Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-195

144 A nemzetgyűlés 195. ülése 1923. lottern és amelynek megkonstruálása jelen esetben a nehezebb feladatot jelenti azzal a könnyebbel szemben, hogy van egy másik törvényes rendelkezés, amely szerint ez a cselekmény, anélkül hogy jogászilag is vitatkozni kellene, könnyen minősithető. Itt arról van szó. hogy fegyveres erővel félre akarták tenni a törvényes kormányt, arról van szó, hogy fel akarták forgatni — szintén erőszakosan — a társadalom rendjét s még pogromot is akarlak rendezni. Csodálkozva látjuk azt, hogy amikor erre nézve vannak súlyosabb intézkedések is a törvénykönyvben, mégis esak a lázadás bűntettének fenforgását látják ezek a hatóságok. Hiszen hoztunk mi nem az ellenzék tapsai mellett, hanem a t. kormánypárt szájaize és kivánsága szerint annak idején egy törvényt, az 1921. évi III. teikket, az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettekről és vétségekről. Ennek a törvénynek 1.. §-a azt mondja (olvassa): »Aki az allâmes társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisitésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.« Nem szükséges nekünk a büntetőtörvénykönyv 156. és 157. §-ának bonyolultabb szerkezetéig elmennünk. Itt áll rendelkezésünkre egy sokkal súlyosabban büntető rendelkezés, mint a régi büntetőtörvénykönyv intézkedései, mert e szerint a törvény szerint nem is kell szövetkezniük az illetőknek, vagy csak egy embernek is, hogy, nem tudom, lázadást vagy miegyebet kövessen el. E rendelkezés szerint elég csak annyi, hogy ő egy mozgalmat szervez a társadalom vagy az állam törvényes rendjének erőszakos felforgatására. Baticz Gyula: De azok csak a vacsorázók! Rupert Rezső: Tehát e törvény alapján Ítélnek el ártatlan megmozdulásokat, ártatlan vacsorázó fantasztákat, akik csakugyan nem árthatnak, s akkor, amikor olyanvalakik jönnek ide, akik jelentenek erőt ebben az országban a kormány rossz politikájánál, a kormány elnézésénél fogva, mert hiszen ott állanak mögöttük, amint ők hirdetik, az Ébredő Magyarok, az ő összes bombáikkal és más efféle eszközeikkel, — akkor, mondom, nem gondol senki erre a törvényre, hanem akkor egyszerűen igyekeznek átmenteni az egész Ulain-ügyet, ezt a veszedelmes fegyveres vállalkozást, amelyről csak nem lehet tagadni, legalább pirulás nélkül nem lehet tagadni, hogy az állam törvényes rendjének fel forgatására irányuló mozgalom volt, akkor idejönnek, átmentik szelídebb vizekre az ülain-ügyet, a büntetőtörvénykönyv 156. §-ának a szelídebb hullámaira. Hát ha mi odaállunk a kormány mögé, tisztelt kormány, akkor méltóztassék a kezében lévő vádhatóságot kellőképen instruálni, hogy itt nem lehet protekciót gyakorolni, itt nem lehet a törvényes álláspontról, a törvény talajáról lecsúszni, hanem ha kitetszett mondani az a-t, tessék kimondani a b-t is és tessék minősíteni ezt a cselekményt annak a veszedelmes cselekménynek, amilyen; tessék az állami és társadalmi rend hatályosabb megvédéséről szóló törvény szakaszait reá alkalmazni. Ez a törvény igen keveset kiyán, csak azt, hogy valaki mozgalmat kezdeményezzen, -- nem is szervezzen, csak kezdeményezzen — hogy csak inegpenditse egy asztalnál azt, hogy csináljuk meg ezt a mozgalmat — mert akkor már kezdeményezte — s ezért nem az Eckhardt Tibor ur három évi államfogháza jár, hanem öt évi fegyház. De nem is csak erről van évi november hó 28-án, szerdán. szó. Szó