Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-198
214 A nemzetgyűlés 198. ülése 1923. ténetében nem emlékszem olyan esetre, amikor a rendőrség a maga munkáját nem a hivatalos titok szigorú betartása mellett, hanem egy másik politikai párt bevonásával végezte volna egy harmadik felbérelttel. Ez igy van. (Zaj.) Igen t. Nemzetgyűlés! Abban az egész módszerben, ahogyan ez a dolog kezeltetett, ennek szélesre taposásában, abban a heteken keresztül folyt mérhetetlen propagandában, amely arra irányult, hogy lehetőleg egy egész politikai irányzatot diszkreditáljon, lehetetlen nem látnom a tendenciát, a célzatosságot, és lehetetlen, hogy ne tegyek kis összehasonlítást, amikor pl. a Pester Lloyd a legutóbbi számában hasábokon keresztül foglalkozott — immár nem tudom hány hét óta — a Szemere—Bobula-f éle összeesküvéssel, s ugyanakkor néhány sorban emlékszik meg egy Landau nevű embernek és másik embernek összeesküvéséről, akik a kormányzó ur meggyilkolására szövetkeztek. (Zaj.) Egy rövid kis híradás elegendő ennek a hírnek elintézésére, de oly cselekmény, amely a kormány pozícióját veszélyeztethette volna, hetekre és hónapokra izgalomban tartja a liberális sajtót és izgalomban tartja az egész országot. Lehetetlen itt bizonyos tendenciákat észre nem venni és lehetetlen a legnagyobb sajnálkozással nem emlékezni meg arról a modorról is, ahogy a kormányt támogató liberális és forradalmi sajtó az egész német nacionalizmust kezeli. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az a módszer, ahogyan a^ goiiicei áttörés megszervezőjéről, Ludendorff tábornokról irnak, aki Magyarország fejéről a legnagyobb veszedelmet hárította el... Pikler Emil: Az Maekensen volt! Rosszul tudja a történelmet! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Eckhardt Tibor: Dehogy tudom rosszul. A gorlicei áttörésnek katonai szervezője és vezérkari főnöke Ludendorff tábornok volt. Az a módszer, ahogyan a liberális és forradalmi sajtó ezzel a tábornokkal szemben ir, (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) azok a hallatlan rágalmak és vádak, amelyek a terrorfiuktól kezdve mindenféle kommunista gazságot # akarnak ennek a nacionalista irányzatnak tulajdonítani,... (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Eckhardt Tibor:.. módszer, ahogyan a német nacionalistákkal szemben ir és eljár a kormánypárti sajtó, hálátlanság dolgában pontos hasonmása annak az eljárásnak, amelyet a másik nagy német tábornokkal, Mackensennel szemben követtek a Károlyi-forradalom idején. (Nagy zaj.) Barthos Andor: A mátészalkai piaci nacionalizmusra nincs elég elitélő szó! Rupert Rezső: Bizza a német nacionalizmust a németekre! Eckhardt Tibor: Ha konszolidációra törekszünk, — amint hogy arra kell törekednünk, — a konszolidációt csak a lelkek megnyugtatása árán érhetjük el. Amig a lelkek háborognak, amig a nemzeti közvélemény nyugtalan, .. . Rupert Rezső: Amig bombák robbannak! Eckhardt Tibor: . . . amig jóhiszemű és tisztességes emberek nem tudják a felfogásukat szabadon kifejezésre juttatni; amig rendőri intézkedéssel iparkodnak ebben az országban tisztességes politikát és tisztességes politikusokat elnémitani csak azért, mert a kormánynak pillanatnyilag kellemetlenek, addig nem lehet azt remélni és várni, hogy az a konszolidáció, amelyre tényleg szükség van, itt komolyan bekövetkezhessek. Rendőri intézkedésekkel konszolidációt nem lehet teremteni, hanem csak akkor, ha őszinte