Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-200
264 ~Ä nemzetgyűlés 200. ülése 1923. évi december hó é-én, kedden. nek kezében van egy sokéves szerződés a kisbériéire és két év sem telt el belőle és már a bérletnek 20—50 D /o-át elveszik tőle. A részletes tárgyalás folyamán leszek bátor erre vonatkozólag, amennyire lehet, mérsékelt módosítást indítványozni. Ismét Jeszegezni kiyánom, hogy a józan mérséklet élvét akarom látni ezen törvény végrehajtásánál, mert a radikalizmust itt igazán nem tartom célravezetőnek, mint sok más esetben. Egy mérsékelt indítványt fogok tehát benyújtani, hogy az az intenció, amely a paragrafusban benfoglaltatik, jobban kidomborittassék és ne csak azokra az emberekre álljon, akiknek bérletét vagyonváltságba akarják felajánlani, hanem azokra is, akikét nem akarják vagyonváltságba felajánlani, de el akarják tőlük venni. Hiányát látom a földreformnovellának abban is, hogy az eljárás gyorsitására inkább csak olyan ideális, olyan plátói rendelkezéseket tartalmaz. Azt mondja t. L, hogy soron kivül kell elintézni ezeket a dolgokat. Én tulaj donképen nem igen látok mást. Abban, hogy a földmivelésügyi minister urnák nagyobb hatáskör van biztosítva, talán lehetne a gyorsításra vonatkozólag némi igyekezetet, némi szanálási szándékot látni, ha tudnám azt, hogy mindig nagyatádi Szabó István lesz a földmivelésügyi minister, vagy legalább is addig, amig a reform végre lesz hajtva. Ha ezt tudnám, akkor ez a dolog is, hogy a földmivelésügyi minister nek nagyobb hatáskör biztosíttatik, megnyugtató lenne. De amig ez nem biztos, már pedig ezen a földön semmi sem biztos, addig ezt nem tartom igazán célravezető rendelkezésnek. A föld reformeljárás gyorsitására célravezető rendelkezésnek azt tartom, ha az egyes funkcionáriusok munkáját záros határidőhöz kötjük. Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az eljáró birónak záros határidőn belül adná át az ügyet, hogy tessék letárgyalni ; ha a záros határidőn belül kellene az eljáró birónak az aktákat felterjeszteni és amikor az akták ki^ vannak adva az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál a referensnek, az záros határidőn belül köteles az ügyet elrefálni. Mindenesetre előfordulhat vis major, amit nem lehet előre látni, de hát módot kellene adni arra, hogy egy izben, de csakis egy izben a határidő kitolható legyen: A másodszori kitolást már nem tartanám megengedhetőnek. Ha ez a határidőhöz kötöttség az eljáró szervek mindegyikénél meglenne, akkor, de csakis akkor lehetne rá számítani, hogy az eljárás valóban gyorsabbá lesz. Míg igy, ilyen .igazán plátói rendelkezésekkel aligha fogjuk a célt elérni, és nem fogjuk a földreform végrehajtását valóban gyorsabbá tenni. Néhány kisebb kérdésre is vagyok bátor a földreformnovellával kapcsolatban rámutatni. Rá akarok mutatni arra a kérdésre, hogy a juttatás tekintetében a 2. §-t szeretném megtoldani azzal, hogy azok a falusi kisiparosok is kaphassanak földet, akik az ipart igazán csak téli időben, háziiparként űzik akkor, amikor különös mezőgazdasági munka nincs. Ismerek nagyon sok olyan falusi kisiparost, aki igazán csak mcllékfoglalkozásképen üzi a maga iparát, de van egy pár hold földecskéje, amelyet maga megművel, vagy ha nincs, akkor eljár aratni, dolgozni, szóval ő voltaképen gazda, földműves, csak a mellékfoglalkozása szerint iparos. Számtalan esetben láttam, hogy az ilyen emberekre is ráhúzzák a paragrafust, hogy iparos és^ ezzel elütik őket a földhözjuttatástól. Távol van tőlem az a szándék, hogy kiterjesszük a földhöz