Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-196

174 À nemzetgyűlés 196. illése 1.92,3. évi november 29-én, csütörtökön. a választásokon ! (Nagy zaj és élénk ellenmondások a jobboldalon.) Ezek voltak a brigantik ! Barthos Andor : Az enyémek nem ! Elnök : Friedrich István képviselő urat kénytelen vagyok másodszor is rendreutasítani. Létay Ernő : Főkortesek voltak a választásokon ! (Folytonos nagy zaj és közbekiáltások a Ház minden oldalán.) Elnök : Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A belügyminister urat illeti folytatólagosan a szó. Rakovszky Iván belügy minister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Már' csak néhány rövid szót akartam mondani. Ott hagytam abba, hogy kijelentettem, hogy szives-örömest hagyom el ezt a ministeri széket, csak becsülettel szeretnék innen távozni. Én a becsületemet nem arra teszem fel, hogy az ember végleges eredményt tud-e elérni vagy sem, mert ez elvégre nemcsak a lelkiismeretességtől, hanem a képességektől, az engedményektől, gyakran a véletlentől függ. A becsületemet azonban felteszem arra, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy mindig, minden körülmények között megteszem a kötelességemet, ugy, amint a lelkiismeretem diktálja. (Éljenzés a jobboldalon.) A jelen esetben is arról van szó, hogy vájjon az éles támadásokkal szemben folytassam-e azt a munkát, amelyet kitűztem magam elé ; folytassam-e lankadatlanul azt a munkát, hogy ebben az országban rend és konszolidáció legyen. Ennek a törekvésemnek egyik láncszeme ez a mostani esemény is ; igy fogok tovább is cselekedni, mert a lelkiismeretem igy diktálja és igy tudom magam előtt megmenteni a becsületemet. (Élénk éljenzés jobbfelől.) Kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök ; Szólásra következik I Forgács Miklós jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ne méltóztassék hátrányos következtetéseket vonni sem reám, sem azokra a barátaimra, akik a nacionalizmusnak ezen megható házi versenyében (Derültség a szélsőbaloldalon.) bizonyos hidegséggel ültünk és néztük végig a dolgokat. Mi azonban évek óta ki vagyunk rekesztve ezekről a versenyekről; nem jut nekünk előkelő páholyhely, még a nézőközönség sorában sem^ hanem legfeljebb a palánk mögött tudunk benézni oda, ahol az igazi hazafiak mentik a hazát, de legtöbbször mentik saját magukat. (Ugy van ! Derültség és taps a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék belátni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai után nekünk jogunk van ezzel a látvánnyal szemben avval az aggodalommal élni, hogy talán csak műbirkózásról van szó, (Ugy van ! a szélcőbaloldalon.) és mi, jámbor nézők esetleg még' tanúi lehetünk annak a jelenetnek, amikor a haragos ellenségek talán újra barátokká fognak válni. (Ugy van! balfelől. Mozgás a jobboldalon.) Rakovszky István : Mint lelki egészségesek ! (Derültség balfelől.) Rassay Károly : De a lefolyt jelenetek és az elhangzott beszédek is igazolják azt, hogy ennél az ügynél, bármennyire is akarja valaki kikapcsolni a politikát, erre nem képes. Nem is lehet, t. Nemzetgyűlés ! Végre is ez egy eminenter politikai bűnügy és szerintem nem lehet kikapcsolni a politikát azért, mert ennek a bűnügynek világánál egy hihetetlen mély, veszedelmes szakadékot kell látnia minden becsületes, elfogulatlanul gondolkodó embernek. T. Nemzetgyűlés ! Épen ezért nekem is lehetetlen meg nem látnom bizonyos jelenségeket és lehetetlen azokból a jelenségekből bizonyos következtetéseket le nem vonnom. Ha a jogi szempontokat venném, akkor talán a biró szerepére kellene vállalkoznom. A birónak csak a jogi szempontokat lehet tekintenie, de aki politikus, aki hivatásánál fogva érzi magát arra jogosítottnak, hogy politikával foglalkozzék, annak nemcsak a jogi szempontokat kell tekintenie, hanem a politikai következményeket is le kell vonnia és mérlegelnie. Én azt hiszem, hogy nem eshetik az objektivitás rovására, ha valaki a politikai szempontokat is meglátja, ugy, amint meglátták a túloldalról és meglátták erről az oldalról is ; csak az szükséges, hogy az ügyek vizsgálatánál bizonyos, a napi politikán és a pártküzdelmek ködén felül emelkedő magaslatra emelkedjék az, aki az üggyel foglalkozik és ez a magaslat nem lehet egyéb, mint az az igazság, hogy az állami rend mindenekfelett való. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) JBa valaki erre az álláspontra tud helyezkedni, akkor nyugodtan foglalkozhatik a politikai konzekvenciákkal is, mert az a magas álláspont, ez a magas szempont megvédi attól, hogy elfogult legyen, vagy pártpolitikai szempontokat vigyen bele az egész ügybe. Magának a mentelmi ügynek tárgyalásánál, azt hiszem, hogy a leghelyesebb tárgyalási metódus az, ha valaki a logika szabályai szerint négy részre osztja fel ezt az egész ügyet, és annak sorrendjével foglalkozik. Az egyik a mentelmi jog felfüggesztésének kérdése, a másik a mentelmi jog megsértésének kérdése, a harmadik az a kérdés, hogy indokolt és lehető-e, hogy a Ház beleavatkozzon a fogvatartás kérdésébe, a negyedik pedig annak vizsgálata, vájjon a kormány, a Ház elnöke és mindazok a tényezők, akik ezzel az üggyel az előző stádiumban foglalkoztak, tanusitották-e azt a szükséges elővigyázatot, amely — eltekintve ettől az ügytől — mindenkor szükséges és helyes, hogy a mentelmi jog megvédessék. Mindezeknél a szempontoknál szerintem abból a természetes felfogásból kell kiindulni, hogy a mentelmi jog az egész törvényhozásé és az egész törvényhozáson keresztül az egész államé. Nekem szükségem is van arra, hogy hangsxtlyozzam ezt a szempontot, mert ha csak abból a szemszögből nézném, hogy ez a mentelmi jog a szóban lévő képviselő uré, vagy pedig a barátaié, akkor meg kell őszintén mondanom : nem tartanám érdemesnek, hogy az üggyel foglalkozzam. Helyeslés balfelől.) Azt mondotta Szilágyi képviselőtársam, hogy akármilyen álláspontot vallottak is a szóban levő urak, ez nem lehet jelentékeny és nem lehet befolyással a kérdés eldöntésére. Nem lehet kárörvendezni — mint ahogy a t. képviselő ur mondotta. Hát kárörömről nincs szó, azonban kénytelen vagyok egy igazságot megállapítani. (Halljuk ! Halljuk !) Aki az erőszakot es a törvénytelenséget a hatalom birtokában hitvallásává tette, annak nincs joga. (Ugy van! Ügy van! balfelől.) nincs erkölcsi joga az üldözés korában a törvényre és jogra hivatkozni.