Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-206
A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. Drozdy Győző: Amint Renezes képviselőtársam mondotta az a fontos, hogy hogyan hajtják végre ezt a törvényt és nem az, hogy ujabb és ujabb korrektivumokkal jöjjünk ide a nemzetgyűlés elé, mert ha a végrehajtó hatalomnak, ha a kormánynak egész komolyan szándékában állott volna, hogy a földbirtokreformot becsületesen, korrektül és a törvény szellemének megfelelően hajtja végre, kijelentem, hogy soha sem lettek volna képviselők, akik követelték volna, legalább is én sem követeltem volna egy novellát, és nem követeltem volna ennek a törvénynek korrektivumát. Szent meggyőződésem, hogy ha a kormány, a végrehajtó hatalom végre akarta volna hajtani, meg akarta volna valósitani a földreformnovellát, . . . Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister: Nekem meri azt mondani a képviselő ur, hogy nem akartam ? ! Drozdy Győző: Igen, t. minister ur, nem kifejezetten önnek, a ministernek szól ez, mert jól tudom, hogy az alaptörvény nem a ministert állit ja oda a törvény végrehajtó szerveként. Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister: Nem a minister hajtja végre! Szijj Bálint: Tessék azokat a szerveket támadni, akik rosszul csinálják ! (Ugy van! Uay van! jobbfelől.) Drozdy Győző: Ismételten kijelentem, hogy nem a földmivelésügyi ministerre, a földmivelésügynek közigazgatásilag első faktorára mondom ezt, hanem azokra a szervekre, amelyeket a törvény a végrehajtással megbizott. (Helyeslés jobbfelől.) Nagyon jól tudom, hogy az alaptörvény a közigazgatás, tehát a ministert is kizárja a végrehajtásból, és a közigazgatási szerv helyett biróságra bizza a végrehajtást. Azonban én csak azokról a szervekről beszéltem, amelyeknél: hivatása és kötelessége lett volna ezt az alaptörvényt komolyan és becsületesen végrehajtani. Miután azonban azt láttuk, hogy ezt a törvényt komolyan és becsületesen nem akarják és nem fogják végrehajtani, természetesen sorba álltunk mindazok, akiknek programmjában alaptétel gyanánt szerepel egy becsületes földreform és mindazok, akik idegszálaikkal, lelkükkel egészen hozzáfonódtak ^ a magyar faluhoz, a magyar földmivelő nép érdekeihez. Szijj Bálint: Miért nem kell akkor a novella önnek? Most mondta! Drozdy Győző: Én nem mondom, t. képviselőtársamnak, hogy novella nem kell, én csak azt mondom és azt sziveskedjék megérteni, hogy a kormányzat jóindulata nélkül, a rendszer komoly akarata nélkül ez a novella sem jelent semmit; ez is csak annyit jelent, mint az alaptörvény, annyit, mint a körösi szenteltviz. Szijj Bálint: Ez már kimagyarázás! Drozdy Győző: E nélkül a novella nélkül is ugyanoda jutnánk, ahova a törvénnyel jutnánk, ha az egész törvényhozás mellett lenne és végrehajtását követelné. Az igen tisztelt előttem szóló képviselő ur azonban megvádolta a minister urat egy igen komoly dologgal; megvádolta azzal, hogy a földreformért folytatott küzdelmében a legegyenesebb utón halad, és amikor velünk, baloldali képviselőkkel és a földreform régi követelőivel igyekszik bizonyos megállapodásokra jutni, ugyanakkor a nagybirtokososztállyal is keresi a kapcsolatokat, amely kapcsolatok alapján csatasorba akarja őket állitani a radikális földbirtokreform ellen. (Felkiáltások q jobboldalon: Természetes! Nagyon helyes!) Én ebbe évi december hó 12-én, szerdán. 439 a vitába, ebbe a vádba beleszólni egyáltalán nem akarok, mert azt hiszem, hogy a minister urban lesz annyi tapintat, hogy ezt a beállitást, mely a naplóból kiolvasható, helyes világításban tárja elénk. Őrgr. Pallavicini György: Tévedés! A ministerelnök úrról mondtam, nem a minister úrról! Drozdy Győző: A ministerelnök urrólt Akkor bocsánatot kérek, de kénytelen vagyok három-négy székkel tovább adresszálni ezt a megjegyzésemet és a ministerelnök urnák mondani ugyanezt. Szijj Bálint: Székének. Meskó Zoltán: Az összes többi székek mind üresek ! (Derültség.) Drozdy Győző: El is várjuk, hogy erre a vádra feleletet fog kapni az igen t. képviselő ur. Azt mondta a t. képviselő ur, hogy ez a novella meg fogja szüntetni a magántulajdont. Én minden tehetségemmel belefeküdtem ennek a novellának áttanulmányozásába, minden egyes pontját, minden egyes kitételét átvizsgáltam, de nem hiszem, hogy az én hiányos intelligenciámat bizonyítaná az, hogy nem találtam benne egyetlenegy mondatot, de még csak egyetlenegy félmondatot sem, mely megerősithetné a képviselő urnák azt a kijelentését, vagy alapul szolgálna erre a kijelentésére, hogy ez a novella a magántulajdont megszünteti. Én ug-y látom, hogy tulaj donképen itt nincs is szó még csak földreformról sem. nemhogy a magántulajdon elvének megdöntéséről, mert az első földreformtörvény is és ez a novella is nem más, mint kényszerrendszabály arra, hogy bizonyos földeket adjunk el a törvényben meghatározott^ formák szerint. A magántulajdon megszegését akkor látnám fenforogni, . . . Farkas István: A munkaerő is magántulajdon. Drozdy Győző:... ha ellenérték nélkül sajátítanák ki ezeket a nagybirtokokat, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon) erről azonban sem a törvény, sem a novella nem beszél. Ilyen körülmények között a magántulajdon örök elvét, mennek alapján állnak az összes polgári pártok, sőt áll jelenleg még a fejlődés stádiumát elismerő szociáldemokrata párt is, sem az alaptörvény, sem ez a novella nem érinti. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azt mondja az igen t, képviselő ur, hoe-v ez a. novella mésr nem befejezője a további földbirtokreformoknak ; azt mondja, hogy ez után a, novella után fog mésç következni egv második, harmadik, negyedik novella. Én azt szeretném, ha ez a novella végleges és legutolsó lenne. Én szeretném, ha az alaptörvény és a novella, elegendő lenne ari^a, hoe:v végre a komolv véerehajtás stádiumába juttassa ezt a kérdést, hogy az igen t. kénviselő úrral e téren azonos célok szolgálatában találkozzunk, hogy nyugodjék meg végre itt a nemzet és a további földreformfeszes-etések szűnjenek meg. Hosry azonban ez megtörténhessék, annak természetesen esrv feltétele van: hoerv a törvényt és a novellát, komoh^an annak szelleméhez kénest, a nép kivan sálához, igén veihez és az ország érdekeihez méltóan, haladéktalanul, minden köntörfalazás nélkül. bee«ÜleteFen hajtsák Yé&re, Ebben az esetben hajlandók va^vnnk mi is levenni ezt a kérést a napirendről és nem kivániuk azt tovább felszinen tartani, mert tudink, hogy ebben az országban van még számtalan nagy probléma. NAPLÓ XVII. m