Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-191
50 A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. ügyministerhez — Drummond népszövetségi vezértitkár bukaresti toasztja tárgyában : Rupert Rezső — az igazságügyministerhez — az esküdtbiráskodás visszaállítása tárgyában ; Baross János — a ministerelnökhöz és a külügyministerhez — Daruváry magyar külügy ministernek október hó 29-én a cseh követség által rendezett ünnepi banketten való megjelenése tárgyában, mely a eseh-szlovák köztársaság megalakításának, tehát a magyar felvidék elszakításanak öt éves örömünnepére rendeztetett : Pikler Emil — a ministerelnökhöz — az 1921. évi XXXIII. te. 86. §-a, továbbá az 1913. évi, a királyság védelméről szóló XXXIV. teikk hatályossága tárgyában ; Hegymegi-Kiss Pál — a belügyministerhez — a törvényhatósági választások és tisztujitások tárgyában ; Hegymegi-Kiss Pál — a népjóléti t ministerhez — egyik adminisztratív államtitkár ur politikai nyilatkozatai miatt ; Kabók Lajos — a kereskedelemügyi ministerhez — az elbocsátott villamosvasúti alkalmazottak ügyében ; Rothenstein Mór — a belügyministerhez — a könyvnyomdászok szakszervezeti kongresszusa betiltása ügyében ; Dénes István — a külügyministerhez — a mindszenti földmunka &ság kínzása, dr. Szőke mindszenti főszolgabiró törvénytelen elj tárgyában ; Horváth Zoltán — a kormányhoz — a Habsburg-propaganda eltiltása tárgyában ; Kéthly Anna — a belügyministerhez — a magántisztviselők kongresszusának betiltása tárgyában ; Kálmán István —- az igazságügyministerhez — a Ganz-gyár és Hitelbank árpolitikája, illetve árdrágitási ügyében ; Homonnay Tivadar — a kormányhoz — a közszolgálati alkalmazottak fizetésének a drágaság emelkedéséhez mérten való megállapítása és a természetbeni ellátás és egyéb kedvezmények időbeni kiutalása tárgyában. Elnök : Mivel 23 interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb egy órakor térjünk át. Méltóztatnak, ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a személyszállító automobiloknak az inségenyhitö akció céljára való megadóztatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 Forgács Miklós jegyző : Feljegyezve már senki sincs. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, akkor a vitát bezárom. A minister urak közül kivan valaki nyilatkozni 1 A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk.') Nem kívánok visszatérni mindazokra az argumentumokra, amelyek e javaslat indokolásaképen felhozattak. Csak egynéhány megjegyzéssel volnék bátor reflektálni, különösen átalánosságban, a benyújtott határozati javaslatokra. T. i. e javaslatok nagy részével szemben bátor vagyok rámutatni arra, hogy ebben az esetben nem egy általános inségakcióról, illetőleg ínségakciónak az adó-fedezetéről van szó, nem arról van szó, hogy az általános inségakció adó-fedezetét megkeressük az igen t. Nemzetgyűlés törvényhozási aktusával, mert hiszen az inségakció fedezetét egyébként a nemzetgyűlés bölcsessége évi november hó 21-én, szerdán. már megteremtette múlt alkalmakkor, akkor, amikor az áruforgalmi irodában megforduló árukra egy bizonyos percenttöbbletet helyezett rá, azonkívül pedig a vámkezelés alá eső árukra egy surtaxe-ot helyezett, amely két forrásnak, és hozzávéve még az u. n. szénfelár-pénz eredményét, ezeknek a fedezeteknek együttes összege van rendeltetve arra, hogy a fővárosi és a városi inségakció fedezetét adja. Ebben az esetben a törvényhozás az inségakciónak egy egészen külön ágazatáról kivan fedezetképen gondoskodni, t. i. úgynevezett vidéki felrtiházási akció fedezetéről. Erre nézve gondoltuk, hogy amennyiben lesznek majd a felruházási akció folyamán mindenesetre olyan esetek, olyan tünetek, amikor nem lehet az olcsó áron beszerzendő textilárut, vagy pedig cipőárut az illetőnek térités, vagy teljes térítés ellenében rendelkezésre bocsátani, mert az illető anyagi ereje ezt nem bírja meg, tehát vagy teljesen ingyen, vagy pedig igen mérsékelt térités ellenében kell átadnunk ezeket az árukat : ebben az esetben szükséges az államkincstárt ezen mankótól egy fedezet címén mentesíteni. Itt tehát egy ad hoc és egyszeri adófedezetről iparkodunk gondoskodni; mély tisztelettel azt vagyok bátor tehát kérni, hogy se ezen javaslatnak intencióján túlmenőleg ne méltóztassék az adótárgyak kereteit kibővíteni, se pedig magának a fedezetnek a kontemplált keretein túlmenő fedezetet ne méltóztassék biztosítani. És pediglen egyrészt azért nem, mert hiszen ha általában a luxustárgyakat próbálnék adó alá vonni az inségakció javára, akkor egy sokkal szélesebb körű törvényjavaslatra és a közgazdasági életnek számos vonatkozását felölelő alaposan^ átgondolt, nagy törvényjavaslatra volna szükség, mert hiszen a forgalomban levő luxuscikkeknek megadóztatása nem egyszerűen csak az inségakció szempontjából veendő figyelembe, hanem súlyos közgazdasági kérdéssé is # válik abban a pillanatban, amikor adóval sújtjuk akár olyan tárgyak produkcióját, akár forgalmát, amelyek bizonyos ipari, akár kereskedelmi ágak tárgyát alkotják. De nem is kérek messzebbmenő fedezetet, mint amennyi itt kontemplálva van az államkincstár, illetőleg az inségakció részére. Azért nem kérek messzebbmenő fedezetet, mert mitásaink szerint ebben az úgynevezett autótörvényben feltétlenül be fogjuk szerezni azt a mennyiségű fedezetet, amely bőven elég lesz az előbb emiitett célra, melyet bátor voltam abban körvonalazni, hogy egyrészt az árukat lehetőleg a legmérsékeltebb feltételek mellett iparkodunk beszerezni, másrészt pedig arra iparkodunk, hogy a legszegényebbeknek vagy egészen ingyen, vagy a mi beszerzési költségünkön alul is adhassuk. (Helyeslés.) Azt kérném tehát a t. Nemzetgyűlés bölcsességétől, hogy ezen két szempontot méltóztassék figyelembe venni akkor, amikor a határozati javaslatoknak elbírálására kerül a sor, (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat általános tárgyalása során nyolc határozati javaslat is beadatott, melyek közül Szabó József képviselő uré a törvényjavaslatnak a pénzügyi bizottsághoz való visszautasítását célozza, miért is az, mint halasztó természetű indítvány elsősorban bocsátandó szavazás alá. Ulain Perene képviselő ur 1. számú határozati javaslatát pedig, mely a javaslattal ellentétben áll, a törvényjavaslattal egyidejűleg bocsátom szavazás alá. A többi határozati javaslat magát a törvényjavaslatot közeiebről nem érinti és igy azokra a javaslat felett való döntés után fogom feltenni külön-külön a kérdést. Kérem a t. jegyző urat, szíveskedjék Szabó