Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-206
A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. évi december hó 12-én, szerdán, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Határozathozatal Barthos Andor ós társai indítványa felett az ülések idejének 8 órában való megállapítása tárgyában. — A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 .-XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Nagy Ernő, a belügy-, pénzügy-, kereskedelemügyi és a földmivelésügyi ministerekhez, a beregi közállapotok és többnemü közigazgatási visszaélések tárgyában. — Eckhardt Tibor, a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerekhez, a fényűzési cikkek behozatala tárgyában. — Lakó Imre, a kereskedelemügyi ministerhez, a felekezeti és községi tanítók családtagjai részére az elvont vasuti díjkedvezmény visszaállítása tárgyában. — Meskó Zoltán, a knltuszministerhez, a népiskolákban ós a középiskolák alsó négy osztályában a délelőtti tanítás kezdetének egy órával később való megállapítása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Szabó István (nagyatádi), Bad János, (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hebelt Ede jegyző ur. Napirend szerint következik a határozathozatal Barthos Andor képviselő urnák és társainak ama indítványa felett, hogy a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. Kivan valaki az indítványhoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. Házat: méltóztatik-e az indítványát elfogadni, igen vagy nem? Akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatként kimondom, hogy Barthos Andor képviselő urnák és társainak indítványa elfogadtatott és igy legközelebbi ülésünktől kezdve a földbirtoknovelláról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a tanácskozási idő napi 8 órában állapittatik meg, még pedig ugy, hogy délelőtt 10 órától két óráig, és kétórai megszakítással délután négytől nyolcig tanácskozzék a Ház. Következik a földbirtoknovelláról szóló törvényjavaslat (írom. 304, 327) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Renczes János. Renezes János : T. Nemzetgyűlés ! Midőn a földbirtoknovella tárgyalása alkalmával felszólalok, lehetetlen, hogy visszapillantást ne vessek a későn megszületett alaptörvényre. Hiszen egészen bizonyos, hogy a földbirtokreform későn született. Ha ezt a törvényt évtizedekkel ezelőtt valósitotta volna meg Magyarország, vagy ha Deák Ferenc bölcsességébe, amikor a kiegyezést megcsinálta, az is belekapcsolódott volna, hogy NAPLÓ xvn. Magyarországon egészséges földbirtokreformot teremtsenek, akkor sok minden másként történt volna. Ha a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló törvény 7 mindjárt a kiegyezés után életbelépett volna, azt hiszem, sok százezer honfitársunk nem lett volna kénytelen Amerikába kivándorolni, hogy kenyerét megkereshesse vagy családját boldogabbá tehesse. Azt hiszem, a reánk zúdult veszedelmes világháború is másként végződött volna, ha azok a százezrek, akik a frontokon velem együtt megfordultak és jajgattak, hogy egy talpalatnyi földjük sincs, már korábban néhány hold földhöz juthattak volna. Nagyon természetes volt tehát, hogy három-négy évi szenvedés után kint a frontokon nem lehetett egyebet hallani, mint panaszkodást, hogy miért is harcolunk, hiszen egy talpalatnyi^ földünk sincs odahaza, még az anyánk sírhelyét is ugy kell megvásárolni. Mindezek ma már késői gondolatok. Mindezek csak ideális gondolatok maradtak, de a kényszer a forradalom után arra vitte a kormányt, hogy előkészitse a földbirtokreformot. A reformnak megalkotásakor azt gondoltuk, hogy ez becsületesen ki fogja elégíteni a földigénylőket és nyugalmat, szociális békét teremt. A törvény beiktatása után azonban sajnosán tapasztaltuk, hogy a végrehajtása körül olyan nehézségek merültek fel, amelyeket valamiképen el kellene simitani. 1920 novemberében, amikor a földbirtokreformot megszavaztuk, nem hallottam én semmiféle feljajdulást itt a nemzetgyűlésben a törvényjavaslat ellen. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Egyhangúlag mindenki pártolta. Meskó Zoltán: Akkor még mindenki kisgazda volt- Az egész ország. Renczes János: Akkor mindenki egyhangúlag mellette volt. Szijj Bálint: Drozdy Győző is megszavazta! Renczes János: Túloldali t. képviselőtársaimnak egy része, akik azzal vádolnak bennünket, hogy elveinket feladtuk, most nem szavazza meg a földbirtokreformot. Mi ez 1 Hogyan gondolhatja magát valaki demokratikusnak, ha a szociális békét nem akarja elősegiteni az országban. Igaz, 62
