Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-200

A nemzetgyűlés 200. ülése 1923. évi december hó 4-én, kedden. 273 liegen sich beide« ... (Felkiáltások jobbfelöl : Magyarul !) Sajnálom, hogy az a költő az önök kedvéért ezt nem irta magyar nyelven ! De a t. minister ur, akárhogyan védekezik vagy magyaráz,... Peidl Gyula : Dicsekszik ! Rakovszky István : ... vagy dicsekszik ... Peidl Gyula : Ahogyan jól esik ! Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister: Nem dicsekszem, sohasem dicsekedtem ! Rakovszky István : Száli ugyanazt teszi ! (Derültség. Zaj.) At. minister ur nem tudja túltenni magát azon, hogy ez a kinevezés épen a saját sógorát illette és hogy ott egy reorganizációt vitt keresztül és e reorganizáció következtében épen a saját sógora lett abba az uj állásba belehelyezve. Hát, t. minister ur, még ehhez sem volt joga, mert, t. minister ur, az 1897 : XX. te. 33. §-a a következőket mondja (Halljuk! jobbfelöl. Olvassa) : »A ministerek és az állami számvevőszék elnöke kötelesek a vezetésük alatt álló hatóságok és hivatalok személyzeti és fizetési állományát az évi részletes előirányzatban az országgyűlés jóváhagyása alá terjeszteni. Oly^ járandóság nem utalványozható, amely a jóváhagyott — fizetés és személyzet — állományi rendszerén nem alapszik.« (Derültség és zaj jobbfelöl.) Horváth Zoltán : Ez a régi alkotmányos világban igy volt! Rakovszky István : Önök efelett nevethetnek, ez a régi alkotmányos felfogás! Mi évek óta budget nélkül kormányoztatunk és mindenki tudja, hogy ha nincsen budgetszerü fedezet, uj állásokat nem szabad alkotni. Hátha a minister ur — amit én tagadok — nem sértette volna is meg az 1883 : XXX. tcikket, itt mindenesetre a sógora javára megsértette ezt a rendelkezést. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ez gyenge volt!) A minister ur — már nem tudom a kifejezést megfelelően használni — dicsekszik, védekezik, magyarázza azt a körülményt, hogy már volt egy precedens és hogy a Platz Bonifác esete legjobban mutatja ezt. Ez sem áll. (Egy hang jobbfelöl: Nem, ezt mondta!) A minister ur ebben is félre akar bennünket vezetni, (Zajos ellenmondások jobbfelöl.) mert a Platz Bonifác kinevezése teljesen törvényes volt, az 1833. évi tcikk 62. Vának megfelelt. (Derültség jobbfelől.) Rupert Rezső : Tiszta gyerekeskedés ! Mindenki tudja, hogy az 1883. évi törvényről van szó ! A nyelvhibákból élnek ! A nivó ! Az intelligencia szine-java ! Rakovszky István : Ez a törvénycikk azt mondja, hogy azokra a régi tanférfiakra, akiket ez a törvény hivatalukban talál, az 1883 : XXX. tcikk 42. ^-a alkalmazást nem nyerhet. így volt ez a közigazgatási hivatalnokoknál, (Ügy van! a bal és a szélsőbaloldalon.) igy volt a birói hivatalnokoknál. Az én tudtommal Kovács Gyula nem volt az 1883. év előtt a tanügyi pályán, mint működő tanár. Rupert Rezső : Törvények dolgát tapssal nem lehet elintézni ! Rakovszky István : De — hogy lássa a t. minister ur, hogy én erre a Platz Bonifae-féle esetre el voltam készülve — itt van ez az eset tintával leirva. (Derültség jobbfelől.) Ressenyey Zenó : Talán közölte a minister válaszát előre 1 Rakovszky István : Platz Bonifác esete a következő. Ez a Platz Bonifác egy nagy tudós volt ; az egész életrajzát elmondhatom. (Derültség és felkiáltások jobbfelől: Halljuk!) Neubauer Ferenc : Ez legalább komoly tárgy, valamit tanulunk legalább ! (Halljuk ! Zaj.) Rakovszky István : Ezzel a t. képviselő urak ezt a törvénytelenséget törvényessé nem fogják tenni. Bessenyey Zenó : Hát nagyobb szinházat senki sem csinált ! Rupert Rezső : Az ország legelitebb testülete igy viselkedik ! Rakovszky István (Bessenyey Zenó felé) : Ugyan, Zenó ur ! (Zaj. Derültség.) Bessenyey Zenó : Tessék önálló vicceket csinálni ! (Zaj. Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István képviselő urat kérnem kell, hogy képviselőtársai iránt kellő tisztelettel viselkedjék, és mindenkit képviselő urnák címezzen. Rakovszky István : Bocsánatot kérek, t. elnök ur, nem jutott a neve gyorsan az eszembe és kérnem kell az igen t. elnök urat, lenne szives kiterjeszteni a figyelmét kissé arra is, hogy ne szóljanak folyton közbe. Elnök : Senkitől utasítást nem fogadhatok el s a képviselő xirat ezért kénytelen vagyok rendreutasítani. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől. Zaj és felkiáltások jobbfelől : Kérni sem szabad f) Én elnöki kötelességemet teljesítem. Arra kérem ugy a jobb- mint a baloldali képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni és egyben kérnem kell a t. Házat, méltóztassék az ügyet sokkal komolyabban tárgyalni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Rakovszky István : A házszabályok 221. §-a annak, akit iendreutasitásban részesítettek, azt a jogot adja, hogy kimagyarázhatja magát. Elnök : A képviselő urnák erre nincs joga, mert a házszabályok erre jogot nem adnak ! Rakovszky István : Kérem, méltóztassék a 221. §-t elolvasni. Elnök : Nem szorultam rá, hogy a képviselő ur engem erre kitanítson. Rendreutasított képviselőnek nincsen joga magát bármiféle tekintetben is helyreigazitani. Csak abban az esetben van, ha súlyos sértést követ el és ezért rendreutasittatik és ismétli ezt a súlyos sértést; ha ismét figyelmezteti az elnök, akkor van joga magát rektifikálni. Más jogot a képviselőnek a házszabály nem biztosit. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Plaií Bonifác egy érdemes tudós volt, aki az Akadémiának tagja volt, egész életét a tanügy terén töltötte és a kinevezést őt mint tanárt érte. De nemcsak az van megengedve, hogy ki lehet^ nevezni, hanem ugyanazon törvény értelmében elő is lehet léptetni. (Egy hang jobbfelől: Mellékvágány !) Semmiféle mellékvágányra nem léptem ! A t. minister ur azt állította, hogy ellene sajtóhajsza volt és hogy kénytelen ugy dolgozni, mint ahogyan az Ószövetségben le van irva : egyik kézben a kard, másikban az ekeszarva. Hát ez a ministeri állás kellemeivel jár, ezekkel szemben az ilyen kellemetlenségek fennállanak. Berki Gyula : Vesszük észre ! Rakovszky István: Mindenkinek, aki miuisterségre vállalkozik, aki azt ambicionálja, le kell azzal számolnia, hogy nem csupa bókolásokból, nem csupa behódoláspkból ail a mini steri állás, hanem nagyon súlyos, kellemetlen kötelességekből is és ezek köze tartozik az is, hogv a támadásokkal szembe kell szallm.