juttatást az iparosok széles körére. Természetes dolog, hogy ezt nem lehet és nem is szabad megtenni, mert mindenki maradjon meg a maga foglalkozása mellett, azonban faluhelyeken nagy számban vannak ilyen kisiparosok, akik tulajdon képen földmunkából élnek és akik, ha elüttetnek a földhözjuttatástól, igen rossz helyzetbe kerülnek társaikkal szemben, csupán azért, mert egy pár csizmát meg tudnak foltozni ; akik a valóságban csak toldozó-foltozó vargák, semmi egyebek, de mert iparosok, földhöz már nem juthatnak. Én tehát szükségesnek tartanám kimondani azt, hogy az olyan falusi kisiparos, aki bebizonyithatóan huzamos idő óta foglalkozik, még pedig állandóan mezőgazdasági munkával, és főmegélhetési és kereseti forrása a gazdálkodás, ha mellékesen különösen a téli időben foglalkozik is iparral, bizonyos mértékig ő is földhöz juttatható legyen, s ne csak egy hold erejéig. Ezzel tartozunk azoknak a falusi kisiparosoknak, akik küzdöttek, harcoltak a hazáért, és épugy nem tudnak megélni, mint a hozzájuk hasonló földmiveléssel foglalkozó és tisztán csak ezzel foglalkozó szegény társaik. Másik kisebb változtatást is szükségesnek tartanék a földreformnovellán. Ahol arról van szó, hogy a 28. § alapján igénybe vehető a föld, én bizonyos határt tűznék ki, még pedig 50 holdban és kimondanám, hogy 50 holdon alul nem veheti igénybe, feltéve, hogy a bárhol található birtok nagysága nem haladja meg az 50 holdat, és mentesíteném a megváltás alól a tulajdonost, ha épen kifejezetten nem is gazda. Az 50 hold igazán nem akkora kvantum, hogy azt lehetne gondolni, hogy az illető háborús üzérkedésből vagy hasonlóból szerezte Ápolna, mert mindenesetre nagyobb földbirtokot szoktak sze~ rezni a háborúban meggazdagodott urak. Szeder Ferenc: Ma 10 holdat is elvesznek. Eőri-Szabó Dezső: Megtörténhetik, hogy nem kifejezetten gazda, hanem magánhivatalnok, lelkész vagy tanitó birtokára, aki nagynehezen összekuporgatott annyit, hogy tudott magának 10—20—50 holdig terjedő kisbirtokot szerezni, ráteszi a törvény a kezét és kimondja, hogy mivel az illető nem gazda, és birtokát 10 éven belül szerezte, a bíróság arra ráteheti a kezét. Ezt nem tartom demokratikus dolognak és ezért 50 holdig mindenesetre mentesíteném a kisbirtokot a megváltás alól. Azután ott van a törvényjavaslat 9. §-a, amelyben oly rendelkezés is van, amely a minister ur intencióival is ellenkezett Nagyon csodálkozva láttam, hogy az előadói javaslatból hiányzik ennek korrigálása. Ebben a 9. <§-ban ugyanis az is benne van. hogy (olvassa): »Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Biróság a közalapok és közalapítványok, valamint tanulmányi célokat szolgáló vagyonok ingatlanait kénytelen igénybe venni, ez a házhelyekre szükséges területek kivételével lehetőleg ne megváltás utján, hanem hosszúlejáratú, kis-^ és középhaszonbérletek alakítása utján történjék.« Ez volt az a bizonyos betoldás, amelyből majdnem kabinetkrizis lett. Emlékezhetünk rá, a bizottság a minister véleményével szemben megszavazta ezt a módosítást, de már akkor, a bizottsági ülésen be volt jelentve a kisebbségi vélemény ennek törlésére vonatkozólag. Ezt a kisebbségi véleményt hasztalan keresem a jelentésben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem erre jelentették be! Eőri-Szabó Dezső: Bocsánatot kérek, nagyon jól ismerem az egésznek hisztorikumát. Ott voltam, amikor Herczegh Béla t. képviselőtársam hivatkozva arra, hogj' a protestánsoknak is vannak bizonyos iskolai célokat szolgáló alapitványai, hogy ezeket mentesitse, benyújtotta ezt a pótlást.
