Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-206

A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. Drozdy Győző: Igenis, ha kell, be fogjuk bizonyítani azt, hogy nem mi vagyunk inkonzekvensek a politikai küzdelemben, hanem inkonzekvens a sajtó. íme, itt vannak előttem »tévedésemnek« rögtöni cáfolatául (Halljuk! Halljuk!) a lapok cikkei, amelyekben mindent elkövetnek, hogy népszerűtlenné tegyék a magyar földbirtokreformot és hogy ezt a novellát elgáncsolják. Ha ezek a lapok, vagy pedig e lapok itt ülő barátai azt kívánják, hogy bizonyítsam az ő régi, ellenkező álláspontjukat, azt, hogy ezek a lapok azelőtt nagyon is a földreform mellett voltak, erre is hajlandó vagyok. Például a Köztelek, amely a nagybirtokosoknak kétségtelenül exponense, mindent elkövet, hogy ezeket a hamis hireket, hamis megállapításokat népszerűsítse. Április 15-iki számában »Politikai verseny a földosztásban« című cikkében a következőképen ir (olvassa) : »A szélsőbal élén haladó szocialisták a földreformmal derékba akarják törni a birtokosságot, hogy helyükön minél több proletárexisztencia keletkezzék.« (Zaj.) Aránylag csak keveset tart vissza az a meggondolás, hogy a mások földjének odakinálásával érvényesülni végül is nem tartozik az áldozatkészség szemérmes tényei közé.« Ez a szociáldemokratáknak adresszált mondás ellentétben van Eenczes tisztelt képviselőtársamnak beszédével, melyben a szicialdeniokratákat azzal vádolja, hogy tulajdonképen hallani sem akarnak a földreformról, mert nekik a földreform nem érdekük. íme, a Köztelek cáfolja meg Renczes képviselő urat, amikor épen a szocialistákat vádolja meg azzal, hogy a földreformot mindenáron meg akarják valósítani, csak azért, hogy több földmives proletárexisztencia keletkezzék. 1923 május ,2-án egy lap tudósítást közöl az Omge. közgyűléséről, amely tudósításban a következő mondatok vannak (olvassa) : »A novella készítésénél annak tervezőjét politikai szempontok vezették. A novella a birtokfelaprózódást beláthatatlan időre állandósítja. Teljes bizonytalanságot teremt a jog és termelés terén. A novella a kisajátítás helyett egyenesen a vagyonelkobzás útját választja. A járadékbirtokok kötelező megteremtése végeredményben ujabb jobbágyságot fog teremteni.« Tehát a földreformnovella mint ujabb jobbágyság megteremtője. »Kalandorok felszabaditási akciója ujabb forradalmakhoz fog vezetni, melyeknek jelszava lesz: a járadék rabszolgaságában szenvedő parasztság felszabadítása. Az egész gazdatársadalomnak talpra kell állania, hogy megakadályozzuk ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre való emelését.« így ir az egyik. A másik lap, amely szintén hatalmas pártfog-ója volt egyidőben a földreformnak és szószólója volt annak, hogy a papi vagyonokat és a püspöki birtokokat is ajánlják fel földbirtokpolitikai célokra s amely vezércikkben magasztalta azt az esetet, amikor a hercegprímás a többi püspökök kíséretében megjelent Búza Barnánál és az egyházi birtokokat felajánlotta földbirtokpolitikai célokra, — ez a lap, vagy ennek utódja (Felkiáltások jobbfelől : Melyik az f) a Nemzeti Újság — igy ir május 18-án (olvassa) : »Nem novella kell, hanem termelés. A birtoknovella , népámitó meggondolatlanság. Az orszjágnak jogbiztonság, többtermelés, gazdasági béke kell, a novella pedig mindezek ellenkezőjét hirdeti. A kommunizmusból taévi december hó 12-én, szerdán. 445 nuit ügyességgel késziti elő a járadékrendszer kötelezővé tétele által a nagybirtokok elszegényesitését. A politikai ügyesség, a jövőbelátás hiányossága és a hatalmi vágy túltengése a magukat kisgazdáknak nevező egyes politikai érdekcsoportokban: ez magyarázza meg a novella létrejöttét. Bíznunk kell azonban az ország komoly társadalmában, amely ezúttal létében megtámadva nem fogja tűrni a demagógia előretörését, nem engedi meg, hogy két balkezes izgató és gyenge akaratú vezér kirántsa az ország alól az egyetlen igazi bázist: a magyar földet.« Nem azt irta, hogy a nagybirtokot. Griger Miklós: Köszönöm az ilyen kereszténységet! Horváth Zoltán : Mit szól ehhez, minister ur? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tudom. Horváth Zoltán: A kormányt támogató társaságnak lapja. (Zaj.) Drozdy Győző: Ugyanez az újság május 24-ikí számában a következőket irja a »Duplapuskás radikalizmus« című cikkében (olvassa): »Nagyatádi Szabó István most próbálja célozgatni dupla puskájával a földreformot.« Nagyatádi ellen intéz éles támadást az egész cikk, mintha nagyatádi a földreformban, illetőleg a novellában csakugyan a járadékbirtoknak alapját vetné meg,... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Meg is vetem az alapját! Drozdy Győző : ... aminek pedig csak halvány gyökerét látjuk abban, és amire egyáltalán nem számithatunk. (Zaj jobbfelöl!) Nem is citálom bővebben ezeket a lapokat, hanem még ennek az újságnak hasábjairól olvasok fel néhány sort. Május 31-én már ismét módot talált a »Nemzeti Újság« arra, hogy Vancsó Gyula tollából cikket közöljön. »A legújabb járadékelmélet« című cikkben a novelláról azt irja, (olvassa): »ennél egyszerűbb és radikálisabb megoldás csupán az ingyen földosztás volna. Azt meg kell adni a novella szerzőjének, hogy ilyenformán csakugyan be lehet váltani a hordó tetejéről elhangzott kortes Ígéreteket, mert hiszen ez a hang nem jelent egyebet. A novellajáradék elmélete nem a gyakorlati életbe, hanem a jogi csodabogarak múzeumába való, denaturált szeszt és a feledés fátyolát kivánja bocsátani erre a novellára, amelyet a földmivelésügyi minister a maga nevével a nemzetgyűlés elé hozott.« Ez a lap a kormányzatnak egyenesen erős támogatója és egyik talpköve a mai kurzusnak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem igen veszem észre! Drozdy Győző: De vannak segítőtársai is ennek az újságnak, még pedig a nagybirtokosok körében. Nem épen liberális, hanem a kurzushoz sokkal közelebb álló orgánum, a »Magyarság«, június 3-iki számában: »Földosztás, fajvédelem és radikalizmus« címen cikket közöl Milotay István tollából, melyben éles támadást intéz a földreform ellen... Következőket irja (olvassa) : »Ha a Nagyatádi-féle legújabb reform törvénnyé válik és végrehajtásra kerül, a keresztény politika megkondíthatja a halálharangot a maga leghűségesebb tömegei felett, amelyek össze fognak roskadni vagy egész bizonyosan a forradalmi kétségbeesés karjaiba vetik magukat a szükség és drágaság ilyen várható megpróbáltatásai alatt«. Ez a cikk tehát ugy szerepelteti a novellát, mint a keresz-