Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-200
À nemzetgyűlés 200. ülése 1923. Farkas István : Nem magánügy a becsület, minister ur ! Peidl Gyula : Ne csináljanak kaszinót a nemzetgyűlésből ! Bessenyey Zenó : Akkor nem kell sértegetni ! Peidl Gyula : A kaszinóban intézzék el a lovagias ügyeket. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bessenyey Zenó : Kaszinó sem, de kocsma sem ! Ne tessék sértegetni ! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Minden gazságot eltakar a lovagiasság! Nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! Huszár Dezső : Csak szakszervezetben járja az ilyen hang ! Szovjet ! Farkas István : Az a szovjet ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rupert Rezső : A szovjet is igy tett l Minden törvénytelenségnek helyeselt, tapsolt. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Griger Miklós : Nem adnék lovagias elégtételt először azért, mert bár a magyar kultúrának őre nem vagyok, de mint kultúrember, szivem mélyéből elitélem és utálom a középkorból fenmaradt ezt a barbár intézményt ; (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) másodszor azért, mert katholikus vagyok és egyházam és a kereszténység a párbajozást tiltja s én a keresztet nem tekintem létrának, amelyen felkapaszkodom, hanem annak tanai előtt meghajlok ; harmadszor azért, mert törvényhozó vagyok és mint törvényhozó, példát akarok adni polgártársaimnak a törvények tiszteletében, nem pedig azok tiprásában, mint az igen t. minister ur. (Éljenzés balfelöl.) Pikler Emil : Éljen Griger Miklós ! Griger Miklós : Másodszor semmi oka nem volt a t. minister urnák arra, hogy velem szemben azzal a megjegyzéssel éljen, mert én feleségére nem is gondoltam. A minister ur azt mondotta : Feleségem nem zsidó, hanem magyar asszony. (Ellenmondások jobb felől.) Engedelmet kérek, azt nem méltóztatott mondani, hogy keresztény, hanem magyar asszony. Peidl Gyula : Ez a liberalizmus, hogy nem zsidó, hanem magyar ! Griger Miklós : Erre én azt a közbeszólást kockáztattam meg, hogy ezt a disztinkciót a liberális lapok meg fogják köszönni. (Ugy van ! balfelől.) Liberális politikustól ilyen disztinkciót a liberális lapok nem várnak. Mert ha valaki igy disztingvál a zsidó és magyar között, az impliciter azt mondja, hogy a zsidó nem magyar. Egyebekben én érteni ^ az igen t. minister urat, mert ezt a mentalitást és ezt a disztinkciót^ még abban az időben gyakorolta, amikor az ébredőkké és Gömbösékkel eg-yült ellenünk vezette és csinálta a választásokat. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A kultuszminister ur kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Én Griger igen t. képviselőtársamnak vagyok köteles egy válasszal. Azt hiszem, a főkérdést annyira kimerítettem, hogy nincs szükség további fejtegetésre. (Ugy van! jobbfelöl.) Megnyugvással veszem, tudomásul azt, hogy Griger Miklós t. képviselőtársam azt a kijelentést tette, hogy a feleségemre célzást nem tett. Griger Miklós : Nem is gondoltam rá ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Mert hogy ebben a tekintetben tréfát nem értek, azt a Ház minden tagjának évi december hó é-én, kedden. 275 meg kell értenie. Az igen t. képviselő ur — elismerem, hogy jóhiszeműen — félreértette felszólalásomat. Én azt mondtam, hogy mint katholikus paptól tőle lovagias elégtételt nem vehetek és mint katholikus ember katholikus paptól egyébként sem vagyok hajlandó elégtételt kérni. Hogy mire céloztam a korábbi dolgok tekintetében, azt igen t. képviselő ur tudja. Griger Miklós : Én nem tudom ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Tehát ismétlem: nemcsak azt mondtam, hogy paptól lovagias elégtételt nem akarok venni, én tovább mentem, azt mondtam, hogy mint katholikus ember, papol egyáltalában bántani hajlandó nem vagyok. Hogy pedig a feleségem tekintetében tréfát mem értek, azt a Ház minden tagja érteni fogja. (Egy hang balfelől ; Ulain Ferenctől megértette a tréfát!) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a kultuszminister urnák Rakovszky István képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a válaiszt tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Rupert Rezső : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Méltóztassék ! Rupert Rezső : Tisztelt Nemzetgyűlés S Az előbb Rakovszky István t. képviselőtársam felszólalása alatt bizonyos kontroverzia támadt a Ház elnöke és a szóló képviselő ur között. A szóló képviselő urat az elnök ur figyelmeztette. Ezzel szemben a szóló képviselő ur ki akarta magyarázni azt a nyilatkozatot, amely miatt figyelmeztetésben részesült. Erre az elnöki székből azt a felvilágosítást ^ kapta, hogy ehhez a kimagyarázáshoz neki joga nincsen és az elnök rendreutasította. Nehogy ez a téves felfogás, ez a téves gyakorlat precedensül szolgáljon, bátor vagyok ezzel szemben rámutatni a házszabályok 221. §-ára, amely körülirja az elnöki jogot e tekintetben, nevezetesen meghatározza egyrészről azt az elnöki jogkört, azt a terjedelmet, amelyen belül az elnök eljárhat, másrészről pedig azt, amihez a figyelmeztetésben vagy rendreutasitásbaii részesült képviselőnek joga van. A 221. I harmadik bekezdése megmondja, hogy amikor a rendreutasitás megtörtént, akkor a szónok kimagyarázhatja szavait és ez egy közbevetett mondat alakjában van megírva. Felolvasom, hogyan szól a vonatkozó rész. A 221. § harmadik bekezdése a következőket mondja (olvassa): »Ha a szóló a közerkölcsiséget és illemet sértő vagy egyébként a Ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, vagy ha valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen gyűlöletre izgat, avagy a Háznak valamely tagja ellen durva sértést követ el, az elnök őt rendreutasítja, sőt tőle a szót már az első alkalommal is megvonhatja. Ha pedig, szóló az elnök rendreutasitása után ugyanazon beszéd folyamában a fentebbi hibát ismétli, a szó tőle okvetlenül megvonandó, sőt a körülményekhez képest ha a szónok mentségét, — melyhez minden ily esetben joga van — elegendőnek nern találja : a Ház az elnök kérdésére vita nélkül egyszerű szavazással jegyzőkönyvi megrovást is határozhat.« Ennek helyes értelme szerint a képviselő-