Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-209
120 A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. alkotása lesz a jelen időknek, sőt még- talán a múlt időknek is. (Ugy van! jobbfelől és a középen.) Mert, t. szociáldemokrata párt, hiába kicsinyeljük le olyan nagyon ezt a földreformot ; engedelmet kérek, ha nem tudtunk volna is többet csinálni, mint házhelyeket juttatni és uj község-részeket teremteni Magyarországon, ez már maga olyan eredmény volna, amit nem volna szabad a nemzetgyűlésben lekicsinyelni. (Ugy van ! jobbfelől.) Rupert Rezső : Milyen jó az ellenzék, mert különben ez sem volna ! (Derültség.) Kováts-Nagy Sándor : Akkor még kormánypárti volt, amikor ezt mondta ! Akkor még itt ült mi köztünk ! Neubauer Ferenc előadó : Egyhangúlag megszavazta ! (Derültség jobbfelől.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nagyon szivesén látom, ha többen vindikálják maguknak az érdemet. (Derültség.) De azt hiszem, hogy az erre való biztatást nem Rupert képviselő úrtól kaptam, mert én ezt sokkal előbb kezdtem. Ami a házhelyek kérdését illeti, ma a lakásinség nemcsak Budapesten és a városokban van meg, hanem épen olyan mértékben van meg a falun is, (Ugy van! jobbfelől.) Ha tehát uj házhelyek keletkeznek, ez nemcsak annak az igénylőnek érdeke, hanem azé is, akinek háza van, mert azt a szegény embert, akinek nincsen lakása, az ég alá mégsem lehet kitenni és különösen a községekben sok szobája senkinek nincs, így tehát attól kell rekvirálni, akinek két szobája van, és ugy kell azt a nincsetlent beültetni abba a lakásba: ez pedig olyan összeütközésre vezet, mint láttuk a múltban is, hogy ezt minden esetre el kell kerülni. (Ugy van ! jobbfelől.) Igen t. Nemzetgyűlés és szociáldemokrata párt! Ami azt illeti, hogy nem tudtuk az építkezést ugy megindítani, amint kellene és hogy azt a bizonyos kölcsönt miért nem tudtuk még megszerezni, amelyről a t. képviselő ur beszélt, a képviselő ur nem gondolja meg, hogy a bankkölcsön nem kölcsön, a jegybank hitele három hónapra szól és azt vissza kell fizetni, ide tehát nem jegybank-hitel kell, hanem állami pénz, és ez a pénz az, amely még mindig nem áll rendelkezésünkre. És ha ezeknek a lakóházaknak felépítését még nem tudtuk ug*y megindítani és keresztülhajtani, mint ahogyan szeretnénk és ahogyan törekszünk is rá, ennek az akciónak mégis olyan eredményei vannak Magyarországon, amelyekre sok helyen örömmel lehet nézni, hogy miként nőnek ki a kis agyagházak a földből és hogy annyi család jutott kis hajlékhoz, (Ugy van! jobbfelől) hogy sok százakról és sőt ezrekről lehet beszélni. (Ugy van! jobbfelől.) És remélem, hogy jövőre még ujabb százak és ezreknek lehet adni lakóhelyeket, amelyeknek felépítésére megnyílt a lehetőség. Ezt nem kicsinyelheti le ugy a t. szociáldemokrata párt, Hiszen több esetben történt már próbálkozás a földreformmal. Én nem szemreb anyásként mondom, de mindenki igyekszik a magáét védeni és nehezen ment ez a mostani magyarországi birtokviszonyok tekintetében. De az, hogy végre megtörténhetett Magyarországon, hogy az a vasgyürü, —amely a kötött- és nagybirtok által a községeket körülövezte, amely vasgyürüből évtizedeken vagy évszázadokon keresztül nem lehetett egy házhelyet kihasítani, és amelytől nem lehetett a falut terjeszteni — ezzel a törvénnyel, amely most itt végrehajtás alatt van s amelyet a múlt nemzetgyűlés megszavazott, ez a vasgyürü megtöretett és megszűnt s azok az elzárkózott birtokok is kénytelenek az arra igen rászorult földnépét is beereszteni akár lakhelyek formájában, akár másképen is, (Ugy van ! a baloldalon.) ez nem olyan kis dolog, mint ahogyan ezt Magyarországon némelyek, különösen szociáldemokrata részről lesajnálják. (Ugy van!) T. Nemzetgyűlés! Még azért is csodálkozom a t. szociáldemokrata pártnak ilyen erős ellenzéséin a novella tekintetében, ment reám, mint kisgazdára még azt sem mondhatják, hogy mindent a kisgazdának akarok adni, miután — amint a törvény előírja az igénylők sorrendjét — ott előbb jönnek a munkások és nincstelenek és azután jönnek a kisgazdák. (Ugy van! jobbfelől.) Én tehát épen azt a népréteget, amelyet ők szeretnek a magukénak mondani helyeztem előbbre az igénylésnél annál a rétegnél, amelyhez én tartozom, vagy amelyből én származom. Nincsen tehát értelme annak a túlságosan nagy és éles ellenzésnek, amit a szociáldemokrata párt ebben a tekintetben kifejtett. Ilyenformán szólhatnék keresztényszocialista képviselőtársaimnak is, sőt még hatványozottabb mértékben, (Mozgás balfelől.) mert hiszen ők mégis polgári pártot, keresztény pártot alkotnak, (Derültség a szélsőbaloldalon.) közelebb állanak ebben a tekintetben hozzánk. Itt a törvényjavaslat tárgyalásánál Griger Miklós és Csik József képviselőtársaink mondtak is gyönyörű beszédet a földreform mellett, — amiről én a legnagyobb elismeréssel emlékezem meg,... Csik József i Az Uj Nemzedék másként emlékezik meg ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... és végeredeményében : nem fogadják el _ a novellát még a részletes tárgyalás alapjául sem. Ez az, amit én nem tudok megérteni, t. Nemzetgyűlés, hogy valaki olyan lelkes beszédet tud mondani a szivébőllelkéből, mint aminőt igen t. képviselőtársaim minden tekintetben mondottak: és végül még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadják el ezt a novellát, amikor pedig el kellett ismerni és el is ismerték képviselőtársaim is, hogy ez a novella még az alaptörvénnyel szemben is haladás és vannak benne olyan intézkedések, amelyek javítanak, javítani hivatvák az eljárást. Rupert Rezső: Az csak formaság! Azért nem fogadják el, mert jobbat szeretnének! Ezt nem kell ám komolyan venni! (Hosszantartó, élénk derültség és taps jobbfelől és a középen.) Meskó Zoltán: Eltalálta a szarva közt a itőgyét! Rubinek István: Egyszer okosan beszéltél! Báró Podmaniczky Endre: Nem vesszük komolyan! Rupert Rezső: Ezt minden okos ember tudja! (Felkiáltások jobbfelől: Tudjuk!) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Én nem osztozom Rupert képviselőtársam közbeszólásában, mert én a képviselőtársamat komolyan szoktam venni és komolyan is veszem. (Helyeslés balfelől.) És miután komolyan veszem, épen azért adtam kifejezést csodálkozásomnak, hogy ők legalább a részletes tárgyalás alapjául nem fogadták el a törvényjavaslatot. Ahogyan pedig végighallgattam a beszédeiket, igazán Csik Jó-