Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-200
A 'nemzetgyűlés 200, ülése 1923^ évi december hó 4-én, kedden. 257 Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Griger Miklós t. képviselőtársamnak tegnap mondott nagyszabású beszédével, amelyet azonban sajnos, eddig csak hosszabb-rövidebb hírlapi tudósításokból ismerhetem meg, a legteljesebb mértékben egyetértek. (Helyeslés a balközépen.) Jól esik konstatálnom azt, hogy mi kettőnknek Griger Miklós t. képviselőtársammal, habár talán többékevésbbé két különböző ágnak hajtásai vagyunk, a gyökere egy. Még pedig gyökere elZ fît Krisztus, akinek tanításában és életében annyi szociális tartalom van, mintamennyi az egész világ szociáldemokráciájának programmjában megközelítően sincs. Az igazi kereszténység — ezt leszegezni kívánom, — nem valami élet- és vagyonbiztosító dolog, amivel a társadalomnak jólétben élő tagjai a maguk féltve őrzött nyugalmát akarják biztosítani ... Szeder Ferenc : Jelenleg azt teszik ! Eőri-Szabó Dezső : ... és a kicsinyeknek, szegényeknek, küzködőknek, nyomorultaknak és nélkülözőknek legfeljebb alamizsnákat hajlandók osztogatni vagy pedig jótekonycélu mulatságoknak apró morzsáit. (Igaz! TJgy van! a balközépen.) Az igazi kereszténység a maga erőteljes szociális tartalmát már ezen a földi életen meg akarja valósítani és nem elégszik meg azzal, hogy a szegénysorsuaknak azt prédikálja, hogy nyugodjatok bele mindenbe, mert majd a másvilágon teljes boldogság várakozik rátok. Amely kereszténység csak ezt teszi, az nem igazi kereszténység. (Taps a balközépen.) Az igazi kereszténység azt kívánja, hogy a becsületes munkásembernek jól végzett munkája után biztosítsuk annak megérdemelt jutalmát. Leszegezni kívánom azt, hogy vagyunk olyan képviselők, azt hiszem, elég szép számmal, akik nem vagyunk hajlandók a jól szituált urak nyugodt álmának csupán zsandárjai lenni, (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) hanem ellenkezőleg, ezt a nyugodt álmot meg-meg fogjuk zavarni mindaddig, amíg szociális tekintetben ilyen rikító, ilyen éles ellentétek vannak. Dénes István : Igenis meg fogjuk zavarni ! Eőri-Szabó Dezső : Tudom, hogy ezért kijár nekem a demagóg elnei^ezés és velem együtt azoknak, akik ezt hangoztatják. Meskó Zoltán: Majdnem olyan könnyen osztogatják, mint a tanácsosi címet! Dénes István: Büszkék vagyunk reá! Eőri-Szabó Dezső: Azonban megnyugtat az a tudat, hogy az első ilyen értelemben vett demagóg maga a megváltó Jézus Krisztus volt. Dénes Isván: Ezért vagyunk büszkék rá! Eőri-Szabó Dezső: Nálunk nagyon könnyen dobálóznak a demagóg elnevezéssel. Aki a földreformot komolyan, becsületesen akarja, arra oly könnyen rásütik a demagógia bélyegét, sőt, kommunistaság bélyegét is. (Igaz! TJgy van! balfelől.) Pedig én nem csinálok titkot abból, hogy a nagybirtoknak minden áron való védelmezői ebben az egy tekintetben sokkal közelebb állnak a kommunista felfogáshoz, mint mi, aki a kisbirtoknak egészséges erősítését tartjuk egyik legfontosabb programmpontunknak- (Igaz! TJgy van! balfelől.) Leszegezni kívánom azt a különben történeti tényt, hogy Magyarországon a nagybirtokot a szociáldemokrácia és Kun Béla mentette meg. Mert ha a — megjegyzem, általam is helytelenített, mert túlradikális — Búza Barna-féle földreform megvalósul és nem állanak útjába a szociáldemokraták a maguk termelő-szövetkezeteivel és nem áll annak útjába különösen Kun Béla az egy kézben meghagyandó nagy nagybirtoktestekre vonatkozó kívánságával, akkor, — bár ismételten hangsúlyozom, hogy nem helyeseltem annak túlradikális voltát — ha egyszer a Búza Barnaféle földreform végre lett volna hajtva, igazán nem tudom, lett volna-e rá mód és halálom, hogy azt valamikor visszacsinálják. Azért mondom, hogy a magyarországi nagybirtok e tekintetben igenis sokat köszönhet a szociáldemokráciának és magának Kun Bélának. (TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon ) Az igaz, hogy t. nagybirtokos uraink nem igen jól érezték magukat, amikor, bár megmaradt egy kézben és egy testben az ő birtokuk, azon csak mint alkalmazottak szerepeltek, bár ilyenekként is szívesen szerepeltek általában véve, nem tagadván meg a kommunistáknak felajánlott szolgálatot. (Igaz! TJgy van! balfelől.) Horváth Zoltán: A gróf urak nem restelltek! Beck Lajos : Fehér megyében is volt egy csomó ! Dénes István: Hol van a kormánypárt ilyenkor! Nincs puccs, tehát nincs itt! Ez abszolutizmus! A bizottságok utján akarják elintézni ezt a nagy kérdést! Szabó Sándor: Mi már kiszavaltuk magunkat! Eőri-Szabó Dezső : Amikor nagybirtokos uraink a kommunizmus alatt, elismerem, ennyire nem jól érezték magukat, sürün hangoztatták azt, hogy csak még térjen vissza a régi állapot, olyan megértéssel, olyan szívesen fogják birtokuk nagy részét, a felét is feláldozni, (TJgy van! a szélsőbaloldalon,) csak még egyszer a saját tulajdonuk legyen az, amiről akkor azt hitték, hogy talán már sohasem lesz többé az övék. Mikor^ aztán a kommunizmus elmúlt és jött az egészséges demokrácia korszaka, akkor még ezt a mérsékelt, még ezt a nagyon-nagyon mérsékelt földreformot is ugy vették, mint ellenük irányuló tendenciát és — tisztelet a kivételeknek, hiszen sohasem általánosítok, mert az általánosítás legtöbbször gtalan, tehát tisztelet a csekély kivételnek — mondhatom, majdnem kézzellábbal tiltakoztak e mérsékelt földreform becsületes végrehajtása ellen. Fájó szívvel teszek vallomást itt egy másik dologról is, de kénytelen vagyok vele. Bár folyosói beszélgetés közben és nem a nyílt ülésen hangzott el, mégis talán épen azért tartom szükségesnek, hogy rámutassak egy vádra, mert nemcsak ott, hanem másutt is lehet ezt hallani, de — mondom — nem a nyílt színen. Majd rájövünk mindjárt, hogy miért nem a nyílt színen. T. i. egyik t. képviselőtársunktól hallottam, nem is olyan régen, azt a kijelentést, hogy a református papság általában kommunista, mert a földreformot akarja. Varsányi Gábor : Bolond beszéd ! Eőri-Szabó Dezső : Nem nyílt ülésen mondta ezt a t. képviselő ur, mert jól tudja, hogy ha nyílt ülésen mondaná, akkor meghallanák azok is, akiket illet, pedig azokra a választások alkalmával sokszor olyan nagy szükség van. A folyosón egy nagyobb tömeg előtt mondotta ezt. (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon : Ki volt az f) Ha nem fog jelentkezni, kijelentem, hogy meg fogom nevezni. Elvárom tőle. hogy jelentkezni fog anélkül hogy megnevezném. Kénytelen vagyok rámutatni erre a vádra, mert ez igazán olyan csúnya rágalom, amely ellen azok nevében is, akiknek kartársa vagyok, de a, józanul felfogott hazafiasság nevében is tiltakoznom kell. (Helyeslés balfelől.) Igenis, vállaljuk azt, hogy a földreformot becsületesen és alaposan végre akarjuk hajtani, és pedig épen — amint igen t. Griger Miklós képviselőtársam igen helyesen kifejtette — szociális és nemzeti szempontból. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mivel az ő fejtegetéseivel e tekintetben is mindenben egyetértek, nem óhajtok erre külön kiterjeszkedni. Mindenesetre jellemzőnek találom, hogy amikor egy olyan ember, mint Griger Miklós t. képviselőtársam az ő szociális és nemzeti fel-