Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-206
A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. A másik, r amit meg akarok állapi tani, az, hogy felszólalásomat nem vezeti semmi remény arra nézve, hogy ezt a javaslatot meg tudnám ezzel változtatni, vagy meg tudnám akadályozni. Nekem szomorú tapasztalataira vannak a közelmúlt politikai életéből és látom, hogy az egyéni meggyőződés nem tud áttörni a pártpoliíikán és a legobjektivebb érvek elvesznek a pártpolitikai fegyelem következtében. Én felszólalok azért, mert pirulva és megdöbbenve látom azt, hogy azok a képviselőtársaim, akik énnálam sokkal nagyobb birtokosok, egyáltalában nem hallatják iít szavukat, s dacára annak, hogy tudom, miszerint nem helyeslik ezt a novellát és nem gondolkoznak lényegében másként, mint én, mégis halk fogcsikorgatással meg fogják szavazni ezt a javaslatot. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezért nem érdemes fogat csikorgatni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon(: No! No! Derültség.) Őrgr. Pallavicini György: Teljesen igaza van a t. minister urnák, hogy az ő szempontjából nem érdemes beszélni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem értette a képviselő ur! Beszélni érdemes de fogat csikorgatni nem! Gaal Gaston: És mégis csikorgatják! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az a baj! Nagy János (egri): Míífogak! Őrgr. Pallavicini György: Nem akarom, hogy az a vád érje valamikor később az én osztályomat, hogy szó nélkül hagyta keresztülmenni azt a javaslatot, amelyet nemcsak azért tartok helytelennek a földbirtokosok nagy részére, mert ők is érintve vannak, hanem azért, mert az országra nézve káros. A harmadik, amit mes-állapitani akarok az, hogy nem akarok ezúttal^ sem a földmivelésügyi minister úrral polémiába bocsátkozni, mert én ezért a javaslatért őt felelőssé nem teszem. Láttuk, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur már három javaslat mellett is állt: a Búza Barna-féle néptörvény, a saját szerzeményű, most érvényben lévő 1920 : XXXVI. te. és a mostani novella mellett. Én &. t. minister ur egy közbeszólásából következtetve, azt hiszem, hogy igazain vnu. hogy legközelebb áll hozzá a Búza Barna-féle néptörvény. Mert hogy a saját törvényét nem helyesli, az kétségtelenül kitűnik abból, hogy különben nem nyújtotta volna be a novellát. Hogy *a novella sem lehet sziveszerinti alkotás, ezt abból következtetem — az esrsé gespart értekezletén résztvett régi képviselőtársaim mondották —, hogy maga a minister ur is kijelentette ott, hogy nem tartja esrészen helyesnek és megfelelőnek ezt a javaslatot, de a politikai körülmények annak benyújtására kényszeritik. (Egy hang a jobboldalon: Nem kény szeritették!) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A képviselő ur nagyon jól tudja,hogy minden tervezet azért vau tervezetnek csinálva, hogy azon még módosításokat lehessen eszközölni. Minden törvény ie-v készül. Őrgr. Pallavicini György: Teljesen egy nézeten vagyok ebben a tekintetben a t. minister úrral, (Zaj.) de én a felelősséget ezért ezúttal is teljesen a ministerelnök úrra hárítom, aki sajnos ezúttal nincsen jelen. De ő felelős, nemcsak azért, mert hiszen a ministerelnök felelős végeredményben politikailag minden törvényjavaslatért, amely be lesz nyújtva, hanem azért is, mert én ugv tudom, hogy az az információm szintén helytálló, hogy t. i. ő volt az, aki első genfi útja előtt a minister urat megbizta azzal, évi december hó 12-én, szerdán. 435 hogy készítsen egy ilyen novellát. Ez akkoriban volt. amikor az egységespárt bomladozó egységének fentartására a fajvédőkkel szemben a kisgazda képviselőket kivánták ezzel megnyugtatni.^ Sajátságos az a politikai viszony, amely a ministerelnök ur és a földmivelésügyi minister ur között van. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ugyanakkor, amikor a ministerelnök ur a liberális ellenzékkel kokettál, sőt a szociáldemokratákkal igyekszik jó viszonyban lenni... Gaal Gaston : Liezont sző ! Őrgr. Pallavicini György:... és nekik kedves engedményeket tesz, ugyanakkor kapcsolatot keres az ellenzéknek idetartozó, mondjuk konzervatív részével is, és csatasorba hivja ennek tagjait a radikális földbirtoknovellák és újítások, egyáltalában a baloldali radikalizmus ellen. Az ellenzék e részének koncessziókat nem tesz, hanem megbizza a földmivelésügyi minister urat, hogy ilyen novellát készítsen elő. Nem kivánom kutatni ezeket a szálakat, amelyek ide vezetnek, de meg vagyok róla győződve, hogy ha valaha mégis napvilágra jönnek — bár azt hiszem, soha nem fognak napvilágra jönni — akkor nem a földmivelésügyi minister ur lesz az, aki a rövidebbet huzza ebben a kérdésben. Barthos Andor: Ez rébusz! Őrgr. Pallavicini György: Ezzel csak azt akarom megindokolni, hogy igenis^ a ministerelnök urat terheli a teljes felelősség a novella benyújtásáért és minden további következményéért a jövőben is. (Mozgás a jobboldalon.) Barthos Andor: Vállaljuk! Meskó Zoltán: Ti még az uj ministerelnököt is vállaljátok! (Zaj.) Őrgr. Pallavicini György: Kétségtelen tény — erre nézve soha Magyarországon komoly emberek között nézeteltérés nem volt — hogy itt földbirtokreformra szükség van. Amint már emiitettem, csak egy baj van, az, hogy roppantul elkéstünk vele. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem mi vagyunk az okai! Őrgr. Pallavicini György: Hogy volna azonban ez a földmivelésügyi minister ur hibája, amikor akkoriban, amikor meg kellett volna csinálni a reformot, az ellenzéki padokon együtt küzdöttünk és ugyanazt kivántuk. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azért mondom, hogy nem a mi hibánk! Őrgr. Pallavicini György: Nagy baja azonban ez az országnak azért is, mert a legszerencsétlenebb időpontban került sorra. Gazdaságilag teljesen lezüllött helyzetben vagyunk és a pénzügyi megoldás úgyszólván lehetetlen a mai viszonyok között. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Szerencsétlen időben van, de nem lehet kikerülni! Őrgr. Pallavicini György: Az alaptörvénynek is ez a legfőbb hibája. Az természetes, hogy tökéletes törvényt nem lehet csinálni, de az alaptörvénynek ezeket a hibáit a novella nem küszöböli ki, sőt sok tekintetben ui hibák jönnek hozzá, mert hiszen a gazdasági helyzetet a novella nem javitja, a pénzügyi helyzetet pedig még kevésbé. Nagy hibája a törvénynek — és ezen a novella sem segit —. hos-y egyforma mértékkel mér. Már pedig csonka Magyarországon a földbirtokreformot egyforma mértékkel nem lehet megcsinálni, mert más viszonyok vannak a Dunántúl, mint a Tiszántúl, (Igaz ! XTffy van !
