Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

'À nemzetgyűlés 199. ülése 1923. Cserti József : Valaki terjesztette. Én azokra gyanakszom. Perlaki György : Az igénylők azt mondják, hogy a képviselő ur terjesztette ! (Zaj.) Cserti József ; Mi történt ! Tényleg sokan felültek ennek a hazugságnak és nem fizették be az összeget. Perlaki György : Százötvenen ! Cserti József: Seregélyes községben az igénylők sorából mintegy 150-en maradtak ki. Most azután nem tudunk ujabb eljárást kérni. Perlaki György : 450 helyett csak egy ember fizette be ! Cserti József : Igen, ez az egy ember, aki középbirtokot kért, s akinek érdeke lett volna, hogy az igénylők ne kapjanak földet. Perlaki György : Akkor miért fizette be ! Cserti József : Befizették néhányan, akik középbirtokot kértek, akiknek érdekük lett volna, hogy minél több igénylő kimaradjon, mint ahogy ki is maradt, de azért még sem kapták meg a középbirtokot. Az életben olyan esetekkel is találkozunk, hogy láthatatlan kezek a népet félrevezetik. Pl. egy 6000 lakosú községben az igénylőknek negyedrésze kimaradt, háromnegyedrésze pedig megkapta azt a valamicskét, amely a törvény értelmében neki jár. Igenis szükséges tehát, hogy minden birói döntés nélkül ujabb eljárást lehessen elrendelni. Nem egy, hanem száz és száz ilyen eset van az országban. (Zaj a jobboldalon.) Ki kellene mondani a törvényben, hogy a záros határidő a novella megjelenésétől számitott öt évre kitolassék és mindenütt uiból indittassék meg az eljárás, ha az igénylő kéri. A novella több aprósággal foglalkozik, de ki is hagyott több olyan dolgot, amelyeket el kellett volna intézni. Ilyen pl. a vadászati jog kérdése. (Halljuk ! bal felől.) Tudok esetet, hogy az igénylők az OFB. döntése folytán megkapták a birtokot, s már egy éve birtokba is vették, a községi elöljáróság pedig, minthogy az ügy odatartozik, ezt a 400 holdat kiadja bérbe, rendes formák között. Az uj bérlő élni akar a jogával és vadászik azon a területen, ez azonban nem tetszik a nagybirtokos urnák, aki azt hangoztatja, hogy majd visszajön Ottó király, s akkor majd ugy is vissza kell adni a földet. (Zaj a jobboldalon.) Erre feljelenti az uj bérlőt vadászati kihágásért és el is Ítélik. (Zaj.) A lényeg tehát az, hogy az uj bérlőnek kiadják a vadászterületet, ez azt birtokba is veszi, a szolgabíró pedig vadászati kihágás miatt elitéli azt, aki élt a jogával. A novellában intézkedni kellene, hogy a birtokbavétel után az összes jogok megszűntek. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Ezt nem is kell kimondani !) Esztergályos János : A szolgabirákat kellene megszüntetni ! Cserti József : Mondjuk ki, hogy a vadászati jog a régi tulajdonost illeti. De valahogy precizírozni kell a kérdést. (Felkiáltások jobbfelől : Nem lehet !) Hát kit illet ! Nem az uj tulajdonost! (Felkiáltások jobbfelől: Persze!) De hiszen meg'büntették ! (Égy hang jobbfelől: Talán azért, mert nem volt fegyverengedélye !) Erdélyi Aladár : Meg kell fellebbezni ! Cserti József : Tudok olyan esetet — ezt esetleg leszek bátor interpelláció alakjában is idehozni... Erdélyi Aladár : Oda is való ! Cserti József : ... amikor egy szolgabirói Ítélet kimondta, hogy a községi elöljáróság ellen fegyelmit fog inditani azért, mert ki évi december hó 3-án, hétfőn. 249 merte adni azt a jogosítványt, amely a szolgabíró szerint a gróf urat illeti. Perlaki György : Valószínűleg nem volt meg a vadászati joga ! (Zaj.) Cserti József : Ez tény, ez egy szolgabirói ítélet, amely most az alispán előtt fekszik. Az OFB. ítélete szerint a föld átment a tulajdonukba. (Ellenmondások jobbfelől.) Perlaki György : Csak birói Ítélettel lehet birtokba venni a helyszínén. Valószínűleg ez nem történt meg ! Cserti József : Ezeket a kérdéseket precizírozni kellene a novellában is és egy mondatban kimondani, hogy az összes jogok átszálltak. (Felkiáltások jobbfelől: Ez természetes dolog !) Igen, de látjuk, hogy egyes emberek mennyire visszaélnek vele. Erdélyi Aladár : Tolvajok is vannak ! Rupert Rezső : Megfogják és beviszik őket! Cserti József : Csendőrökkel letartóztatják őket! A novellának az a része, amely a cselédekre vonatkozik, kimondja, hogy az a cseléd, aki elvesztette az állását abból kifolyólag, hogy a földreform kapcsán a gazdaság megkisebbedett, szintén igényelhet magának földet. Ez hels'es is, de büntető szankciót kellene hozni azokra a földbirtokosokra, akik a cselédeiknek felmondanak abban a percben, amikor földet igényelnek, amikor tehát élnek a jogukkal. Erdélyi Aladár : Akkor nem is mondhatnak fel ! Cserti József : Annak a cselédnek, aki földet igényel, azonnal felmondhatnak. (Felkiáltások jobbfelől : Nem lehet azonnal felmondani !) Fel lehet mondani három hónapra. Erdélyi Aladár : Egy évben csak egyszer lehet ! Cserti József : A földbirtokos talált erre száz és száz módot. (Zaj.) Erdélyi Aladár : Ezt nem lehet korlátozni ! Rupert Rezső : Ezek mindent a világon letagadnak ! Ne legyenek olyan ambiciózusak. Ez a minister urnák sem kellemes. Ö maga is tudja, hogy ezek a visszaélések mind fenforognak ! (Zaj.) Erdélyi Aladár: Csakhogy ezeket nem lehet szabályozni ! (Felkiáltások bal felől : Dehogy nem- !) Cserti József : Szabályozni kellene a kérdést, büntető szankciót kellene hozni. Erdélyi Aladár : Hogyan ? Cserti József : Be kell csukni azt a földbirtokost, aki nem engedi élni a jogával a cselédet. Rupert Rezső : Elhiszem, hogy a minister ilyen többséggel nem tud földreformot csinálni ! Erdélyi Aladár : Csak bizza a ministerre ! (Zaj.) Cserti József : A magam részéről egyetlen középbirtok alakításának sem vagyok hive mindaddig, amig csak egyetlen kis igénylő is van ! (Felkiáltások jobbfelől : Ebben igaza van!) A novellában le kell szegezni, hogy semmiféle protekciós ember ne igényelhessen középbirtokot addig, amig egyetlen egy ember is akad csonka Magyarországon, akinek legkisebb igénye nincs kielégítve. (Felkiáltások jobbfelől : Benne van !) Rupert Rezső : A bizottságban indítványoztam, de leszavazták ! Cserti József : A földreformnak elodázása, elhúzása, meg nem oldása mindaddig nyitott seb és nyitott kérdés marad a magyar politikai