Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-201
326 A nemzetgyűlés 201. ülése 1923, be akarta váltani a kormány. Prónay Pál nem vállalta ezt az állást. Erre a honvédelmi minister ur megint bizonyos feltételek és kautélák mellett csapatparanesnoksággal is hajlandó lett volna megkínálni. Ez azért nem történt meg", mert Prónay Pál azzal a kívánsággal állt akkor elő, — s kérem az összes jelenlevő urakat, akik valaha katonák voltak, tessék elbírálni ezt és tessék megérteni belőle, hogy mi történt tovább — hogy mindazokat a tiszteket, akik alatta szolgáltak az ő zászlóaljánál s akiknek egy részéről időközben kitűnt, hogy egyáltalában sohasem voltak tisztek. (Derültség a szélsőbaloldalon.) hanem ezt a jelleget bitorolták, másrészt időközben mindenféle kihágások folytán katonai biróság elé kerültek és elitéltettek vagy elbocsáttattak, mind újra alkalmazzák. (Zaj.) Peidl Gyula: Ez csak logikus! Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Nagyon természetes, hogy ezek után nem következett be többé az a pillanat és az az állapot, amelyben Prónay Pált újra alkalmazni lehetett volna a nemzeti hadsereg kötelékében. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az igen t. képviselő ur azt is kifogásolta, hogy Prónay Pál ellen nem indult meg a becsületügyi eljárás abból a bizonyos ügyből kifolyólag. Prónay Pál alezredes ellen nagyon sokféle becsületügyi eljárás van folyamatban. Nem egy, hanem ha jól emlékszem, 16 vagy 18 becsüietügy. van még ma is, azaz hogy volt még egypár nappal ezelőtt folyamatban. Ma már nem folyik, mert Prónay Pál nem alezredes többé, mert nem a honvédség tagja többé. (Felkiáltások a jobboldalon: Na tessék!) Propper Sándor : Akkor miért szerződnek vele? Szilágyi Lajos : Kérdeztem, hogy az-e. (Derültség a jobboldalon és a középen. Elnök csenget.) Létai Ernő: Igenis, kérdezte! (Zaj a jobboldalon.) Kószó István: Akkor miért csapott be bennünket egy másfélórás beszéddel? A honvédelmi minister úgyis megmondta volna neki, ha megkérdezte volna! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő érák. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister: Ami azt illeti, hogy azt mondja a t. képviselő ur, hogy senki sem tudja, hogy mi Prónay Pál. . . Lendvai István: Ö maga sem tudja! Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : ... egészen tiszta sora van a dolognak. Prónay Pál elbocsátását kérte a nemzeti hadseregből 1921 őszén. Ennek következtében akkor természetszerűen nem volt a nemzeti hadsereg tagja. Egypár hónappal rá ő maga kérte, hogy mivel illetékeket huz és nem tudja, hogy mi, alezredes-e, nem alezredes-e, helyzete tisztáztassék. Ekkor annak az elbírálásnak alapján, hogy egy katona, aki sok szolgálatot tett hazájának, ha jutalmazható, jutalmazandó, közöltetett vele, hogy igenis, megtartatott, újból az akkori nemzeti hadsereg tisztjei közé soroltatott, de átmeneti állományba helyeztetik, ugy, mint valamennyi többi tiszt, aki elbocsáttatott. Ennek alapján folytak ellene tovább az összes beesületügyek. A legutolsó fázisa ennek a dolognak az, hogy Prónay Pál maga kérte újra a nemzeti hadsereg kötelékéből való elbocsátását. Mielőtt ennek a kérésének elég tétetett, közöltetett vele, hogy amennyiben fen tartja ezt a kérését és elbocsáttatnék a honvédség kötelékéből, akkor tiszti rangja és jellege is természetszerűleg megszűnik és nem jogosult többé az egyenruha viselésére. Ez tehát ma Prónay Pál állapota a honvédséggel szemben. J évi december hó 5-én, szerdán Még egy megjegyeznivalóm van az igen t. képviselő ur beszédére. A t. képviselő ur t. i. nehezményezte, hogy a kormányzóság »nemzeti hadsereg^alapjából egészíttetik ki Prónay Pál nyugdíja a teljes illetékekre. Ez a »nemzeti hadsereg«alap annak idején közadakozásból gyűjtetett össze, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) a nemzeti hadsereg első felállítására, felszerelésére, illetményeinek kifizetésére. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ennek az alapnak nagyon gyér maradványai kezeltetnek ma már a kormányzóságnál, és azt hiszem, hogy mindenki indokoltnak fogja találni azt, hogy egy ember, aki, mint már ismételve mondtam, olyan szolgálatokat tett, mint annak idején és maga heisren Prónay Pál, ebből az alapból jutalomban részesittessék, minthogy egyébként megélni sem tudna. Nemes Bertalan : Nem is kell indokolni, hogy miért ! Peidl Gyula : Ugy van, a Kornhauser-esetből kifolyólag teljesen rászolgált! (Zaj.) Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Egyébként kérem válaszom tudomásulvételét, amellyel azonban nem kívánok a ministerelnök ur válaszának elébe vágni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos: Félreértett szavaim értelmének megmagyarázása címén kérek szót. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem végleges válasz! Most nincs joga szólni! Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Milyen címen kíván a képviselő ur szólani? Szilágyi Lajos: Mivel interpellációmat a ministerelnök úrhoz intéztem, csupán félreértett szavaim helyreigazítása címén van jogom szólani. Természetszerűen más módon nem illet meg a szó, mint hogy félreértett szavaim valódi értelmét kívánom megmagyarázni. Elnök: A képviselő urat a szó megilleti. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Minket nem érdekel az, hogy beállt-e a kötelezettség a kormány részéről, hogy teljesítse az államokmányban vállalt kötelezettségét Prónay Pállal szemben, igen vagy nem? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez minket nem érdekel, még kevésbé pedig érdekel az ... Kószó István: De el van intézve ez az ügy. Peidl Gyula : Nagyon érdekesen van elintézve. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos : Ha egyszer eltávolítását kívántuk, akkor most nem lehetünk abban a helyzetben, hogy most ténylegesitését szorgalmazzuk. Senki ilyen irányú kívánságot az ellenzék részéről soha nem hangoztatott, a t. honvédelmi minister ur tehát félreértett engem ebben a tekintetben. (Zaj. Derültség a jobboldalon és a középen.) Minket az érdekel, hogy milyen kiváltságos eljárást tanúsított a kormány ezzel az alezredes úrral szemben. Ezt kifogásoljuk és azt mondottuk, hogy ez törvénytelen és szabálytalan. Változatlanul fentartom, hogy törvényeken túltették magukat, szabályokon túltették magukat (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és Prónayval formális szerződést kötöttek, amit törvényeink nem ismernek, katonai szabályaink nem ismernek, és nagyon szomorú volna annak a hadseregnek a fegyelme, (Zaj. Elnök csenget.) amelyben ilyen szerződési formák még precedens gyanánt is egyetlen tagjával szemben is alkalmaztatnak (Zaj. Elnök csenget.) Ami a t. minister urnák azt a kijelentését illeti, hogy a katonatisztek járandóságai .. . Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztas-