Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

394 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923, kifejezést is adtam már. Nagyon jól tudom, hogy azokat az óriási nagy lépéseket, amelye­ket annak idején az ilyen reformok terén Stoly­pin tett Oroszországban, elsősorban az ő meg­felelő bankjai révén tehette meg. De ugy tu­dom, Magyarországon is van kellőszámu bank. (Ugy van ! Ugy van !) Halász Móric : Túlsók ! Meskó Zoltán : Több, mint kávéház, pedig az is elég van ! Ernszt Sándor : Én feltétlenül szükséges­nek tartom, hogy ezek a pénzintézetek vagy fuzionáljanak, vagy gondolkozzanak arról —­és a kormány maga is okvetlenül gondolkozzék róla, — hogy a kérdés pénzügyi oldalát mi mó­don vehetnék kezükbe, mert ha a dolognak ezzel a részével nem fogunk foglalkozni, akkor meddő marad a mi kísérletezésünk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Itt nemcsak parcellázásról van szó, itt fel­tétlenül szó kell hogy legyen telepítésekről is. (Ugy van ! Ugy van ! a közéven és a balolda­lon.) Ezeket a dolgokat — a parcellázást is. de különösen a telepítést — teljesen képtelen va­gyok elképzelni, ha ezt a nép mind saját ere­jéből, magára hagyatva kell hogy valamikor elvégezze. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Nagyon jól tudom, — és ezért nem iparkodtam korábban sürgetni a lépéseket, — hogy az állam ma rendkivül kinos financiális állapotban van, hogy ezeket a kínokat most már esztendőkön keresztül szenvedi és hogy most, a legutóbbi hónapokban mindinkább súlyosabbá vált az állapot. Ha azonban ezeken a kinokon túl leszünk, akkor én követelni is fogom az akkori pénz­ügyministertől," akárki legyen is, hogy ezt a kérdést feltétlenül vegye kezébe, tehát hogy feltétlenül foglalkozzunk a dolog pénzügyi ré­szével, mert akármilyen nemes legyen is az intenció, akármennyit fogalkozzunk is magá­val az ideával, akármennyire él is szivünkben a kötelességérzés, hogy ezt a magyar néppel szemben megtegyük, hogy a magvar népet kon­szolidáljuk és minél több önálló és független exisztenciát teremtsünk, (Helyeslés.) mégsem érhetünk el eredményt, ha akciónkat össze nem kötjük egy nagyszabású pénzügyi politikával. (Ugy van ! Ugy van ! Taps a közéven és a bal­oldalon.) Baross t. képviselőtársam felhozta itt a hitbizományok kérdését is. Mindenekelőtt azt konstatálom, hogy ez a kérdés, amelyről itt szó van, szorosan nem függ össze a hitbizomá­nyok kérdésével. Konstatálom ezt, még pedig a következők miatt. A hitbizományok a tör­vénynek semmiképen sem állanak útjában. A törvény abszolúte semmi kivételt nem tesz a hitbizományok tekintetében, (Felkiáltások a jobboldalon : Ez igaz!) amiből egészen világos, hogy szoros összefüggés e kettő között nincs. Ha azonban Baross t. képviselőtársam azt mondja, hogy Magyarországon a hitbizomá­nyok túlságosan nagyok, aminek következté­ben Magyarországon a hitbizományok ügyét is reformálni kellene, ehhez szívesen hozzájárulok (Élénk helyeslés a baloldalon.) és őt későbbi lépéseiben örömest fogom támogatni, mert én is azt látom, hogy a hitbizományok egyrészről túlságosan nagyok, másrészről pedig sok egyéb szempontból is feltétlenül szükség volna ezen a téren a reformra. Ezt a reformot azonban nem lehet itt mo­mentán összekapcsolni a napirenden^ levő tárggyal s ezért inkább kérelmet intézek a földmivelésügyi minister úrhoz, hogy méltóz­tassék feltétlenül eszében tartani azt, hogy ezen évi december hó 19-én, hétfőn. a téren is okvetlenül el kell érkeznie a reform idejének, és okvetlenül kötelesek leszünk ezzel belátható időn belül foglalkozni. (Élénk helyes­lés a közéven és a baloldalon.) Ami a nagybirtokokat illeti, ezeket többen, különböző oldalakról, nagyos sajátságosan ke­zelik. Én csak egyre kérem itt a nemzetet és a Nemzetgyűlést : méltóztassék minden történel­mi időt történelmileg kezelni. Ne méltóztassék csak azt felsorolni, ami bűn, aljasság és ocs­mányság volt a nmltbam Méltóztassék a fény­oldalakat és az áldozatkészséget is figyelembe venni, (Élénk helyeslés és tavs a közéven és a baloldalon.) és méltóztassék figyelembe venni azt a hazaszeretetet is, amely mindig képes volt a családtól és mindenkitől megválni és vért áldozni a hazáért. (Helyeslés és tavs a közéven.) Ezt sokan megtették, és Magyarország kul­túrájának rendkivül sok momentuma ebből keletkezett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : A jutalom Zalaegerszeg ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ernszt Sándor : Csekélyke kis dolog Zala­egerszeg, az ország bajaihoz képest. (Ugy van ! Zaj.) Kuna P. András : Félnek tőle ! Halász Móric : A szocialisták nagybirtoka ! Gaal Gaston : Abból élnek ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ernszt Sándor : Én végighallgattam ezeket a beszédeket, és hallottam, hogyan méltóztat­tak nevekkel dobálodzni. Az egyik ur az egyik hires nevet... Várnai Dániel : Az egyik söpredék ! Pikler Emil : A söpredék egyik tagja ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ernszt Sándor : A képviselő azonosítja ma­gát azzal a terrorral, amelyet csináltak ? Pikler Emil : Semmiféle terrorral a vilá­gon ! Sem a vörös, sem a fehér terrorral ! (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a középen : Akkor miért csinálták ? Zaj a szélsőbaloldalon.) Majd erről beszélhetünk ! Ernszt Sándor : Itt neveket említve, felhoz­ták, hogy a Felvidéken nem tudom micsoda hazaárulást vitt volna véghez egy olyan csa­ládnak a tagja, amely családnak a Felvidéken valóban nagyon kevés, vagy talán semmi bir­toka sincs és nem is volt. hanem igenis voltak birtokai Szlavóniában, s ezeket a birtokokat akkor kapta, amikor a család feje 1686-ban 8000 emberrel itt tanyázott Buda visszafoglalása al­kalmával. Emberekről, történelmi tényekről ne mél­tóztassék olyan nagyon könnyen ítélni. Propper Sándor: Ez legyen kölcsönös ! Ernszt Sándor : Ugy van ! Én is azt mon­dom. Ami magát a társadalmat illeti, azt mél­tóztatik látni, hogy a legdemokratább álla­mokban is rendkivül különbözően vannak el­osztva a vagyonok és a birtokok. Ezt méltózta­tik látni a legdemokratább államokban is, a föld hátán mindenütt. (Zaj a közéven.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Ernszt Sándor : Azt méltóztatik látni, hogy az uj nagy társadalmi forradalom, az oroisz for­radalom után, ott is keletkezett már uj bur­zsoázia. Halász Móric: Hogyne ! Leninek ! Ernszt Sándor : Méltóztatik látni, hogy Ab­ramovics, a mensevikiek vezére,, az ezidén,

Next

/
Thumbnails
Contents