Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

240 "A nemzetgyűlés 199. ülése 1921 van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert nem tekinthetem közérdeknek azt az egyes családoknak adott kiváltságot, amelynél a családok vagyonának, fényének fentartása jelentkezik elsősorban szembeötlő cél gyanánt, annál kevésbé, mert a hitbizomány ezt a célt sem szolgálja. Csak a család egy tagjával törődik, a többiek rovására, amelyeknek mostoha sorsa nem szolgál a család fényének emelésére. A hitbizomány, mint azt Dénes István t. képviselőtársam kifejtette, nem magyar eredetű intézmény. (Zaj a baloldalon.) Szilágyi Lajos : A régi Nagyatádi-féle programúiban benne van a hitbizományok eltörlése ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: De arra külön törvény kell! Griger Miklós: A magyar jog a primogeniturát nem ismeri, az ősiség pedig egészen más volt, mert az egész család javát szolgálta. Mint mondottam, nem magyar eredetű intézmény és nem is magyar érdekeket szolgál a hitbizomány. Ellenkezőleg, az 1687 : IX. te adta meg a hitbizomány alapitásának jogát a főnemeseknek, még pedig Deák Ferencnek az 1834. évi kerületi ülésen mondott nevezetes beszéde szerint: ajándékul az oligarchiának az Arany Bulla ellenállási záradékának eltörléséért. (Ugy van! balfelől.) Arra is utalok, hogy a hitbizományok mennyire elősegítik a latifundiumok képződését, a társadalmi ellentétek kiéleződését. (Ugy van ! balfelöl.) Nem csoda tehát, hogy a hitbizományi rendszer káros hatásaiból az eltörlésnek vagy legalább a megjavitásnak gondolata csirázott ki és ezt az utóbbi gondolatot van hivatva realizálni Baross János t. képviselőtársam javaslata, amelyhez természetesen hozzájárultam. Befejezem beszédemet, t. Nemzetgyűlés ! Plató, nagy elméjével, már az V. században Krisztus előtt orvosságot keresett a társadalmak bajainak gyógyitására. Könyvet is irt e tárgyról, ezzel a különös címmel: »Az államról vagy az igazságosságról.« A kettőt tehát teljesen azonos fogalomnak tekinti. Szerinte az az igazságosság, amelyet az állam köteles szolgáltatni, elsősorban abból áll, hogy necsak egy osztály legyen boldog, hanem minden osztály : az egész ország. Ezt a célt kívántuk mi szolgálni akkor, amikor sürgettük a novellát Ez a. novella azonban nem az, amelyet mi sürgettünk. Mi aranypénzt akartunk nyújtani a népnek és e helyett rézgaras került a nép kezébe. Ugy járt a nép, mint az az egyszerű szegény ember, aki a kalifának palotája előtt állott. A kalifa megkönyörült rajta, aranj^at küldött ki neki, az aranyból azonban mire a sok ajtónálló és szolga kezén keresztülment és a szegény ember kezébe került, csak rézgaras lett. Mióta a földreformnovella a sok retortán átesett, mi lett belőle ! Az oroszlán tátotta a száját, de a végén az sült ki, hogy csak ásit. (Derültség !) Mivel a novella a mi követeléseinket nem honorálja, — annak ellenére, hogy elismerem a földmivelésügyi minister ur jóindulatát és az ő nehéz helyzetét — ugy saját meggyőződésemből kifolyólag, mint pártom elhatározásához képest kijelentem, hogy az előttünk fekvő novellát nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Eőri-Szabó Dezső! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő ur nincs jelen! Szólásra következik! Bartos János jegyző: Cserti József! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! Nehéz helyzetben vagyok, amikor Griger Miklós után kell beszédet mondanom a javaslat ellen. Sokkal jobban szerettem volna, ha kormánypárti képviselő után szólhattam volna fel, de ugy látom, az egy'. évi december hó 3-án, hétfőn. ségespártban — amelynek teljes neve, ugy tudom, keresztény kisgazda- és földmivespárt,.. . (Felkiáltások a jobboldalon: És polgári! Zaj és felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Minden van benne!) Barthos Andor: Pár szó az egész! Könnyű volna megtanulni! Létay Ernő: Nagyon hosszú neve van! Cserti József:. .. amit nehéz megtanulni — olyan csekély az érdeklődés, hogy nincs, aki a javaslat mellett felszólaljon. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Barthos Andor: Napokon át tárgyaltuk! F. Szabó Géza: Agyontárgyaltuk a pártban és a bizottságban! Dénes István: Igaza van! Agy on tárgyalták ! (Zaj. Elnök csenget.) Esztergályos János: Majd ha Befehlt kapnak, akkor szólnak! (Nagy zaj a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Megint sértegetnek! Mandy Samu: Igen, sértegetünk! Ha ez is sértés a képviselő urnák, akkor sértegetünk ! (Zaj.) Elnök : Mándy Samu képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Szilágyi Lajos : Mindig ők kezdik ! Cserti József : Négy nap múlva három éve lesz annak, hogy az 1920 : XXXVI. te, amely a földbirtok helyesebb megoszlását lett volna hivatva szabályozni, megjelent a Magyar Törvénytárban. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Három éve már annak, hogy ezt a javaslatot annak idején — miután nagyatádi Szabó akkori és mostani földmivelésügyi minister ur (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Reméljük, hogy leendő is ! Derültség.) benyújtotta a nemzetgyűlés elé, a Magyar Törvénytárba iktatták. Visszaemlékszem arra, hogy soha törvényjavaslatot még olyan gratulációval nem fogadtak, mint akkor ezt a javaslatot. Gratuláltak akkor a minister urnák a Ház minden oldaláról, a szélsőjobboldalról épugy, mint a szélsőbaloldalról. Volt oka mindkét félnek a gratulációra. A szélsőjobboldal azért gratulált, mert a minister ur elfogadta az ő javaslatát, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület készített, egy fél évvel előbb pontról-pontra letárgyalt (Zaj a jobboldalon.) és mert nem lett volna még egyetlen politikus, aki ezt a rossz javaslatot akkor keresztül tudta volna erőszakolni, csak a minister ur s gratulált azért, hogy sikerült terve, számítása, amely nem akkor szövődött, hanem a kommün bukása után ; t. i. hogy a minister ur elfogadta ezt a tervezetet. De gratulált a szélsőbaloldal is, mert ha nem is tartotta precíznek és kielégítőnek ezt a törvényjavaslatot, ugy gondolta, mégis ad valamit, legalább akar adni valamit, a törpebirtokosok birtokát kiegésziti három katasztrális holdig és a kisbirtokosokét 15 katasztrális holdig. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Olyan törvény nincs, amely mindenkit kielégítene ! Dénes István: De ez sem jó, amely némelyeket is alig elegit ki! Cserti József: De nemcsak itt benn örültek, hanem kint a nép millióinak szemében is örömkönny csillant fel, hogy végre mégis kapnak a hazai földből egy kis rögöt, amelyet magukénak mondhatnak, egy kis helyet, ahol házukat felépíthetik, családjukat nyugodtan elhelyezhetik azok, akik testük épségét és egészségét hagyták a csatatereken és akik elvesztették sokszor apjukat, férjüket, testvérüket. Megkezdődtek a szép beszédek. Hetekig tartott idebenn a sok beszéd. Egyik képviselő kifejtette, hogy a területi integritásnak ez az egyedüli alapja. Dénes István;. Ma meg tagadják ezt!