Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

'À nemzetgyűlés 191. ülése 1923. bejelentett napirend nem rendfelforgató ; lia a napirendben olyan pontok vannak, amelyeket ennek az országnak rendje elbir, akkor nem a napirend miatt akadályozzák meg a kongresszus megtartását, baneni azért, mert ugy találják, hogy az egyletnek nincsenek jóváhagyott alapszabályai. Ilyenképen arra kényszeritik ezeket a szervezeteket, hogy ügyeiket, amelyeket el kell intézniök, — mert hiszen enélkül megállana a vérkeringés a szakmában, — a föld alatt intézzék el, ha a hatóság nem engedélyezi, hogy a föld szinén tehessék. Bocsánatot kérek, hol van itt az okosság, hol van itt annak az indokoltsága, hogy nem engedélyezték ennek a kongresszusnak a megtartását, amelyre pedig a nyomdai munkások meghivták a Bernben székelő nemzetközi titkárt is, aki a beutazási engedélyt ugyan megkapta a kongreszszusra, a kongresszuson azonban nem jelenhetett meg, mert azt nem engedélyezték. Ez a nemzetközi titkár hazaérkezve ... Esztergályos János : Beszél majd a szabadságjogokról ! Rothenstein Mór :... megteszi jelentését és egész Európában meg fogják tudni, hogyan kezelik ebben az országban a munkáskérdést és hogyan magyarázzák a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Ez csak nem lehet az ország hasznára, hiszen ezáltal épen az ellenkezőjét érik el a hatóságok annak, amit elérni akarnak. Szerintem észszerű volna, ha a hatóságok a belügyminister úrral az élén, > végre belátnák, hogy elérkezett immár az ideje annak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot törvényesen szabályozzák. Természetesen nem rendtörvényre gondolunk, sem olyan egyesülési törvényre, amilyent az igen tisztelt kereskedelemügyi minister ur előterjesztett, melyeknek sem egyike, sem másika nem érett még meg annyira, hogy tárgyalására sor kerülhetne, hanem olyan törvényre gondolunk, amely nem a mindenkori belügyminister, a mindenkori főkapitányok, szolgabirák és alispánok önkényétől, vagy okoskodásától teszi függővé, hogy megengedik-e valamely gyűlés megtartását, vagy szankciónálják-e valamely egyesület alapszabályait, vagy sem. Nem ismerhetem el azt, hogy akkor, amikor a felett dönt valamely, hatóság, hogy valamely gyűlést meg lehet-e tartani, az legyen mérvadó, hogy az egyesületnek vannak-e alapszabályai, vagy nincsenek, mert abban az esetben, ha alapszabály nélkül nem lehet gyűlésezni, egyáltalában lehetetlenné volna téve az, hogy az illetők egyesületet alakithassanak. Akkor ugyanis, amikor első izben üléseznek, és egyesületet akarnak alapítani, még nincsenek alapszabályaik, és igy aszerint az indokolás szerint, amellyel a budapesti főkapitány ur, ezt a gyűlést betiltotta, egyáltalában lehetetlenné válnék egy egyesület megalakitásai. A társadalom bármely rétegéhez tartozó egyének, ugy orvosok, vagy bírák ne tarthatnának kongresszust, amennyiben az általuk bejelentett napirend olyan, amelyet a törvány megenged, abban az esetben, ha egyáltalában nincsen egyesületük ? Ugy látom, hogy a főkapitány ur máskép nem tudta megindokolni a gyűlés megtartásának tilalmát, és ennek indoka csak űrügynek volt jó a főkapitány ur részére, amikor betiltott egy olyan gyűlést, amelyen tisztára gazdasági kérdéseket tárgyaltak volna meg, olyan keretben, amelyet még a magyar törvények is megengednek. Ezért a következő interpellációt terjesztem a belügyminister ur elé (Halljuk! jobbfelől. Olvassa) : »Van-e tudomása a belügyministemek arról, hogy a könyvnyomdászok szabályszerűen bejelenNAPLÓ XVII. évi november hó 21-én, szerdán. 