van arról, hogy ez a cselekmény nincs is elintézve ennek a szakasznak első bekezdésével, annak rá való alkalmazásával, s szó van még arról is, hogy fenforog a harmadik szakasz esete is, amikor a mozgalom céljaira fegyver és egyéb ilyen rabbanó, vagy az emberi élet kioltására alkalmas szer vagy eszköz szereztetett be. Most találtak meg az Ébredők embereinél 7 kilogram ekrazitot ; a belügyminister ur tudomása szerint is kiint van náluk húsz fegyver, amelyet nem lebet elvenni. A minister ur vallomása szerint is a nagyobb számú fegyver augusztus 24—27-ike után akkor vétetett el, amikor a kormány maga is megijedt attól, hogy mi készül s igyekezett a fegyvereket beszedni succesive. Hiszen ez a szövetség már sokkal régebben létrejött, s akkor már fegyverek állottak rendelkezésükre. Ez a cselekmény, amíg egyrészről beleütközik az idézett törvény első szakaszának első bekezdésében, minősül a harmadik bekezdés szerint, minősül abban a pillanatban, mihelyt csakugyan komolyan akarunk biráskodni, mihelyt csakugyan komolyna akarjuk feleiősségre vonni azokat, akik az állam ellen ilyen merényletre készülnek. De még az sem számit e törvény szerint, hogy vájjon Ulain Ferenc tudott-e ezekről a. fegyverekről, tudott-e a robbanó anyagokról. Még az se számit, hogy tudott-e azokról a robbanó anyagokról, vagy más ilyen eszközökről, amelyeket talán csak két hónap múlva, félév múlva fognak felfedezni. Ez a törvény ugyanis nem kivan meg ennyit; ez azt mondja, hogy elég a bűnösség megállapításához már az, hogyha kellő gondosságból tudhatott volna arról, hogy milyen fegyverek állanak rendelkezésre, vagy pedig szereztettek be. Már pedig Ulain és társai, az Ébredő Magyarok Egyesületének és más ilyen fegyveres alakulatoknak, mint a Szemere-Körnek benfentesei, a kellő gondosság mellett csakugyan tudhattak volna arról, hogy ennek a mozgalomnak fegyver is áll rendelkezésére. Tisztelt Belügyminister Ur! Itt nem lehet megállanunk és ezt nem lehet elintéznünk azzal, hogy: »Beszedettek a fegyverek.« Mert az is fontos, hogy mikor szedettek be; a mozgalom megindulása után, vagy a mozgalom megindulásának pillanatában. Szilágyi Lajos: És hogy mikor adattak ki ilyen célra. Rupert Rezső: Az is fontos! Rakovszky Iván belügyminister: Amikor maga főispán volt! Szilágyi Lajos: Nem áll! Abban az időben nem adattak! Rupert Rezső: Hogy mi ott állhassunk a kormány mögött, a kormányt támogatni, nekünk szükségünk van arra, hogy a kormány egyéb irányokban is komolyan járjon el. Itt van a Döhmel Frigyes vallomásához becsatolt tervezet az akció kivitelére, amely akció B. P. által lett volna végrehajtandó. Ezt a jegyzéket, illetőleg ezt a harci tervezetet, ezt a végrehajtási plánumot Döhmel Frigyes becsatolta; az egy hosszú kézirat. Már most rámutatok arra, hoey milyen mulasztás forog fenn itt. Elmultak napok, most már hetek, és még mindig nincs megállapitva, hogy az a harci tervezet kinek a keze irása. Hiszen ez csak a legkönnyebb lett volna, ha csakugyan arról lett volna szó, hogy Ulainék ellen komolyan eljárni akarnak. Mert legutóbb is láttam Németországban, hogy egyszerűen kiakasztják a facsimilét mindenütt, azzal, hogy ötmillió márkát, -- akkor még nagy pénz volt ez - ma kétmillió koronát kap az, aki ennek a gazdáját feljelenti. Rég rendelkezésre állana már annak a neve, aki a halállistát és ezt a harcászati tervezetet készttette. Szidja Eckhardt Tibor a rendőrséget, hogy