Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-197

204 A nemzetgyűlés 197. ülése 1923. é Rakovszky István (továbbolvassa) : »Semmi — ez a fontos ! — ... semmi különösebb formalitás nem szükséges hozzá és a legkevésbé szükséges hozzá az, hogy az illetőnek ez küiön expressis verbis tudtára adassék.« Rakovszky Iván belügymin ister : Elég, ha észreveszi, hogy őrzik és tudomásul veszi ! Szilágyi Lajos : Hallatlan ! És ha elkezd szaladni, akkor belelőnek! Csak titokban akartalak szeretni ! Rakovszky István: T. belügyminister ur, én valóban nem tudom, vájjon őrizetbe vagyok-e véve jelenleg, igen, vagy nem! (Derültség.) Erdélyi Aladár; Ott van Szilágyi Lajos mellette ! Farkas István: Én sem ! Szilágyi Lajos: Hányan vagyunk? Rakovszky István: Nem tudom, hogy a t. belügyminister ur kiadta-e az utasitást, hogy engem ide, vagy oda kisérjenek. (Derültség.) De, 1. belügyminister ur, én tudhatom azt, és tudom azt, hogyha valaki tolakodó módon egy állampolgárt kisér ide- s tova. annak az állampolgárnak joga van ez ellen fellépni (Ugy van ! balfelöl.) és hogyha nem tud tőle máskép szabadulni, az illetőt igen drasztikus módon arra tani tani, hogy egyedül csak a belügyminsteri utasításra őt ide- s odakísérni és az ő sétájában résztvenni joga nincs. (Élénk helyeslés és derültség a balés a szélsőbaloldalon.) Ha most, t. belügyminister ur, az ön állitása törvényen alapszik, megegyezik a törvénnyel, akkor én abban a pillanatban, amikor őt, aki kisér, akár szóval, akár tettel megsértem, egy crimen sui generis-t, a hivatalos hatalom ellen való ellenszegülés, vagy erőszak bűntényét követem el s emiatt külön kell számolnom, nem ugy, mint abban az esetben, ha akármelyik állampolgár tolakodnék velem szemben, hanem én most az államhatalom egyik reprezentánsát sértettem meg hivatalos eljárása közben, amelyet ellenem folytatott, anélkül, hogy én erről tudtam volna, hogy egy állami közeggel állok szemben, (ügy van! balfelőt. Ellenmondások jobb felől.) Szilágyi Lajos: Már ez az egy példa is bizonyít ! Jó lesz ezt a magyarázatot visszavonni! Rakovszky István: Bocsássa meg a t. belügyminister ur, de szükségesnek tartottam ezt felemlíteni, hogy alkalmat adjak a t. belügyminister urnák arra, hogy ezt a téves nézetét itt rektifikálja . . . Rakovszky Iván belügyminister: Félremagyarázzák! Nem ezt mondtam! Huszár Elemér: Az igazságügyminister ur majd rektifikálja ! (Élénk derültség.) Barthos Andor (közbeszól. Zaj). Elnök: Barthos Andor képviselő urat kérem, méltóztassék esendben maradni ! Rakovszky István: T. belügyminister ur! T. Nemzetgyűlés ! Épen az ilyen felfogással szemben kell ilyen erélyesen állást foglalni, ha a mentelmi jogról van szó; de nemcsak akkor, ha a mentelmi jogról, hanem akkor is, ha akármelyik állampolgár személyes szabadságáról van is szó; mennél inkább akkor, ha mentelmi jogról van szó, az amúgy is igen szűk térre összeszorított politikai szabadságjogok védelméről, amelyek már majdnem csak erre a teremre sorvadnak össze. