Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-201

A nemzetgyűlés 201. ülése 1923. dik vármegyébe. Akinek tehát egy kis anyagi ereje van, igyekszik otthon maradni a megszokott tájon. Az anyag, amelyet telepitésre lehet felhasználni, az anyagilag gyengébb, a szegényebb. Telepiteni tehát pénzügyi megoldás nélkül nem lehet. Tudták már a Darányi-féle törvényjavaslat előkészítői is, amely javaslat főleg telepítési javaslat volt, hogy pénz nélkül tele pitén i nem lehet. Ugy emlékszem, tiz millió aranykoronát akart Darányi Ignác évenként telepitésre fordítani, vagyis a mai pénzben — ezt talán ki sem lehet számítani — 41—55 milliárdot évente. Sajnos, ismeretlen kezek Darányi telepítési javaslatának életbeléptetését megakadályozták ! Erről még lesz pár szavam a beszédemben. (Mozgás balról.) A járadékbirtokok rendszerére is feltétlenül szintén szükség van. Mi régi agráriusok 25—30 évvel ezelőtt hangoztattuk már, hogy földet szerezni elsősorban járadék alapján kell. Miért hirdettük ezt akkor 1 Azért, mert a pénz érteke ingadozó. 25 évvel ezelőtt túlságos vásárlóereje és aránytalan nagy értéke volt a pénznek, ma pedig ép ellenkezőleg, azért kell hirdetnünk a járadékelméletet, mert a pénz elvesztette vásárló erejét, stabilitását, belső reális értékét és elvesztette értékmérő^ szerepét is. Ma már nem mérik az értékeket pénzben az emberek. Ma már a falusi doktor a látogatás árát nem pénzben kéri ; sőt tovább megyek, a budapesti Nemzeti Zenede leckeóráit sem pénzben szedik, hanem a föld terményeiben. Ha tehát mindent a világon, még a zenedei leckeórákat is csak a föld terményeért lehet megszerezni, épen csak magát a földet ne lehessen megszerezni ezen az egyedül reális alapon? (Helyeslés balról.) Enélkül komoly földreformot csinálni nem lehet. De azután itt áll szemben egymással a két ellentétes nagy magánérdek. Az egyik az igénylő, aki földet járadékban akar szerezni ; és másképen reálisan nem is lehet szerezni. Ugyanis ott van a cseh példa, ahol az emberek három év előtt hat-nyeícezer cseh koronáért összevásárolták a földet, és amikor Rasin a cseh korona árát felverte, leesett a föld ára, úgyhogy ma 1500—2000 koronáért lehet birtokot vásárolni Felső-Magyarországon. Aki tehát nyolcezer koronáért vette a földet _ és némi adósságot volt kénytelen fentartani, az ma tönkrement ember. A mai ingadozás mellett tehát reálisan földet venni máskép, mint járadékalapon, nem lehet és nem is szabad, mert hazardőr az, aki nem ilyen alapon vesz földel A földigénylő érdeke tehát ugyebár az, hogy járadékszisztéma legyen a vétel alapja ; de vele szembenáll a törvény végrehajtását szenvedő régi tulajdonos, akinek pedig érdeke az, hogy egy Összegben^ egy tőkében kapja meg vagyonát. Mind a kettő jogos, helyes és igazságos érdek, és ezt a két nagy ellentétet máskép áthidalni, mint állami járadékbankkal, nem lehet. Tehát sem a telepítés^ kérdését, sem egyáltalán járadékszisztémával a földreform kérdését máskép megoldani nem lehet, mint egy nagy állami telepitőés járadékbanknak, járadékleveleket kibocsátó banknak segítségével. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Tervezzük ! Baross János: A földmivelésügyi minister ar előrelátó volt, a minister ur megteremtette magának a nagy tartaléktőkét ehhez a nagy járadékbankhoz akkor, amikor Hegedüs Lóránttól azt követelte, hogy a vagyonváltságot ne pénzben, bankóban fizessék az emberek, hanem földben. Hegedüs Lóránt, szegény, az ő pénzügyi politikájában annyira bizott, hogy az állam érdeke szempontjából gondolkodott afelett, hogy elfogadja-e a földet pénz helyett, annyira jobbnak tartotta az ő pénzét, mint a földet. Hála Istennek, évi december hó 5-én, szerdán. 