81 tett szakszervezeti kongresszusát a budapesti főkapitányság nem engedélyezte. Hajlandó-e a belügyminister intézkedni, r hogy szabályszerűen bejelentett és gazdasági kérdéseket tárgyaló gyűlések, kongresszusok a rendőrség által be ne tiltassanak ?« (Helyeslés a ssélsőbaloldalon.) Elnök : A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Pajor Rudolf és társai budapesti lakosok november 3-án, 4-én és a következő napokon kongresszust akartak tartani, amelynek napirendje ellen — teljesen igaza van a képviselő urnák — tartalom szempontjából nem lehetett kifogást emelni, (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) a napirend egyik pontja azonban egy, előttem még ma is homályos bizottságnak a jelentését tartalmazta öt évi működésről. Esztergályos János : Mi köze a bizottsághoz a belügyministernek ? Rakovszky Iván belügyminister : A nyomozás megállapította, hogy a gyűlés a Könyvnyomdászok Segélyegyletének . . . Esztergályos János : Nem a 101-esek voltak! Rakovszky Iván belügyminister : ... és vele együtt a könyvnyomdászok országos bizottságának kongresszusa kivánt lenni. A helyzet az, hogy a könyvnyomdászok segélyegyesületének alapszabályai tárgyalás alatt állanak, a rendőrhatóság tehát a segélyegylet gyülésezését megengedte, az meg is tartatott és az összes illető témák meg is beszéltettek. Ezzel szemben azonban kihallgatások alapján megállapítást nyert, hogy a könyvnyomdászoknak egy országos bizottsága is van, amelyet 1912-ben a szabadszervezeti kongresszus létesített, amely rendelkezik ugyan egy szabályzattal, de ezt soha be nem mutatták és ez jóváhagyást nem nyert. Ez a bizottság az önsegélyző egyesülettől, amely valamikor a nyomdászoknak kvázi szakszervezete volt, teljesen függetlenül működik és a hatóságok ellenőrzésétől teljesen ment. Szeder Ferenc : Nem ugy, mint a Szemere-kör 1 Saly Endre : A Szemere-körtől a fegyvereket szedje el a belügyminister ur ! Rakovszky Iván belügyminister : Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy ha jóváhagyott alapszabályokkal nem bíró egyesületeknek vagy közületeknek nem engednék meg a gyülésezést, ugy alapszabállyal bíró egyesületek egyáltalán nem is lehetnének. (Zaj a szélsőbaloldalon) Elnök : Csendet kérek ! Esztergályos János : A szakszervezetbeliek is szabad polgárai volnának az országnak ! Vagy nem ? Szeder Ferenc : Miként a Szemere-kör ! Peyer Károly : Kongresszusról van szó ! Rakovszky Iván belügyminister : Hivatkozom arra, hogy az országban ma 36 szakszervezet áll fenn jóváhagyott alapszabályokkal. Ezek a szakszervezetek a különböző helyi, vidéki és alcsoportokkal együtt az egyesületi egységeknek igen nagy mennyiségére emelkednek. A képviselő ur tehát nem állithatja azt, hogy a mai kormányzat a szakszervezetek működését lehetetlenné teszi. (Zaj a ssélsőbaloldalon.) Esztergályos János : Egyik sem a mai kormány jóvoltából működik. Szeder Ferenc : A földmunkásokról beszéljen! Esztergályos János : Agyári munkásokról! Rakovszky Iván belügyminister : Hogy a könyvnyomdászok a maguk szervezkedési szabadságának birtokában idáig önsegélyző egyesületi alapszabályt dolgoztak ki és mutattak be, az végeredményben az ő autonóm joguk. Ezeket az alapszabályokat letárgyaltuk és mert lehetetlenség valamely gyűlés megtartását olyan alapon 12