Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-201

A nemzetgyűlés 201. ülése 1.923. redes ur rendelettel ezt a Kornhauser Lajos nevű urat a Nándor-laktanyába beidézte, adósságának megfizetésére felszólította, majd amidőn erre ő képtelen volt, letartóztatta és napokon keresztül fogva tartotta. (Felkiáltások a jobboldalon. Hát ide való ez?) Peidl Gyula: Ez a magyar jogrend! Propper Sándor: Éljen a jogrend! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: Ezt csak nem védik? Rupert Rezső: Halljuk csak, nagyon érdekes! Rubinek István: Volt ennél különb jogrend is a maguk idejében! Maguk beszélnek jogrendről? Peidl Gyula: Maguk azt is támogatták! Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Rassay Károly (Rubinek István felé.): Ön akkor is támogatta! Rubinek István: Azt soha! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan beszélgetéseket és privát, beszédeket folytatni. Szilágyi Lajos: Vázsonyi képviselő ur ezt az esetet az ellenzéki képviselők tudomására hozta, amiből kifolyólag négyen felkerestük a minister urat és közöltük vele az esetet. A ministerelnök ur előtt Vázsonyi képviselőtársunk ezt tipikus zsarolási esetnek minősitette (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), amire a ministerelnök ur kijelentette, hogy amennyiben ezek beigazolódnak, Prónay alezredes urat nyomban eltávolitja a hadsereg kötelékéből. Mi a minister ur igéretét készpénznek vettük, eJálíottunk a felszólalástól, az esetet nyilvánosságra nem hoztuk. Néhány nap múlva a ministerelnök ur közölte velünk, hogy minden beigazolódott. Hangsúlyozom, hogy a ministerelnök ur közölte, hogy minden beigazolódott, sőt hozzátette azt is, hogy Prónay alezredes ur önmaga nem tagadta a történteket és beismert mindent. Ezek után közölte velünk a ministerelnök ur, hogy ebből az esetből kifolyólag Prónay Pál alezredes ur elmozdittatott, felmentetett állásától. Azóta mi abban a hiedelemben voltunk, hogy Prónay Pál alezredes ur ezen esetből kifolyólag távolittatott el a hadsereg kötelékéből. Most meggyőződtem róla, hogy akkor semmi egyéb nem történt, mint hogy a ministerelnök ur egy csodálatos értekezletre meghivta Prónay alezredes urat, amely értekezleten jelen voltak gróf Káday akkori belügyminister ur, Belitska Sándor honvédelmi minister ur és néhai Berzeviczy Béla altábornagy ur. Hogy ezeknek az uraknak jelenlétében mi történt, arról hiteles értesüléseim nincsenek, csak azt tudom, s ezt a kezemben levő.. . Urbanics Kálmán: Hiteles az ? Szilágyi Lajos: Ez gr. Teleki Sándor nyugalmazott századosnak, aki Berzeviczy Béla altábornagy ur személyi parancsőrtisztje volt, jegyzőkönyvi vallomása. Gr. Teleki Sándor vagy igazat mondott és ezt elhiszi a képviselő ur, vagy pedig nem hiszi el, s akkor méltóztassék vele közölni, hogy nem hiszi el. Mondom, akkor csak az történt, hogy Prónay alezredes ur felháborodva otthagyta az úgynevezett társaságot, kijelentette, hogy-kilép a hadsereg kötelékéből és akkor Belitska minister ur küldött utána, hogy beszéljék le erről és tartsák vissza, hogy ne lépjen ki a hadsereg kötelékéből, hanem csak kérjen négy heti szabadságot. Én tehát itt bizonyitani tudom, hogy maga a kormány egyik akkori tagja visszatartotta az alezredes urat és lebeszéltette arról, hogy kilépjen a hadsereg kötetékéből; teljesen elég lesz — mondotta — ha négy heti szabadságot kér. NAPLÓ XVII. évi december hó 5-én, szerdán. 317 Ettől függetlenül Prónay alezredes ur önmaga ellen haditörvényszéki eljárást kért. Aki katona volt valamikor, az tudja, hogy becsületügyi eljárást lehet kérni az embernek önmaga ellen, katonai büntetőtörvényszéki eljárást azonban sohasem kérhet egy alárendelt önmaga ellen; az jelentkezhet önként az ügyészségen mint valamely bűntényt elkövető egyén, ellenben nem kérheti Írásban a haditörvényszéki eljárást. Prónay Pál alezredesnél ez is kiváltságosán ment — azt hiszem, egyetlen tagja a hadseregnek, akivel ez megtörtént — aki saját kérelmére lett haditörvényszéki eljárás alá vetve, amelynek végeredményeképen a zsarolás vádja alól felmentették és tisztán csak a katonai büntetőtörvénykönyv egyik paragrafusába ütköző közszolgálat és hivatal ellen elkövetett vétségben marasztalták el és tiznapi foglárfogságra Ítélték. Értesülésem szerint az alezredes ur ezt a büntetést a mai napig nem töltötte ki. Lehetséges, hogy tévedek. Várom a^ ministerelnök ur válaszát, hogy jól vagyok-e értesülve, mert én ugy vagyok értesülve, hogy nem töltötte ki. Mi a ministerelnök úrtól nem ezt vártuk volna. Ha ő megerősitette azt, amit Vázsonyi Vilmos tipikus zsarolás esetének mondott, akkor elvártuk volna azt, hogy letartóztatja az illető urat és nem jár ilyenformán a kedvében. Mindenkinek, aki valaha katona volt, tudnia kell, hogy minden haditörvényszéki eljárás után az iratokat a becsületügy választmányához teszik át (Ugy van! balfelöl.) és a becsületügyi választmány átnézi az iratokat abból a szempontból, hogy vájjon annak dacára, hogy felmentetett valaki valamilyen vád alól, nincs-e helye a becsületügyi eljárásnak és az eljárás következményeinek. Megállapítom, hogy Prónay Pál alezredes ur nem lett ilyen becsületügyi eljárás alá vetve. Tehát ebben a tekintetben is egyetlen tisztje az egész hadseregnek, akinek ügye

< szabálytalanul intéztetett el. (Felkiáltások a jobboldalon: Mi köze ehhez a ministerelnöknek? Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Szilágyi Lajos: Jogom van kérdezni, hogy ez a becsületügyi elj miért maradt el % Bottlik József: Kérdezze meg a honvédelmi minister urat! Erdélyi Aladár: Mi köze ehhez a ministerelnöknek! (Zaj.) Szilágyi Lajos: Ez egyformán érdeke a mindenkori kormánynak, egyformán érdeke a tisztikarnak és egyformán érdeke Prónay Pál alezre~ des urnák is. Kifogásolom azt, hogy a kormány tagjai értekezletet tartottak ezen alezredes úrral; kifogásolom, hogy kvázi egyezkedtek vele. Bocsánatot kérek, de ez az én szemeim előtt nagyon hasonlit a legutóbbi napokban nyilvánosságra került Eskütt-ügyhöz, amikor Eskütt nyilvánosan a sajtóban azt merészeli hirdetni, hogy mikor ő a rendőrségen volt, akkor Bethlen István gróf ministerelnök ur összes ministertársaival lement a rendőrségre (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ejha!) Rakovszky István : Ez igaz ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Nem igaz! Propper Sándor : Ministertanács a főkapitányságon. Ez már jó! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos : Eskütt, aki utóvégre is egy vádlott, még pedig súlyos bűncselekménnyel vádlott, a ministerelnök ur és ministertársainak jelenlétében lett kihallgatva. Azt mondhatná valaki, hogy ezelőtt két esztendővel, mikor az az 46