281 a földmivelésügyi minister ur, mint régi kisgazda és agrárius, a földet mindenekfelett jónak tartotta és a vagyonváltságnak földben való lerovását az ezer holdnál nagyobb birtokokra nézve bevette a törvénybe. A minister ur tehát megteremtette magának a tartaléktőkét a 3—400.000 hold vagyonváltságföldben. Ilyen tartaléktőkéje csak a londoni és new-yorki bankoknak van aranyban, de talán ez még ennél is jobb. Ma, amikor lázbeteg az egész világ pénzügyi helyzete, a győzőké épen ugy^mint a legyőzőiteké, mikor a leghangosabb győzőnek, Franciaországnak pénze elvesztette értékének 9

/« részét, módiában van a magyar kormánynak, hogy egy járadékbirtokot létesíthessen 3—400.000 holdnyi földtartalékkal nem Kongóban vagy valami afrikai gyarma> ton, hanem itt Európa közepén, a Duna-Tisza völgyében. A világnak legirigyeltebb, legjobban fundált pénzintézete lehet egy ilyen járadékpénzintézet és szives piaca lesz az egész világ az ezen intézet által kibocsátandó járadékleveleknek! Ha tehát a földmivelésügyi minister ur, amint tudom, komolyan akarja a földreformot s azt végre is akarja hajtani, akkor e novella letárgyalása után ne legyen más sürgősebb dolga, ne hagyjon békét a pénzügyminister urnák, hanem létesítsék most, amig lehet, ezt a nagy járadékpénzintézetet, mert enélkül komoly földreformot csinálni nem lehet. De az egész magyar pénzügyi berendezkedésnek, sőt külkereskedelmünknek, exportunknak is irányitója lehet ez a nagy állami intézet, amely talán az arra hivatott bankok és altruista pénzintézetek bevonásával lenne alapítandó, A sors véletlene is hozta magával, de — ezt el kell ismernem ellenzéki oldalról is — a földmivelésügyi minister urnák érdeme elsősorban az, hogy erre a nagy birtokpolitikai pénzügyi célra egy, mai pénzben szinte kiszámíthatatlan kincs: a vagyonváltságföldek állanak rendelkezésére. Ne engedje tehát, hogy a vagyonváltság más célra fordittassék, mint a földreform céljaira ! (Helyeslés a középen.) A pénzügyi kérdés tehát nincs megoldva, de megoldható. Várom a kormánynak és elsősorban a földmivelésügyi minister urnák ilyen irányú előterjesztését. A harmadik kérdés, amelyet tárgyalni akarok s amely szintén megoldható, némely elavult, korhadt agrárjogi intézménynek, elsősorban a hitbizományoknak modernizálása és reformálása, (Halljuk! balról.) Nem lehet csak ennek a törvénynek a keretében egészségesebb földelosztást csinálni. Nem lehet mindent csak állami erővel csinálni. A társadalomban meglevő erőket is be kell fogni ebbe a munkába, hogy a magyar földnek megoszlása nemzeti és szociális szempontból helyesebb legyen. Gr. Hoyos Miksa : Nagyon helyes ! Baross János : Ilyen nemzeti erő van manapság a kisgazdákban is, akiknek ma van földvásárló erejük; és van nagyon sok arra alkalmas más ember is, akiknek készpénzvagyona van. és nagykőn sok olyan elüldözött földbirtokos is van, akit Erdélyből, a Felvidékről és Bácskából politikai okokból üldöztek el, akik azonban valami vagyont mégis meg tudtak menteni és itt gyökeret akarnak verni és földet akarnak vásárolni. Az első kategória a nemzet alaprétegének, alapfundamentumának, a kisbirtokos-osztálynak erősítésére és szaporítására alkalmas, a másik pedig alkalmas az utolsó ötven évben kipusztult, de nagyon fontos és szükséges középbirtokos-osztály sorainak pótlására. Ma még szerencsés állapot van abban a tekintetben, hogy a nemzet alkalmas és hasznos elemei tudnak földet szerezni, mert megvan az anyagi