bizalmat tudunk ébreszteni a tömegekben a saját politikánk iránt. Kénytelen vagyok itt rámutatni arra, hogy évi december hó 1-én, szombaton. a konszolidáció szempontjából milyen károsan hatnak az olyan megállapítások, mint amilyeneket pl. a ministerelnök ur legutóbb az egységespárt vacsoráján is tett, mert hiszen akkor, amikor a ministerelnök ur az elvtelenséget politikai bázis gyanánt jelöli meg, . . . (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől.) Barthos Andor: Ez sem igy volt ! Ne tessék csürni-csavarni ! Erdélyi Aladár: Aki ott volt, az nem hallotta ezt! Eckhardt Tibor: . . . akkor ez a politika a tömegektől nem várhat bizalmat a maga számára, hiszen nem tudni, hogy melyik az a politika, melyik az az irányzat. Ha az elveket nem kell komolyan venni, hogyan lehet akkor komolyan venni azt a politikust, aki a saját elveit sem tudja komolyan respektálni 1 ! (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Rendőri intézkedések nem fognak segiteni ezen a helyzeten, de ha már a kormány rendőri kormányzást akar inaugurálni ebben az országban, (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) akkor a rendőri uralommal szemben is feltétlenül fel kell állítani kétféle követelményt. Az egyik követelmény ezzel a kormányzattal szemben az, hogy a rendőri uralomnak is értelmesnek kell lennie, és becsületesnek is kell lennie. T. Nemzetgyűlés! Nem tartom értelmes dolognak azokat a Hetényi-féle jelentéseket, amelyeknek valótlansága néhány napon belül kiderül és amelyek csak pillanatnyi propagandára alkalmasak, de végeredményben a hatóságokat diszkreditálják. De nem tartom becsületeseknek sem az ilyen jelentéseket, amelyek tudatosan valótlanságokkal iparkodnak a közönségben bizonyos látszatokat, hiedelmeket felébreszteni, amikor nyilvánvaló, hogy ezeknek valótlansága, hamis volta — ha előbb nem is, de — a független magyar bíróság előtt feltétlenül ki fog derülni. Barthos Andor: A biróság majd megállapítja a ténykérdéseket! Rupert Rezső: Van egy-két jóhiszemű tévedés, de nem ez a fontos, hanem az összeesküvés ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Kuna képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rupert Rezső : Mindig mellékvágányra terelik a dolgot! Egy rendőrtisztviselő tévedhet, csak az a fontos, hogy lényegben igaza legyen. Ebben pedig igaza van ! (Zaj.) Eckhardt Tibor : Nem tudom helyeselni a, kormányzásnak azokat a módozatait sem, amelyek ilyen Döhmel-féle alakoknak agent provokatőr-ként való felhasználását hónapokon keresztül lehetővé teszik és f megengedik. Azt hiszem, a kormányzatnak már régen kötelessége lett volna ezt a Döhmel nevű megbízhatatlan egyént vasútra tenni és kitoloncoltaim, s kötelessége lett volna, hogy ... Rupert Rezső : Hiszen a képviselő ur kivan ta, hogy maradjon itt ! Eckhardt Tibor : Most már nem ! Rupert Rezső : A képviselő ur kívánta, hogy vigyázzon rá a rendőrség, hogy ne menjen el. (ZajJ Eckhardt Tibor : És én azt kérdezem, nem lett volna-e bölcsebb és sokkal inkább az ország érdekében való az, hogy amikor a kormány ezekről a dolgokról értesült és amikor tudomást szerzett Ulain Ferenc képviselő urnák szerepéről, — pl. Gömbös Gyula t. barátomnak figyelmét felni vta volna ezekre a jelenségekre. Nem sokkal helyesebben, gyorsabban és biztosabban lehetetvolna-e ezt az ügyet becsületes elintézéshez juttatni ? Helyes volt-e és az ország érdekében való volt-e, folytonos puccs-tervekkel és puccs-hirékkel
