Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

58 A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. godik. Amely adós jogtalanul gazdagodik, az tartozik a maga hitelezőjének leadni jogtalan gazdagodásának egy részét. Ez a konklúziója ezen javaslatnak, tehát teljesen indokolt egy olyan esetben, midőn olyan adóssal állunk szemben, aki nem gazdagodik, aki egyáltalában nem jut semmiféle előnyhöz, azáltal, hogy nehézkesebb szervezeténél fogva szükségszerűen későbben fizet, ugyanolyan szankciókat és következményeket ne alkalmazzunk. (Mozgás és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ezzel szemben lehet talán népszerű jelszavakat hangoztatni, de a gyakorlat embereinek e tekintetben nem lehet eltérő a nézetük. Rothenstein Mór : Ismerjük ! Zsitvay Tibor : A magam részéről azonban a hangsúlyt arra a kérdésre kivánom helyezni, amely ugyancsak idetartozik s amely arra vonatkozik, hogy vasúti üzletszabályzaton és nemzetközi egyezményeken alapuló követelésekre ez a kivételes késedelmi kötelezettség meg nem állapítható. E tekintetben legyen szabad különösen indokolnom, hogy ezen esetben a lényeg azon van, hogy a trianoni szerződés következtében, mint nagyon jól tudjuk, külföldi állampolgároknak nem lehet kevesebb joguk magánjogi viszonylatokban, mint a magyar állampolgároknak. Ha pedig ez igy van, akkor méltóztassék meggondolni azt, hogy a nemzetközi berni egyezményben meghatározott és Európa legtöbb országában érvényben levő rendkívül korlátozott vasúti kártérítési felelősséget szabad-e egy lerongyolt államnak uri gesztussal félretenni és felajánlania azt, hogy ez a koldus ország azonban fizet akármennyit, nem annyit, amennyit a gazdag Franciaország, nem annyit, amennyit Olaszország, nem annyit, amennyit Angolország, hanem fizet bármennyit, amennyi tetszik, mert mi ezt megtehetjük. Épen azért voltam bátor a bizottságban javasolni és minthogy a bizottság is elfogadta, e helyütt is kérem, hogy méltóztassék a törvényjavaslatnak ezt a teljesen indokolt módositását honorálni és méltóztassék abban a szövegezésben elfogadni, ahogy előttünk van, hogy t. i. a vasúti üzleti szabályzaton és a nemzetközi egyezményeken alapuló követelésekre ez a kivételes késedelmes kártérítési jogszabály nem alkalmazható. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Biró Pál képviselő ur félreértett szavai értelmének helyreigazítása címén kér szót. Biró Pál : T. Nemzetgyűlés ! Félreértett szavaim értelmének helyreigazitásaképen bátor vagyok Zsitvay Tibor igen t. képviselőtársamnak azt mondani, hogy az én javaslatom nem arra vonatkozik, hogy a 8. § első bekezdése módosittassék, tehát az, amit ő a nemzetközi egyezményen és a vasúti üzletszabályokon alapuló pénztartozásokra vonatkoztat, erre vonatkozólag én teljesen elismertem a bizottsági módosítások helyességét. Az én javaslatom a 2. bakezdés törlésére vonatkozik, és itt most a Wolff Károly t. képviselőtársam által előadottakra bátor^ vagyok megjegyezni azt, hogy én ezt az 1907. évi III. törvénycikk 13. §-ára való hivatkozást, a 30, illetőleg 60 napos határidőt, másodrendű kérdésnek tartom. Elsőbbrendü kérdésnek azt tartom, hogy ebben a szakaszban megállapittassék az, hogy az ilyen pénztartozások után késedelem esetében is csak a 2. § második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérités jár. tehát ez azt jelenti, hogy ott valorizáció a késedelem következtében nem történik, mert hiszen ez a mérsékelt kártérités, amelynek mérvét nem ismerjük, végre is csak egy normális késedelmi kamat jellegével kell hogy bírjon, épen a 2. ^ 1. bekezdésében megállapított kártéritésjellegü megtérítéssel szemben. évi november hó 21-én, szerdán. Ami azt illeti, hogy itt a késedelmes adós nem gazdagodik jogtalanul, ennek én ellene szegezem azt, hogy itt a hitelező jogtalanul károsodik és igenis a késedelmes adós ezen esetben is jogtalanul gazdagodik, mert ő reálértékeket vesz át, amelyekért késedelmesen fizetve, a hitelezőnek sokkal kisebb értékű megtérítést nyújt. Akkor, amikor az állam az állami bevételeknél a késedelmet valorizálja, amint hogy súlyosan valorizálja az uj adótörvényeknél, havi 10 százalékos kamattal, akkor én teljesen indokolatlannak tartom, különösen az állam és hangsúlyozom újból, az állam helyes gazdasági és pénzügyi politikája szempontjából a közszállitásoknak ily módon való demoralizálását. Hiszen megbízható szállító, amikor tudja, hogy nem fogja az ő szállítmányának ellenértókét megkapni az államtól, ki fogja magát rekeszteni ezekből a szállításokból. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) és a közmorál szempontjából én első

: sorban azt tartom veszélyesnek, hogy itt egy uj foglalkoztatási ág alakuljon ki, amelynek működése abból áll, hogy a késedelmes állami tartozások gyorsabb likvidációját kihajszolja. Én mindezeknél fogva mégegyszer ajánlom módosításom elfogadását. Elnök: Az igazságügy minister ur kivan szólni. Nagy Emil igazságügy minister: T. Nemzet gyűlés! A felvetett elvi kérdés kétségkívül érdekes. A javaslatban eredetileg nem volt benne ez a második bekezdés, az igazságügyi bizottság vette azt be. Én a magam részéről annak idején azon az állásponton voltam, hogy az államot és mindenféle más közületet szintén helyezzük egy szempont alá a magánemberekkel. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez volt az én álláspontom a javaslatnál, mert sokszor kaptam arról panaszokat iparos emberek részéről, hogy nem győzik kivárni a folyósitásokat. Ez a kérdés annak idején a törvényjavaslat megkoncipiálásakor igen erősen szerepelt, a kétféle szempont már akkor is erősen ütközött egymással. Ugyanez történt az igazságügyi bizottságban is. Ez a kérdés azonban szerintem nem annyira veszélyes, mint ahogy fel van állítva. De egy premisszából indulok ki. Azt mondja Wolff t. képviselőtársam, hogy az egész kérdés csak 60 napi különbséget jelent. Erdélyi Aladár : Épen elég ! Nagy Emil igazságügyminister : Ez esetben a kérdés talán nem olyan fontos, mint ahogy látszik, mert voltak épen csak 60 napi kamatdifferenciáról van szó. Esztergályos János: Épen elég a 60 napi késedelem a kisiparosnál a tönkremenésre. Pikler Emil : Ha stabil lesz a korona, akkor nem lesz baj i Nagy Emil igazságügyminister : Miután azon ban ez a második bekezdés nem volt benn az én javaslatomban, hanem az igazságügyi bizottság vette oda fel, logikus, ha azt jelentem ki, hogy ezt a kérdést rábizom a nemzetgyűlés bölcsességére. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki nem kivan szólani, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A 8. §-hoz új szöveget indítványozott Biró Pál képviselő ur. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szemben fogom állítani Biró Pál képviselő ur indítványai Barthos Andor : Kérjük az indítvány felolvasását ! Elnök : Fel fogom olvastatni. Amennyiben az eredeti szöveget nem mél-