Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-200

À nemzetgyűlés 200. ülése 1923. Farkas István : Nem magánügy a becsület, minister ur ! Peidl Gyula : Ne csináljanak kaszinót a nemzetgyűlésből ! Bessenyey Zenó : Akkor nem kell sérte­getni ! Peidl Gyula : A kaszinóban intézzék el a lovagias ügyeket. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bessenyey Zenó : Kaszinó sem, de kocsma sem ! Ne tessék sértegetni ! (Egy hang a szél­sőbaloldalon: Minden gazságot eltakar a lova­giasság! Nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni ! Huszár Dezső : Csak szakszervezetben járja az ilyen hang ! Szovjet ! Farkas István : Az a szovjet ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rupert Rezső : A szovjet is igy tett l Min­den törvénytelenségnek helyeselt, tapsolt. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Griger Miklós : Nem adnék lovagias elég­tételt először azért, mert bár a magyar kultú­rának őre nem vagyok, de mint kultúrember, szivem mélyéből elitélem és utálom a közép­korból fenmaradt ezt a barbár intézményt ; (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbal­oldalon.) másodszor azért, mert katholikus va­gyok és egyházam és a kereszténység a párbajo­zást tiltja s én a keresztet nem tekintem lét­rának, amelyen felkapaszkodom, hanem annak tanai előtt meghajlok ; harmadszor azért, mert törvényhozó vagyok és mint törvényhozó, pél­dát akarok adni polgártársaimnak a törvények tiszteletében, nem pedig azok tiprásában, mint az igen t. minister ur. (Éljenzés balfelöl.) Pikler Emil : Éljen Griger Miklós ! Griger Miklós : Másodszor semmi oka nem volt a t. minister urnák arra, hogy velem szemben azzal a megjegyzéssel éljen, mert én feleségére nem is gondoltam. A minister ur azt mondotta : Feleségem nem zsidó, hanem magyar asszony. (Ellenmondások jobb felől.) Engedelmet kérek, azt nem méltóztatott mon­dani, hogy keresztény, hanem magyar asszony. Peidl Gyula : Ez a liberalizmus, hogy nem zsidó, hanem magyar ! Griger Miklós : Erre én azt a közbeszólást kockáztattam meg, hogy ezt a disztinkciót a liberális lapok meg fogják köszönni. (Ugy van ! balfelől.) Liberális politikustól ilyen disztinkciót a liberális lapok nem várnak. Mert ha valaki igy disztingvál a zsidó és ma­gyar között, az impliciter azt mondja, hogy a zsidó nem magyar. Egyebekben én érteni ^ az igen t. minister urat, mert ezt a mentalitást és ezt a disztink­ciót^ még abban az időben gyakorolta, amikor az ébredőkké és Gömbösékkel eg-yült ellenünk vezette és csinálta a választásokat. (Élénk he­lyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A kultuszminister ur kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Én Griger igen t. képviselőtársamnak vagyok köteles egy válasszal. Azt hiszem, a főkérdést annyira ki­merítettem, hogy nincs szükség további fejte­getésre. (Ugy van! jobbfelöl.) Megnyugvással veszem, tudomásul azt, hogy Griger Miklós t. képviselőtársam azt a ki­jelentést tette, hogy a feleségemre célzást nem tett. Griger Miklós : Nem is gondoltam rá ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister : Mert hogy ebben a tekintetben tréfát nem értek, azt a Ház minden tagjának évi december hó é-én, kedden. 275 meg kell értenie. Az igen t. képviselő ur — el­ismerem, hogy jóhiszeműen — félreértette fel­szólalásomat. Én azt mondtam, hogy mint katholikus paptól tőle lovagias elégtételt nem vehetek és mint katholikus ember katholikus paptól egyébként sem vagyok hajlandó elég­tételt kérni. Hogy mire céloztam a korábbi dol­gok tekintetében, azt igen t. képviselő ur tudja. Griger Miklós : Én nem tudom ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: Tehát ismétlem: nemcsak azt mondtam, hogy paptól lovagias elégtételt nem akarok venni, én tovább mentem, azt mondtam, hogy mint katholikus ember, papol egyáltalában bántani hajlandó nem vagyok. Hogy pedig a feleségem tekintetében tréfát mem értek, azt a Ház minden tagja érteni fogja. (Egy hang balfelől ; Ulain Ferenctől megértette a tréfát!) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a kultuszminister urnák Rakovszky István kép­viselő ur interpellációjára adott válaszát tu­domásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a vá­laszt tudomásul veszik, szíveskedjenek felál­lani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a válaiszt tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése. Rupert Rezső : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Méltóztassék ! Rupert Rezső : Tisztelt Nemzetgyűlés S Az előbb Rakovszky István t. képviselőtársam felszólalása alatt bizonyos kontroverzia támadt a Ház elnöke és a szóló képviselő ur között. A szóló képviselő urat az elnök ur figyelmez­tette. Ezzel szemben a szóló képviselő ur ki akarta magyarázni azt a nyilatkozatot, amely miatt figyelmeztetésben részesült. Erre az el­nöki székből azt a felvilágosítást ^ kapta, hogy ehhez a kimagyarázáshoz neki joga nincsen és az elnök rendreutasította. Nehogy ez a téves felfogás, ez a téves gya­korlat precedensül szolgáljon, bátor vagyok ezzel szemben rámutatni a házszabályok 221. §-ára, amely körülirja az elnöki jogot e tekin­tetben, nevezetesen meghatározza egyrészről azt az elnöki jogkört, azt a terjedelmet, ame­lyen belül az elnök eljárhat, másrészről pedig azt, amihez a figyelmeztetésben vagy rendre­utasitásbaii részesült képviselőnek joga van. A 221. I harmadik bekezdése megmondja, hogy amikor a rendreutasitás megtörtént, akkor a szónok kimagyarázhatja szavait és ez egy köz­bevetett mondat alakjában van megírva. Fel­olvasom, hogyan szól a vonatkozó rész. A 221. § harmadik bekezdése a következőket mondja (olvassa): »Ha a szóló a közerkölcsiséget és illemet sértő vagy egyébként a Ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, vagy ha valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen gyűlöletre izgat, avagy a Háznak valamely tagja ellen durva sértést követ el, az elnök őt rendreutasítja, sőt tőle a szót már az első alka­lommal is megvonhatja. Ha pedig, szóló az el­nök rendreutasitása után ugyanazon beszéd fo­lyamában a fentebbi hibát ismétli, a szó tőle ok­vetlenül megvonandó, sőt a körülményekhez képest ha a szónok mentségét, — melyhez min­den ily esetben joga van — elegendőnek nern találja : a Ház az elnök kérdésére vita nélkül egyszerű szavazással jegyzőkönyvi megrovást is határozhat.« Ennek helyes értelme szerint a képviselő-

Next

/
Thumbnails
Contents