Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-203

S84 À nemzetgyűlés 2ÓS. ütése 1923. árulónak is minősítenek, de négyévi olyan gazdálkodás után, mint amilyent ebben a Házban látunk, a magam részéről a kontrollt az állam érdekében, az adózó polgárok érdekében örömmel üdvözlöm. (Mozgás a jobboldalon.) Gömbös Gyula : Ebből a szempontból köszönjük ! Ez a magyar nemzet kiskorusitása ! Létay Ernő: A kormány kiskorusitása ! Gömbös Gyula : Akkor a kormány kiskorusitása ! Rassay Károly : Ez nem az állam kiskorusitása, csak természetes következménye annak a kormányzati rendszernek, amely eddig uralkodott Magyarországon. Van még egy orvosság, az igazi parlamentarizmus, amelyet épen az urak öltek meg a választások alkalmával, amikor megakadályozták, hogy itt olyan parlament jöjjön létre, mely az ország ügyeit a nép akaratából intézhetné. Gömbös Gyula : Szeretném egyszer a Rasxay-féle választásokat látni ! Meskó Zoltán : Nem ajánlom neked ! (Derültség !) Rassay Károly : Biztosithatom a t. képviselő urat, — ha már ezt a mellékkérdést felvetette — hogy az én választásom alatt nyugodtan bemehetne a kerületébe, amelyben képviselőjelölt, nem ugy, m+nt az általa vezetett választások alkalmával a képviselő ur ellenjelöltje, aki be nem tehette a lábát a kerii1 étébe. Gömbös Gyula : Az enyémbe 1 (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Ernő: KÍJS türelem! Nemsokára meg fogják látni! Gömbös Gyula: Az én ellenjelöltein autóval nekiment a villanypóznának! Erről nem tehetek.! Rassay Károly: En a szuverenitás kérdését ebből a tekintetből tárgyaltam és a magam részéről itt teljesen illuzóriusnak látom és nem is tartom helyesnek, hogy a közvéleményt ebben a tekintetben ámitani akarjuk, amikor nyilvánvaló, hogy ide egy bizottság jön, amely bizottság fogja két és fél évre a magyar állam költségvetését megszabni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ellenőrizni.') Huszár Károly: Nem lebet arról szó! Rassay Károly: Bocsánatot kérek, a t. képviselő ur ép olyan jól tudja, mint én, hogy a szanálási Programm, amelyről annyit beszélünk, semmi egyéb, mint a magyar állam költségvetésének két és fél évre való előzetes megállapítása és hogy a kontrollornak semmi egyéb dolga nem lesz. mint a közösen megállapított költségvetés kereteinek betartását ellenőrizni. Én nem látom az értelmét annak, hogy való tényeket miért ne akarjunk őszintén beismerni. (Zaj a jobboldalon.) Zsitvay Tibor : Nem ő állapit ja meg, mi állapítjuk meg ! Létay Ernő : Ezt a képviselő ur sem mondta ! Rassay Károly : Bocsánatot kérek, ez játék a szavakkal. Teljesen tisztában vagyunk azzal, bogy annak a külföldi bizottságnak, amely a szanálási terv megállapítása végett jön ide, ez lesz a rendeltetése és én a magam részéről ez ellen nem is opponálok, mert ezt, ha a kölcsön egyébként ugy az összeg, mint a feltételek tekintetében megfelelő, a kölcsön természetes következményének tartom. Arra kérem tehát t. képviselőtársaiinat, ne igyekezzenek az ország és a nemzet szemébe port hinteni azzal, hogy ez nem igy van, hanem mondják meg evi december hó 7-én, pénteken. őszintén és vállalják érte a felelősség'et. (Felkiáltások a jobboldalon : Vállaljuk I) Minthogy a t. pénzügyminister ur, bár igen homályosan és általános keretek között felvilágosításokat nyújtott, anélkül hogy az általa előadottakkal azonosíthatnám, magamat — mert hiszen ebben a tekintetben fenn kell tartanom magamnak a jogot arra az időre, amikor ez a kérdés itt, a nemzetgyűlésen tárgyalás alá kerül — annak hangoztatása mellett, hogy azokat csak mint általános felvilágosításokat tekinthetem, a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : Csupán egész röviden óhajtanék néhány meg-jegyzést tenni Rassay képviselő ur felszólalására. Az egyik megjegyzésem a komisszióra vonatkozik. Tényleg kilátásba helyeztetett, hogy egy komisszió jön Magyarországra, amely komisszióval együtt állapítanék meg azt a programmot, amely programm szerint kell azután a kölcsönt felhasználni. Szükséges ez azért, mert eredeti tervezetünk szerint hosszabb idő és nagyobb összeg vétetett kilátásba, most pedig kisebb összegről és rövidebb időről van szó. Meg kell tehát ^ állapítani, hogy mennyi lesz félesztendőnként a deficit. Természetesen ezt nem a komisszió fogja megcsinálni, de viszont nem lehet az sem, hogy ebben a komisszió ne működjék közre, ne legyen itt és ne lássa, amikor ezt megállapítjuk, mert hiszen ennek a bizalomnak az alapján fogjuk azután a kibocsátást eszközölhetni. Ami a képviselő umak azt a megjegyzését illeti, hogy helytelenül Ítéltem meg a gazdasági helyzetet, hogy ezt a következtetést vonta le szavaimból, ebben a tekintetben csak azt óhajtom megjegyezni, hogy én azt mondtam, hogy örülök, hogy a jegybank alaptőkéjének jegyzése iránt nagyobb érdeklődést tapasztaltam azonnal, mihelyt ezt a szót, hogy a jegybankot felállítjuk, és ez a közeljövőben megtörténik, kiejtettük,^ szóval nagy érdeklődés mutatkozott, mielőtt még tulajdonképen a feltételeket, a propozíciókat közzétettük volna. Ez az, ami engem kellemesen lepett meg. Nem lehet tehát azt mondani, hogy én helytelenül ítéltem meg a helyzetet. Csupán ennek a két megjegyzésnek a megtételére szorítkozom. (Helyeslés jobb felől. Zaj.) Elnök (csenget); Csendet kérek. Kérdeznem kell a pénzügyminister urat, hogy a ministerelnök ur nevében is adott-e választ, vagy pedig csak a saját nevében I Kállay Tibor pénzügyminister : A ministerelnök ur nevében is. Elnök : Kérdezem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a pénzügyminister urnák a saját és a ministerelnök ur nevében Rassay Károly képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Gömbös^ Gyula képviselő ur sürgős interpellációja. (Zaj.) Gömbös Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Kuna P. András : Csak röviden ! (Zaj.) Gömbös Gyula : Kuna P. t. barátom nem fogja az én tevékenységemet szabályozni. (Mozgás jobb felől.) Kijelentem, hogy igen rövid leszek. Én egy sürgős interpellációt jegyeztem be és engedélyt kértem az elnök úrtól annak előterjesztésére a magyaróvári választást illetőleg. Miután a belügyminiszter ur engem meg-