Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-209
112 A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. Kováts-Nagy Sándor : Szándékosan emlékszik igy ! Szabó Sándor : Mindig az akasztófára akartak küldeni bennünket ! Propper Sándor: Mit akartak? Szabó Sándor: Nyíregyházán miért nem engedték megtartani ezt a gyűlést? Lerángatták a nemzeti szinü zászlót és Nagyatádit nem engedték meghallgatni ! Propper Sándor: Tagadom! Nem rángattak ott le semmit! Nemzeti szinü^zászlók voltak ott; nem rángatták le azokat! Szabó Sándor: Nyíregyházán lerángatták! Propper Sándor: Kaposvárról van szó! Szabó Sándor: Én meg Nyíregyházáról beszéJek! Elnök : Kérem Szabó Sándor képviselő urat, ne méltóztasson közbeszólni ! Propper képviselő urat pedig kérem, méltóztassék lehetőleg közeledni a tárgyhoz, minthogy a sürgősség ki van mondva s igy a tárgytól való eltérés nincs megengedve ! Propper Sándor: Azt mondja az 1918. évi december 5-iki Pesti Hirlap (olvassa): »Kisgazdák a földbirtokreformért. Szabó Istvánnak, az országos kisgazdapárt elnökének« Somogy megye 175 községéből több száz kisgazda ós gazdasági cseléd jött össze Kaposvárott szervezkedő nagygyűlésre. Szabó István bejelentette, hogy a kisgazdapárt, amelynek törekvéseit a forradalom megvalósitotta. most újra szervezkedik, hogy a falu népének méltó szerepet biztosítson az állam újraépítésének munkájában. A párt ezután is békében kivan élni a többi politikai pártokkal és csak azt követeli, hogy époly szabadon szervezkedhessek, mint a többi párt. Fejtegette a szocializmus álláspontjával szemben az önálló kisbirtokosok álláspontját a vagyonközösségre vonatkozólag. A kisgazdapárt azt akarja, hogy a birtokpolitikai reform során minden gazdasági cselédből, napszámosból, kisgazda váljék (Felkiáltások jobbfelöl: Ez az! Ugy van!) és hogy főidet követelhessenek a kisiparosok, ipari munkások és kishivatalnokok is.« Ezt mondta. Szabó Sándor: Eddig vállaljuk! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hol van a vagyonközösség benne? Ezt vállalom, dacára, hogy azt sem tudom, hogy helyesen adták-e le. Propper Sándor: Befejezésül azt mondta (olvassa): »Tiltakozunk a reakciósok akadékoskodása ellen, követeljük a nép kivánságainak beváltását. Somogy megye egybegyűlt kisgazdái.« Kováts-Nagy Sándor: Ma is aláírjuk! Rupert Rezső: Ma tá moga tják a reakciót \(Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Propper Sándor: Ott voltam azon a gyűlésen, saját füleimmel hallottam, hogy a népgazdasági minister ur — elismerem, elve és akarata ellenére, mert nem akarta a szövetkezeti formát — de ott kénytelen volt erre az alapra helyezkedni, mert ott a kisgazdák és földmivesek ezt akarták. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem helyezkedtem rá! Ez a legnagyobb tévedés ! Propper Sándor: Ott voltam és a saját fülemmel hallottam. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Amit leadtak a Népszavának, meg volt hamisítva ! Én a jegyzőkönyvben csak azt ismertem el, hogy miután a földmivelésügyi minister rendeletére csinálták, tehát nem lépték túl a kereteket. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dénes István: Én csak konstatálom a tényeket ! Elnök: A képviselő ur ne konstatáljon mindig mindent! évi december hó 15-én, szombaton. Propper Sándor: Én önnek, minister ur, az erről s^óló jegyzőkönyvet és az akkori híradásokat és bizonyítékokat prezentálni fogom arra vonatkozóan, hogy a somogymegyei és kaposvári gazdasági szövetkezetek megalakultak és működtek . .. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Akkor már meg voltak alakítva ! Propper Sándor: ...egészen 1919 augusztus 4-éig, amikor a diktatúra megbukott. Akkor bukott meg a somogymegyei szövetkezeti rendszer is. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azután is állt az még! Az egész diktatúra alatt szövetkezeti rendszer volt! Elnök: Csendet kérek! Propper Sándor: Amikor tehát beszélünk a magántulajdonról, akkor ne feledjük ezeket a kisérő körülményeket és ne feledjük el ezeket az előzményeket. Ne feledjük azt sem, hogy a földmagántulajdon más elbírálás alá esik, mint az ingó-magántulajdon. Ezt nem mi szocialisták találtuk ki. A szocialista elmélet kialakulása előtt régen voltak már polgári tudósok és közgazdászok, akik ezt megállapították. Méltóztassanak megengedni, hogy ezek közül néhányat idézzek, egészen röviden. Fichte Johann Gottlieb német iró... (Zaj a jobboldalon.) Hogyan méltóztatik mondani; zsidó? Nem zsidó. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem hallottam! Propper Sándor: Egy német bölcselő, Johann Gottlieb Fichte . . . (Zaj. Egy hang a szélsőbaloldalon: Mi az András bácsi f) Csizmadia András: Én nem szóltam a világon semmit! Kováts-Nagy Sándor: De szerették volna, ha szóltál volna valamit! Propper Sándor: Valaki a bajusza alatt azt mondta, hogy zsidó. Súlyt helyezek erre, mert célzatosan sem zsidót, sem szocialistát nem citálok, (Mozgás a jobboldalon.) mert önök előtt ez a két emberfajta nem szavahihető. Én tehát fajkeresztényeket és nem szocialistákat fogok önöknek idézni. Azt mondja Johann Gottlieb Fichte (olvassa): »Mindenkinek jogában áll az állam keretén belül jól élni.« (Zaj.) r Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Propper Sándor: Azt mondja (olvassa): »A kormány ne tűrjön fényűzést addig, amig egy államközösségben nyomorgók vannak.« Henry George — valószínűleg méltóztatnak szintén ismerni, szintén nem a Király-utcából való — azt mondja »Haladás és Szegénység« című könyvében (olvassa): »Minden társadalmi bajnak okozója a föld magántulajdon jellege«. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez már szocialista volt! Propper Sándor: Nem kérem, polgári közgazdász volt és ezt az elméletet csak az ingatlantulajdonra nézve vallotta. Az ingó-tulajdonra ez a nézete nem terjedt ki. Azt mondja (olvassa): »Minden adót a föld fizessen.« Méltóztassanak Henry George-nak ezt a könyvét elolvasni; ő egyébként a világpropagáíója a földértékadónak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ő sem volt csalhatatlan! Dénes István: De még nem tudták megcáfolni! Elnök: Dénes képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Ha a képviselő ur abszolúte nem veszi figyelembe az elnök figyelmeztetéseit, kénytelen leszek feltenni a kérdést, hogy a képviselő úrral szemben szigorúbban járjak el Legalább húszszor, harmincszor kell egy ülésen a képviselő urat figyelmeztetni. A mai