Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-205

426 A nemzetgyűlés 205. ülése 1923. Omge. elnöke, gróf Somssich László az Omsre. igazgató választmányának szeptember 23-iki ülésén azt a kijelentést tette, hogy (olvassa): »Most, amikor az ország a külföldi kölcsön felvétele előtt áll, küzdeni kell minden olyan intézkedés ellen, amely megakasztja a mező­gazdasági termelést, hátráltatja a konszolidá­ciót és csökkenti a terméseredményt.« Gróf Somssich Lászlónak ez volt a véleménye az Omge. igazgatói választmányában, és ugy tu­dom, hogy az Omsre. részéről gróf Somssich jelent meg a népszövetségi delegátusok előtt. A suttogások szerint a népszövetségi dele­gátusok előtt sokkal brüszkebb formában ha­sonló vélemény hangzott el ; állapitsa meg tehát mindenki magában, hogy az Omge. veze­tőjének r mélységes hazafiassága elbirta-e a denunciálást és gáncsoskodást idegen állam­polgárok előtt. Pedig nagyon érdekes, hogy az Omge. a maga hivatalos képviselete utján részt vett a novellajavaslat előkészitésében is. Ezt gróf Hadik János mondotta az Omge. közgazdasági szakosztályában, a szakosztály október 9-én tartott ülésén. Szószerinti jelen­tése ez volt (olvassa): »Kötelességszerűen bejelentem, hogy a mi­nisterelnök ur módot nyújtott nekem arra, hogy résztvegyek az elnöklete alatt lefolyt azon szükebbkörü tanácskozáson, melynek fel­adata az volt, hogy az előadói javaslatnak mi­nősitett első novellatervezettel szemben felme­rült aggályok és észrevételek megvitatás tár­gyát képezzék. Ezen tárgyalások eredménye­kép történtek ugyan változtatások az első no­vellatervezeten, de azok semmiképen sem ki­elégítők.« Tisztelt Nemzetgyűlés ! A magyar társada­lomnak egyik osztálya sem részesült olyan ki­tüntetésben, hogy a törvényalkotásnak már en­nél a kezdeti stádiumánál... Farkas István: A földmunkások pláne nem! Várnai Dániel : , . . ilyen döntő irányban közrehathassanak és az Omge. ennek ellenére nincs megelégedve, noha résztvett ennek a ja­vaslatnak előkészitésében, sőt még azt is le­hetne mondani, hogy^ a felelősséget is meg le­hetne vele szemben állapitani ezzel a novella­javaslattal kapcsolatban. Ennek ellenére a földreform és a földreformnovella elleni izga­tása állandó. A földreformot hol inkvizíciónak, hol viviszekciónak mondja, pedig ha tekintetbe vesszük, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság kimutatása szerint eddig mindössze 822 ezer hold került" felosztásra és az ezer hol­don felüli nagybirtokoknak összege még min­dig hat és félmillió katasztrális hold volt és ebből mindössze közel 330.000 katasztrális hold vált le, akkor igazán nem lehet azt mondani, hogy ez inkvizíció vagy viviszekció, inkább azt lehet mondani, hog"y inkvizició és viviszek­ció az, amit az Omge. urai, az Omge. grófjai a valóságos tényen, az igazságon A'égeznek. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Még csak azt akarom mondani, hogy az Omge. szerint a földreform­mozgalmak visszaverése ma már nemcsak ag­rárügy, hanem jogrend-kérdés is. Erre akarok még rámutatni és azt kérdezem a földmivelés­űgyi minister úrtól : mondja meg, hogy mit tart ezekről az urakról, mondhatnám fegyver­társairól és bajtársairól ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Fegyvertársaim ? Várnai Dániel : Mondja meg őszintén itt az ország szine előtt : komolyan hiszi-e, hogy ezek meg fogják neki hálálni azt a sok