Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

À nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. ÍÖ1 Erdélyi Aladár : Szóval nem mind szent, amit Mindszentről mond Györki. (Derültség). Rupert Kezső : Szeliemuús ! Szaitáts József : A Pallavicini-uradaloni kezdetben nem 98.000, hanem csak 56.474 katasztrális hold volt. Szomjas Gusztáv: Csaknem duplán számított. Propper Sándor : Ötvenhatezres kisgazda. Szakáts József : Hozzáteszem még, hogy negyven évvel ezelőtt nagyobb volt ez a birtok, akkor 66.527 katasztrális iioiaat tett Ki. Eboől a 10.053 katasztrális hold többletből az uradalom 1882-ben elparcellázott 2041 katasztrális holdat, az úgynevezett sövényházi rétet, amely Hódmezővásárhellyel közvetlenül szomszédos, abból a célból, hogy ezzel a Tisza partján fekvő kitűnő termőfölddel ... Peyer Károly : Az agráriusok támogatják a földmivelésügyi ministert ! Erdélyi Aladár : Támogatjuk ! Ezért ülünk itt! Elnök : Csendet kérek ! Szakáts József : •.. ezzel az áldott, kitűnő területtel a gyér lakosságú földmivelő népet megerősítse. Ma ezen az elparcellázott két és félezer hold területen Magyarországnak legboldogabb, legmegelégedettebb középbirtokos lakossága él, mindannyian a hazafias érzésnek és gondolatnak ápolói, a szorgalomnak példaképei és mindannyian a legnagyobb jólétnek örvendenek. A következő évben 1883-ban az uradalom eladta Mindszent községnek a tófenéki és kutfenéki földeket az ezekkel összefüggő kisebb haszonvételi jogokkal együtt, az ezekkel a jogokkal összefüggő épületekkel és belterületekkel. A Mindszent községnek 85 forintjával átengedett terület 1429 holdat tett ki. Ugyanekkor az uradalom a mindszentieknek adta az úgynevezett Ujvilágkertet azzal a megszorítással, hogy az el nem adható, meg nem terhelhető, fel nem osztható és csak iskolaépítésre lesz felhasználható, 1884-ben pedig a hitbizomány buzaréti birtokából engedte át használatul a községnek a tehén- és sertésjárásul használni szokott legelőket azzal, hogy annak jövedelme — a fübér után befolyó jövedelem — kizárólag a tömörkényi templom felépítésére lesz felhasználható. Minden kiszinezés és aláfestés nélkül, csak a tárgyi adatok felsorolására szorítkozom. Propper Sándor : Jogtanácsosi védőbeszód! Erdélyi Aladár : De igazság, az a fontos ! Peyer Károly : Majd kitűnik a végén ! Szakáts József : Ismeretes mindannyiunk előtt a 90-es évek elejének története, a csongrádvármegyei Sima Ferenc-féle korszak, amikor az agrárszocializmus először ütötte fel fejét. Méltóztatnak tudni, hogy Sima Ferenc a büntetések elől Amerikába szökött . . . (Felkiáltások jobbfelöl : Utazott I) Rupert Rezső : Rossz időben élt ! Ha ma élne, akkor nem kellene elutaznia ! Peyer Károly : Ma már amnesztiát kapott volna vagy a kormánytól útlevelet! . Elnök : Csendet kérek ! Szakáts József : Ennek a parasztvezérnek bujtogatása teljes agrárforradalmat idézett elő. Abban az időben még konszolidált állapotok voltak, a szocialista urak nem tudták még a tömeget annvira felizgatni, úgyhogy a meglevő karhatalommal az ilyen izgalmak könynyen féken voltak tarthatók. A Pallaviciniuradalom azonban akkor sem vonult a szuronyok oltalma alá, hanem a bajt a legalkalmaNAPLÓ XVIII. sabb orvosszerrel orvosolta és 1894 december elsején a Pusztaszeren megkötött adásvételi szerződéssel 4415 kataszteri hold földet osztott ki a felbujtogatott és földet igénylő parasztok között ; és pedig adták ennek a. kitűnő szántóföldnek kataszteri holdját 1894-ben 150 forintjával, akképen, hogy a vevő 40 forintot lefizetett és akkor már tulajdonjogot is nyert, a hátralevő 110 forintot pedig 10 év alatt 5%-os kamat mellett volt köteles tetszésszerinti részletekben letörieszteni. Gaal Gaston : Tehát nem heti kamatra ! Peyer Károly: Hetipénz akkor még* nem volt! Kurzus-találmány a hetipénz. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Zsidók találták ki! Eléggé fájlalják, hogy már akkor is nem, ismerték! Derültség. Elnök csenget.) Szakáts József : Ezen az eladott területen állt a Pallavicini-uradaloni birtokosa által saját pénzen felemelt péteri községháza, a római katholikus plébánia és templom és ezeket az építményeket ráadásul az uradalom ingyen adta oda az ezen a területen későbben községgé alakult Pálmonostora község lakosainak. r Ma ezen a területen két virágzó község van, Pétermonostora és Pálmonostora néven, körülbelül 10.000 lelket számláló lakossággal. Itt azonban még nem ért véget az uradalom szociális gondoskodása, és amint a múlt: ban mindig teret engedett a nép földszerzési kívánságainak, épen ugy járt el későbben is. A legeklatánsabb példa erre az 1919-ik esztendő, amikor az uradalom egész területe már a tanácsköztársaság által szocializáltatott. egy körülbelül 5000 holdas rész kivételével, amely a Szeged köré vont francia demarkációs vonalon innen, belül esett. Nem várta be az uradalom birtokosa a késlekedő törvényhozási intézkedéseket, de ^— helyes szemmel meglátván azt, hogy elvégre a y unkához vissza kell vezetni a munkától elszokott embereket s a kedélyeket valamiképen lecsillapítani kell — a leghelyesebb orvosszerhez folyamodott és elhatározta, hogy az ingerenciája alá vonható ezt a demarkációs vonalon belül fekvő 5000 holdat is el fogja parcellázni, hogy a népnek a föld iránti éhsége kielégíttessék és ezáltal ott nyugodt helyzet teremtessék. Sajnos azonban, időközben a román megszállás a tiszántúli részeket elfoglalta és igy ezt a tervbevett parcellázást mindössze csak 2160 holdon lehetett az 1919-ik évben keresztülvinni ; az uradalom tehát megcsinálta a parcellázást akkor, midőn a vörös uralom tombolt itt Budapesten, akkor, midőn semmiféle törvényhozási intézkedések, mint kényszerítő eszközök a birtokossal szemben foganatba vehetők nem voltak. Csinálta ezt egyedül saját belátásából és a viszonyok helyes felismerése és mérlegelése alapján. Eladta ezt a 2160 kataszteri hold földet 1919ben, még pedig akképen, hogy a szántóföldek ára kataszteri holdanként és minőség szerint 3400—4000 korona volt, a kaszálóké 3000 korona, a legelőké pedig 2000 korona, s amellett nem ugy folyt le az a parcellázás, mint az a magánparcellázásoknál megszokott dolog, hogy az kapja a földet, aki többet igér érte, hanem ezek előre megállapított fix árak voltak, itt alkunak helye nem volt. Hogy pedig a földek ára az akkori viszonyok szerinti áraknak felét sem tette ki, ezt azok előtt, akik a viszonyokat ismerték, magyaráznom felesleges. Az eredmény az volt, hogy két hónapon belül ezeket a nagy kiterjedésű földeket Algyő és Tápé lakossága a szó szoros értelmében szétkapkodta. Ez 15