Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-189
r A nemzetgyűlés 189. ülése 1923. évi október hó 30-án, kedden. 39 mondott. E tekintetben a ministerelnök ur — a szöveg- nines előttem —, de komoly hangon és a tragikum megrázó erejével beszélt Ausztria sorsáról, amely kénytelen egy külföldi kölcsönt felvenni. Ugyanakkor megállapította a ministerelnök ur azt is, hogy Magyarországnak egy ilyen helyzet elkerülésére mindent meg kell cselekednie, mert ha Magyarország hasonló helyzetbe kerülne, velünk szemben a fokozott beavatkozás elve érvényesülne szükségszerűen ellenségeink részéről, ez a helyzet pedig Magyarországra nézve a legszomorúbb és legsajnálatosabb volna. Ez volt a lényeg ! Ulain Ferenc : Ez olyan, mint a keresztény probléma. Rassay Károly : A fokozatos beavatkozás az önök hároméves politikája miatt van ! (Nagy zaj.) Eckhardt Tibor : Ez volt ,a ministerelnök urnák egy évvel ezelőtt az álláspontja, Megállapitom azt is, és ez szól Rupert igen t. képviselőtársamnak, hogy amikor a ministerelnök ur első párisi útjára ment, az egységespárt értekezletén épen én voltam véletlenül az, aki felállott és a ministerelnök úrhoz e részben kérdést intézett. Kérdésem, amelyet a ministerelnök úrhoz intéztem és amely az akkori lapokban is megjelent, az volt : Legyen szives a ministerelnök ur a pártot tájékoztatni arra nézve, hogy most, amikor a külföldtől kölcsönt óhajt felvenni, melyek azok a maximális feltételek, amelyek ellenében az entente ezért kölcsönt nyújtani hajlandó, mert én a magam részéről azt tartom, hogy az osztrák feltételek, az ausztriai kölcsönnel szemben vállalt feltételek Magyarország részére elfogadhatatlanok és mi semmi szin alatt ilyen feltételekbe bele nem mehetnénk. Az igen t. ministerelnök ur akkor nekem egy rövid mondattal válaszolt; azt mondotta nekem, hogyan képzeli az igen t. barátom azt, hogy mi valaha is az osztrák pénzügyhöz hasonló helyzetbe belemegyünk ! Lendvai István : Nein is hasonló, mert rosszabb ! Pikler Emil : A múltért nem vállalja a felelősséget a ministerelnök ur. (Zaj.) Ulain Ferenc : Csak féléve ! Eckhardt Tibor : Az első külföldi utat valójában a ministerelnök ur nemcsak a külföldi kölcsön szükségességével indokolta meg befelé, hanem hivatkozott arra és én teljesen osztozom ma is álláspontjában és ebben a vonatkozásban igenis áll fenn egy súlyos és megoldandó probléma, t. i. a ministerelnök ur ezt a kérdést akkor ugy állitotta be, hogy külföldi kölcsönre szükség van azért, hogy ezáltal a jóvátételi zálog fenyegető súlya alól meneküljünk, tehát nem a kölcsön önmaga volt a tulajdonképeni hazafias cél, hanem a cél a zálogjog fenyegető veszélyének kitolása és elodázása. (Nagy zaj a jobbuldalon ; felkiáltások : Szép beállítás !) Rassay Károly: És ha ezt mi mondanánk, hazaárulóknak neveznének bennünket! Bartos János: Gyönyörű szolgálatot tesz a nemzetnek. (Nagy zaj.) Ulain Ferenc: Benne volt a lapokban! (Nagy zaj.) Maguk is tudják. Elnök: Ulain képviselő urat kérem méltóztassék csendben maradni! (Nagy zaj.) Csendet kérek a Ház minden oldalán. Reisinger Ferenc: Sokat használ a magyar érdeknek! Nagy Ernő: Mi vagyunk a hazaárulók! {Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat méltóztassék csendben maradni, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Eckhardt Tibor: Nem értem ezt a nagy műfelháborodást (Zajos ellenmondás a jobboldalon.), amikor olyan tényt emlitek, amely a nagy nyilvánosság előtt is ismeretes, amelyet a kormány maga is leszegezett, mikor ez a kormány maga is ezzel indokolta, nagyon helyesen, szükségszerűen és természetszerűen, hogy a külföld legfőbb kérdése a zálogjog ügye. Ulain Ferenc: Benne volt a lapokban! Rupert Rezső : Nem hallottam. Most hallom először. Gr. Bethlen István ministerelnök: Sohasem indokoltam igy. Eckhardt Tibor: A ministerelnök ur tett ilyen kijelentést. Én ebben a kijelentésben a világon semmi rendkívülit nem tartok, ez a legtermészetesebb a világon. Nagy Ernő: Ez az ön nevelése, ministerelnök ur. Jól megfiadztatta azt a tábort. Eckhardt Tibor: Az lett volna a rendkívüli, ha tényleg nem mondotta és tényleg nem cselekedte volna ezeket. Konstatálom, hogy az egész külföldi kölcsön problémája tulajdonképen a háború kérdésével kapcsolatban merült fel, és nem mint fő-, hanem mint mellékkérdés kezeltetett eredetileg. A főprobléma a nemzet szempontjából az volt és maradt ma is, hogy a jóvátételi bizottság dolga, hogy fog elintéztetni. (Nagy zaj és mozgás.) A mellékprobléma azonban apránként főproblémává nőtte ki magát (Nagy zaj és mozgás.) és mi ismételten régen rámutattunk arra, hogy egy nemzet, amelynek saját pénzügyi és gazdasági koncepciója nincs, amely a saját megmentésére a saját emberségéből régebben igen, de az utóbbi időben semmit sem tett, mindent meg kell hogy előbb megkíséreljen és minden belföldi lehetőséget igénybe kell előbb vennie, amig éhez a szörnyű veszedelemhez és a nemzet jövője szempontjából legnagyobb veszedelmeket magánfoglaló eszközökhöz hozzányúl. Ezelőtt körülbelül két-három héttel az én igen t, Wolff Károly barátom a nyilvánosság előtt elmondott beszédében hivatkozott reá, ezt a kijelentését solm meg nem cáfolták, — hogy Bud közélelmezési minister ur. akinek egész közélelmezési politikáját mi fajvédők is igen nagy szimpátiával figyeljük és kisérjük, vállalta a kötelezettséget és felelősséget azért, hogy a külföldi kölcsön összegével egyenlő értékű, vagy annak megfelelő külföldi pénzt szerez abban az esetben, ha az export és import irányítása ő reá bizatik. Lendvai István : Mi lesz akkor a bankokkal és a többiekkel? Eckhardt Tibor : Rámutatok azonban arra is, hogy mi fajvédők, akiket a ministerelnök ur dilettáns és tudatlan gazdasági politikusoknak nevez, ismételten nagyon is alaposan megokolt tényekkel hozakodtunk elő, hogy a belföld minden erőforrása még nincs kimerítve, hogy a belföldön is lehetnek még erőforrások, amelyek révén a bajokon segithetünk. Rupert Rezső : Milyen fajt védenek ? Eckhardt Tibor : Én ezt konstatálom, a lapok ezt igy megírták és senki meg nem cáfolta ! Erdélyi Aladár : Tudja ön, mint volt sajtófőnök, hogy a lapok nem mindig azt irják, ami a valóságnak teljesen megfelel. Eckhardt Tibor : Igenis, mi fajvédők "hangoztatjuk, hogy egyrészt a mezőgazdaság idei termésfeleslegeinek egy belföldi kölcsön céljára 6*