hibát évi december hó 11-én, kedden. és tévedést, amelyet az ő érdekükben nem egé­szen öntudatlanul elkövetett, mint minister ! Amint az imént mondottam, a Földbirtok­rendező Biróság kimutatása szerint eddig 330.000 katasztrális hold került szétosztásra. Sajnos, részletesebb statisztika hiányzik ezzel kapcsolatban, hiszen ebben a tekintetben telje­sen igazat adok azoknak a felszólalásoknak, amelyek kifogásolták azt, hogy minden statisz­tikai felvétel nélkül hoztak ide egy igen fon­tos javaslatot, úgyhogy teljesen hiányzik a történtekről, a dolgokról megalkotható képünk és igy csak tapogatózásokra vagyunk utalva. Györki Imre : Tudatosan csinálták ! Várnai Dániel : Szerettük volna tudni, hogy abból a kiosztott mennyiségből mennyi került kiosztásra vétel utján, és mennyi abból n, járadékbirtok. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Még egy sincs ! Várnai Dániel : Különösen az érdekelne, hogy a földreformmal vonatkozásban a föld­árak kialakulása hogyan történt... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Sehogy! Várnai Dániel:... és az is hogy a vállalt terheket hogyan viselik és hogyan törlesztik. Ha ilyen kimutatást látnék, ez megerősítené azt a meggyőződésemet, hogy vétel utján a birtoktalan mezőgazdasági népesség nem jut­hat földhöz. Ma, amikor milliókra megy egy hold földnek az ára, ha még van is olyan föld­mivelő ember, aki bizonyos pénztőkével rendel­kezik, ahelyett, hog'y ezt a pénztőkéjét instruk­ciókra, üzemi ^ befektetésekre fordíthatná, kény­telen törlesztésre fordítani, mert akármilyen kedvező törlesztési feltételeket is szabjanak meg a számára, oly rettenetes terheket vesz magára, hogy azokban el kell merülnie, meg kell ful­ladnia. Bekövetkezik majd az az eset, amelyet Beck Lajos képviselő ur az imént emiitett, hogy évek multán a földhöz juttatott kisbir­tokos kénytelen lesz — mint ő mondotta — tel­jes tisztelettel visszaadni a birtokát, csakhogy szabaduljon azoktól arettenetes terhektől. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Szerettem volna ebben a tekintetben rész­letesebben beszélni, de — sajnos, — az időm — ugy látszik — nem futja rá. Szerettem volna Beck képviselő urnák a törzsörökösödési rend­szerre vonatkozó kijelentéseivel is foglalkozni, de kénytelen vagyok itt rámutatni arra, hogy a járadékbirtok intézménye volna kiszélesí­tendő ; a járadékbirtok intézménye volna kü­lön törvényben ugy meghonositandó Magyar­országon, hogy ez legalkalmasabb legyen a birtoktalan mezőgazdasági földhözjuttatására. Azok a rendelkezések, amelyek a járadékbir­tokra vonatkoznak, sem az alaptörvényben, sem a novellában nem kielégítők. ^ Ha a járadékbirtok intézményét kielégitő módon akarnák rendszeresíteni, meghonosítani, meg kellene változtatni az idevonatkozó vala­mennyi intézkedést és — mint mondottam — erről egy egész külön törvényben kellene gon­doskodni. Azok az intézkedések, amelyek a tör­vényben vannak a járadéktelek alapítására vonatkozóan, elfelejtették megvédelmezni a já­radéktelkest, sőt nemcsak hogy nem védelme­zik meg, hanem minden úton-módon zaklatják és megkötik kezét4ábát. A 64. § pl. kimondja (olvassa) : »Ha a járadékélvező az állam, a já­radéktelek-szerződésben kiköthető, hogy radéktelkest az Országos Földbirtokrendező Biróság hozzájárulása nélkül a megváltási jog nem illeti. Más járadékélvező csak azt kötheti

Next

/
Thumbnails
Contents