Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-196
À nemzetgyűlés 196. ülése 1923. Szilágyi Lajos: Micsoda ostoba beszéd ez! (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rakovszky Iván belügyminister: Én akkor is, máskor is arra törekedtem, bogy a rendőrtisztikar óhajtásait teljesítsem és valóban a pénzügyminist er úrral sikerült megállapodnom egy olyan fizetésrendezésben, amely átmenet lett volna a katonai illetmények rendszeresítése felé. Amikor ez a fizetésrendezés megtörtént, a rendőrtisztikar a kerületi főkapitányok és a budapesti főkapitányság egyhangá bemondása szerint maga állott elő azzal az óhajtással, hogy inkább ezt a most rendszeresített fizetési állapotot tartsuk meg és nem kívánják a katonai fizetésekkel való egyenlősitést. Bocsánatot kérek tehát, de amint annak idején azt mondottam a képviselő urnák, hogy teljesen joga van erre és nem fogadatlan prókátor, ha a rendőrtisztikar érdekeit védelmezi, viszont ma kénytelen vagyok azt mondani, hogy fogadatlan prókátor akkor, amikor a kérdésnek olyan megoldását követeli, amelyet maga a rendőrtisztikar sem kivan, sőt amely ellen tiltakozik. Szilágyi Lajos : Hogy lehet ilyet mondani ! Nem mehetnek küldöttségbe ! Küldöttségbe menjenek 1 Fegyelmetlenkedjenek ? Rakovszky Iván belügyminister : Megkérdeztem, van módom megkérdezni ! (Zaj. Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister : Nem akarok foglalkozni azokkal a további, messzemenő kitérésekkel, amelyeket a képviselő úrtól hallottuk, ellenben rátérek egy olyan kérdésre, amely szorosan összefügg a tárgyalás alatt álló bűncselekménnyel és amelyet szintén Szilágyi igen t. képviselőtársam vetett fel. Ez a kérdés arra vonatkozik, hogy igaz-e a lapoknak az a közleménye, hogy a rendőri eljárás kezdetén Ulain képviselő ur és társai azt mondották volna, hogy ők csak a kormányzó ur előtt hajlandók vallani. Szilágyi Lajos : Csak Ulainról mondtam ! Rassay Károly : A többi is mondta ! Rakovszky Iván belügyminister : Nem egészen ilyen formában igaz a dolog, de részben igaz. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A vádlottak azt mondották, hogy ők nem hajlandók vallani csak akkor, ha Ulain és Szemere a a kormányzó ur utasitására, Bobula pedig az amerikai követ utasitására a belügyminister vagy a ministerelnök személye előtt vallhatnak. (Zaj.) Azt kérdezi a képviselő ur, mit feleltünk erre. Erre csak egy választ adhattunk, amit meg is mondtunk, azt, hogy a vádlottaknak ninos joguk válogatni, hogy ki előtt, mikor és kinek engedélye alapján valljanak ; az ő érdekük, hogy a nyomozás minél hamarabb lefolyhassak ; addig a nyomozás nem folyhat le, amig vallomást nem tesznek, addig tehát őrizetben és előzetes letartóztatásban fognak maradni,... (Helyeslés jobbfelől.) Eckhardt Tibor : És azután is ! (Felkiáltások a jobboldalon : Reméljük !) Rakovszky Iván belügyminister:... amig a nyomozás ellenük lefolytatva nincs. Eckhardt Tibor : Tisztességes embereket bezárnak ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Nagy zaj.) Eckhardt Tibor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Friedrich István : Eskütt cigarettatárcát kap! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kerek, képviselő urak ! évi november 29-én, csütörtökön. ifi Friedrich István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rakovszky Iván belügyminister : Hiszen ebben az ügyben is méltóztatnak tudni, hogy első esetben hajlandó voltam JJöhmel vallomását jegyzőkönyvbe venni... Eckhardt Tibor: Ulainét azonban nem! Rakovszky Iván belügyminister: . . . ha azonban a vádlott válogatni kezd, hogy kinek hajlandó vallani, ugy én nem vagyok hajlandó teljesiteni óhajtását, viszont a képviselő ur sem tagadhatja le a ministernek azt a jogát, hogy ha ő valóban akarja... Eckhardt Tibor: Eskütt is vádlott! (Zaj.) Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Nagy zaj.) Csendet kérek jobbfelől is, képviselő urak ! Berki Gyula képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Berki Gyula : Nagyon nehéz ! Elnök: Ismételten kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni ! Rakovszky Iván belügyminister : Ebben az egész most tárgyalt kérdéskomplexumban Farkas István képviselő ur, de általában a sajtó is, ugy szokta beállitani a dolgot, bogy mi akkor, amikor politikailag szükséges, előrángatunk egy-egy ilyen puccs-kisérletet . . . Esztergályos János : A tények ezt mutatják ! Rakovszky Iván belügyminister :... és ezt igazolják azzal, hogy valahányszor egy külpolitikai vagy belpolitikai esemény fordul elő, ugyanakkor mindig csodálatosképen hol egy baloldali, hol egy jobboldali puccsot leplez le a rendőrség. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De kérem, méltóztassanak megfordítani a dolgot. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A helyzet az, hogy — sajnos — annyi ilyen mindenféle Puccsot és kiséri etet vagyunk kénytelenek leleplezni, hogy akármilyen dátumot is veszünk elő, minden dátumra jut egy-egy. (Ugy van ! Ugy van! Derültség jobbfelől.) Esztergályos János : De először hizlalják ! Elnök : Esztergályos János képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Saly Endre : Ez nagyon rossz bizonyítvány a külföld felé ! Esztergályos János : A főkapitányság a puccs-hizlalda ! Pikler Emil : Andréka, mint puccs-hizlaló! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rupert Rezső : Most következik majd a római levél ! A következő etapp a római levél ! (Zaj.) Elnök : Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister : Ha épen a legutóbbi napokban akadt olyan bombavető, aki a rendőrségen azzial védekezett, hogy a bombát azért helyezte el, hogy a kölcsön kérdésében a kormánynak nehézséget okozzon, (Zaj jobbfelől.) akkor valóban nem mi vagyunk az okai annak, hogy a dátumok igy megegyeznek. (Úgy van! Ügy van! Taps jobbfelől) Erdélyi Aladár : Ez a logika ! Rassay Károly : Ami helyes, az helyes ! Rakovszky Iván belügyminister : Egy igen súlyos vádat emelt Rupert képviselő ur a kormányzattal szemben, akkor, amikor bizonyos hirlapi közleményekre hivatkozva azt mondotta, — hogy az ő szavait idézzem — hogy a kormány ezúttal szabad kezet biztosított a nyomozásnak, t. i. a bombamerénylet ügyében,