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De én épen ugy nem tehetem magamévá t. barátom, Rassay Károly felfogását sem. Rassay Károly: De ebben egyetértettünk! Rakovszky István: At. képviselő ur azt mondja (olvassa): »Ami azt illeti, hogy Ulain képviselő urnák az adott körülmények között való szabadlábra helyezése tekintetében a nemzetgyűlésnek intézkednie kell-e, vagy sem, erre a kérdésre igen könnyen tudnék felelni. Nevezetesen ma már két évi november hó 30-án, pénteken. birói határozat is van, amely két határozat szembenáll az uraknak azzal a könnyed gesztusával, mintha itt jelentéktelen dologról volna szó. A vizsgálóbíró és a vizsgálóbíró végzését jóváhagyó vádtanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fogvatartás az általános perrendtartási - elvek alapján helyes és indokolt. Már most, ha megállapítom, hogy az eredeti fogvatartás helyesen történt, akkor, szerintem, már jogom sincs a birói igazságszolgáltatásba belenyúlva, a szabadlábra helyezés tekintetében a törvényhozó hatalmi határozatával beleavatkozni«^ Mikovínyi Jenő előadó: így van! Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Én ezt a tézist nem fogadhatom el. Hajós Kálmán: Pedig igy van! Rakovszky István: Pedig nincs igy! A képviselő ur is kénytelen lesz magát megadni! A képviselő ur is nagyon jól tudja ••• Szilágyi Lajos: Talán jövőre ugy lesz, ha őróla lesz szó! Hajós Kálmán : Énrólam nem lesz szó! De ha mégis énrólam lenne szó, magam megyek, nem bújok a mentelmi jog mögé! Rakovszky István : Bocsánatot kérek, már itt is téved a képviselő ur, mert a képviselő urnák nincsen joga magának menni vagy nem menni, és pedig azért, mert a mentelmi jog nem a képviselő ur joga, hanem valamennyiünknek, az egész Háznak joga! (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hajós Kálmán: A saját ügyemben csak jogom van ! Rakovszky István: Nincs! Hajós Kálmán: Bizza rám! Rakovszky István : Méltóztatik tudni, hogy ha a mentelmi bizottság egy képviselő mentelmi jogát akárminő bűntény vagy vétség folytán felfüggeszti, ez még nem mond egyebet, mint csak azt, hogy zaklatás esete nem forog fenn, a birói eljárásnak pedig szabad folyás engedtetik, de csak egy bizonyos pontig,. . . Mikovínyi Jenő előadó: Kivéve a tettenérést ! Rakovszky István: . .. mert abban a pillanatban, amikor a biró itél a képviselő felett és a képviselőt elitéli fogházbüntetésre vagy börtönbüntetésre, uiból kell kérni a képviselőházat vagy a nemzetgyűlést, hogy függe.-sze fel a mentelmi jogot. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Ez ugy van, kivéve a tettenérést. Akkor ott van a felmentés. Rakovszky István: Akkor nincs meg a felmentés ! Csak annak a megállapítása történik, hogy itt zaklatás esete nem forog fenn, de abban a felmentés nem involváltatik ! Még egy másik példával is fogok szolgálni a t. Nemzetgyűlésnek. Egy állampolgárt jogszerűen elitélnek fogházbüntetésre; fogházbüntetésének kitöltése alatt a politikai jogai nincsenek felfüggesztve. Most ezt a fogoly állampolgárt egy választókerület megválasztja képviselőjévé. (Halljuk! balfelöl.) Abban a pillanatban, amikor őt megválasztották képviselőnek, ezt a fogházbüntetést be kell szüntetni, szabadlábra kell helyezni, hogy ő eljöhessen a képviselőházba vagy a nemzetgyűlésre ... Mikovínyi Jenő előadó : Az megint más ! Rakovszky István : ... és a biróságnak kötelessége ujbói kiadatását kérni. (Ugy van! Ugy van ! balfelőt.) Ez a két eset mutatja, hogy nem állhat meg ez a megállapítás. Bocsássák meg, hogy felhoztam ezeket a dolgokat ; csak azért hoztam fel, mert ugy látom, hogy szükséges, különösen a mai ügyekben, ezt az egyetlen, talán még félig-meddig, de csak félig-meddig érintetlen alkotmánybiztositékot megvédeni.