Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-199
A nemzetgyűlés 199. ülésé 1923. évi december hó 3-án, hétfőn, Huszár Károly és Pes thy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A. kormány részéről jelen vannak : Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés «jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bartos János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. T. Nemzetgyűlés ! A magyar katholikus egyházat ujabb súlyos veszteség érte egyik legkiválóbb főpásztorának, Széchenyi Miklós gróf nagyváradi püspöknek tegnapelőtt történt elhunytával. Az ő halála is nemcsak az emberi és papi erények gyakorlatában fáradhatatlan munkásság emlékével kelti fel részvétünket, hanem azokkal a lelki szenvedésekkel is, amelyeket nemzeti megpróbáltatásunk élete utolsó éveiben mért reá. Abból a főúri családból származva, amely a »legnagyobb magyart« adta nemzetünknek, s melyet a hazai római katholikus egyház történetében egyik legkiválóbb hercegprímásunk fényes emléke örökitett meg, azzal a nemes ambícióval, hogy családja hagyományainak szellemében szolgálja hazáját és egyházát egyaránt, követte a megboldogult lelke sugallatát, amely a papi pályára szólította.^ Nagy tudással, hivatásának energikus átérzésével párosult erős magyar egyénisége gyors emelkedésben találta meg e kettős ambicióhoz méltó működési tért. Mint 30 éves ifjú került élére a bécsi Pazmaneumnak, melynek minden izében magyar intézetté való fejlesztése fűződik működéséhez. Három évvel utóbb már a győri püspöki székben érvényesiti kiváló egyházkormányzati képességeit, s 41 éves korában egyik legdúsabb javadalmazásu és nemzeti szempontból is legfontosabb egyházmegyének élén Szent László városában nyilik nagyobb arányokban tere apostoli tevékenységének. A kormányzata alatt létesült egyházi, közművelődési és jótékony intézmények egész sora hirdeti, menynyire hiven követte egyházfői működésében nagy mintaképének, gróf Széchenyi György biboros esztergomi érseknek példáját, akit egy kortársa a »bőkezűség és adakozás csodájának« nevezett. Ebben a fáradhatatlan, áldásos munkában betöltött hívatásában^találta szivén a hazája sorsával egyházmegyéjét oly közvetlenül érintő végzetes fordulat. Főpásztori működésében megNAPLÓ XVII. bénitva, üldöztetéseknek is kitéve,^ igyekezett SZÍVÓS lelkierejével alkotásaiból és áldozatkészségének anyagi erőforrásaiból annyit menteni meg a magyar kultúra számára, amennyit lehetett, de az átélt megpróbáltatások otthagyták nyomukat szivében, s szervezetének ellenállóerejét megtörve, siettették idő előtt végét a nemes életpályának, mely az egyház, társadalom és közélet terén egyaránt maradandó emlékkel szolgált rá kegyeletes megörökítésre. Ennek a kegyeletnek kifejezéseként indítványozom, hogy a t. Nemzetgyűlés iktassa jegyzökönyvébe fájdalmas részvétét a kiváló főpap elhunyta alkalmából, s kérem a felhatalmazást, hogy erről gyászoló hozzátartozóit részvétiratban értesíthessem. Azt hiszem, ezt a Ház határozataként kimondhatom. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! A folyó évi december 1-én tartott ülésen kért zárt ülés elrendelése körül támadt vitás kérdések végleges tisztázása és a házszabályok épségben tartása érdekében kijelentést kivánok tenni. (Halljuk! half elől.) A házszabály és a gyakorlat > értelmében a napirendre tűzött javaslat tárgyalására megállapított idő lejárta után kizárólag csak a következő ülés napirendjét szabad megállapítani, teli át zárt ülést elrendelni nem lehet. A napirendre tűzött javaslat tárgyalására megállapított időn kivül napirend tárgyát képező interpellációk előterjesztésének tartama alatt zárt ülést elrendelni lehet, mert a házszabályban és a gyakorlatban nincs az a rendelkezés, hogy ez alatt az idő alatt zárt ülést tartani nem lehet. Ezekből folyólag helytálló a folyó évi december 1-én tartott ülésen nyilvánított elnöki állásfoglalás, hogy a tárgyalásra megállapított idő lejárta után, de a következő ülés napirendjének megállapítása előtti időpontban bejelentett zárt ülés elrendelése iránti kérelemre a zárt ülést ebben az időpontban elrendelni nem lehet azonban interpellációs nap lévén, a zárt ülést a következő ülési napirend megállapítása után az interpellációk előterjesztésére szánt idő alatt kellett volna elrendelni. T. Nemzetgyűlés ! A szombati zárt ülés után megtörtént az a sajnálatos eset, hogy az egyik politikai napilap a zárt ülésen történtekre vonatkozólag az egyik felszólaló képviselő ur személyével kapcsolatosan bizonyos közléseket tett, . . . Propper Sándor : Kormánypárti lap! Elnök; . . . amelyre az illető képviselő ur 34
