Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-197

A nemzetgyűlés 197. ülése 1923. évi november hó 30-án, pénteken, Scilovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az igazolási állandó bizottság benyújtja jelentését Eubinek István, Petrovácz Gyula, Priihwirth Mátyás ós Lendvai István megbízólevele tárgyában. — A mentelmi bizottságnak ülain Ferencre vonatkozó két jelentésének együttes tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A Jcormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszkg Iván, Szabó István (nagy­atádi), gr. Klebelsberg Kuno, Nagy Emil, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bartos János jegyző ur. Jelentem a t. Háznak, hogy az igazolási állandó bizottság Pesthy Pál alelnök urnák annak idején történt lemondása folytán megüresedett alelnöki tisztségre Szily Tamás képviselő urat választotta meg. Tudomásul vétetik. Az igazolási állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az igazolási állandó bizottság vizsgálat alá vette Rubinek István az eleki kerü­letben, Petrovácz Gyula a budapesti III. déli kerületben, Früliwirth Mátyás a somorjai kerü­letben és Lendvai István a ceglédi kerületben megválasztott képviselő urak megbízóleveleit, és az első három helyen emiitett képviselő ur megbízólevelét, miután azok a rendeletek összes kellékeinek megfelelnek, a 12. § a) pontjába, mig Lendvai István képviselő ur megbízólevelét a 12. § b) pontjába sorozta. Van szerencsém erre vonatkozó jelentésemet tisztelettel beterjeszteni. Elnök: Az igazolási állandó bizottság elő­adójának most beadott jelentése alapján Lendvai István képviselő ur megbizó levele, miután azt az igazolási állandó bizottság nem igazolta, ki­adatik a biráló bizottságok egyikének. Az erre vonatkozó sorsolást nyomban megejtem. Kihúzom a biráló bizottságok egyikének számát : III. Lendvai István képviselő ur megbízólevele tehát a III, számú biráló bizottságnak adatik ki. Rubinek István, Petrovácz Gyula és Früh­wirth Mátyás képviselő urakat pedig — miután választásuk óta 30 nap eltelt és választásuk ellen sem panasz nem adatott be, sem kifogás a ház­szabályok 15. §-a értelmében ellenük nem emel­tetett — végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Az; igazolási állandó bizottság jelentésében NAPLÓ xvn. felsorolt képviselő urakat, valamint Almásy László képviselő urat, aki mint a. nemzetgyűlés volt alelnöke annak idején osztályba sorolható nem volt, a tanácskozó osztályokba fogom kisor­solni. Miután az I. tanácskozó osztályban 60, a H-ban 57, a Ill-ban 60, a IV-ben 59 képviselő van, a képviselő urakat az L, II. és IV. osztályba fogom kisorsolni, még pedig oly módon, hogy az I. osztályba egy, a II- ba három és a IV-be egy képviselő ur fog kisorsoltatni. Megejtem a sorsolást. Az I. osztályba kerül Frühwirth Mátyás képviselő ur ; a II. osztályba kerülnek Petrovácz Gyula, Rubinek István és Lendvai István képviselő urak; a IV. osztályba kerül Almásy László képviselő ur. Napirend szerint következik a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának lázadás előkészítésére létrejött szövetség bűntette miatt gyanúsított és tettenkapás folytán 1923 november 6-ika óta őrizetben, illetőleg előzetes letartóztatásban lévő dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő men­telmi ügyében beadott jelentésének folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Őrgróf Pallavicini György! Nánássy Andor: Személy 7 es kérdésben kérek szót ! (Zaj.) Elnök : A képviselő ur már fel van hiva ; Ná­nássy képviselő urat majd azután fogom szemé­lyes kérdésben szólásra felhivni, lm őrgróf Palla­vicini képviselő ur beszédét befejezte. Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! Igen sokan vannak, akik azt tartják, hogy Ma­gyarországon a mentelmi jog megszűnt élő jog lenni ; sokan azt tartják, hogy meddő dolog; er­ről a kérdésről ebben a nemzetgyűlésben beszélni, és igen sokan vannak olyanok, akik ezzel a spe­ciális esettel kapcsolatban bizonyos elégtétellel nézik Ulain Ferenc t. képviselőtársunk mentelmi jogának megsértését, aki annak idején, amikor itt különböző mentelmi ügyeket tárgyaltak, nem volt ugyan képviselő, de azok közé tartozott, akik azokban az esetekben nem láttak mentelmi jogi sérelmeket fenforogni, sőt ellenkezőleg, a kor­mány akkori intézkedéseit helyeselték, aminek ő igen nagy propagandával publicitást is adott lap­jában. Bár magam is azon az állásponton va­gyok, hogy Magyarországon ma élő mentelmi jogról beszélni felesleges, mert az praktikus szempontból végleg megszűnt . . . Huszár Elemér : Ez ugy van ! 28

Next

/
Thumbnails
Contents