem lehet, Hiszen akkor azt is mondhatnánk, hogy a Dunántúlon van nagybirtok,