Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-194

laß A nemzetgyűlés 194. ülése 1923, gosan tisztáztassék, s ennélfogva hozzájáru­lunk ülain Ferenc képviselő ur kiadatásához. Az egyetlen szempont, amely ellen tiltakozunk és,ezt sem személyes indokból, hanem igenis az egész Ház közszabadságának és az egyes kép­viselők személyes szabadságának megóvása szempontjából... Ugron Gábor: Mikor Andrássy Gyulát le­tartóztatták, akkor nem védte a Ház és a kép­viselők mentelmi jogát. (Zaj. Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mi védtük !) Elnök: Csendet kérek! Ugron Gábor : Tessék mindig megvédeni a mentelmi jogot. Pakots József : Testhezálló mentelmi jo­guk van ! (Zaj. Elnök csenget.) Eckhardt Tibor : A tisztelt képviselő urak hiába akarják itt a királykérdést belekeverni ebbe az ügybe. Ugron Gábor : .Ez nem királykérdés, ez mentelmi jog. Rassay Károly : Ez az őszinteség kérdése ! Ugron Gábor : Konzekvencia kérdése. Zsirkay János : Hát legyen a képviselő ur konzekvens és védje most is a mentelmi jogot ! Elnök : Zsirkay képviselő urat kérem, mél­tóztassék konzekvensen csendben maradni. (Nagy Emil igazságügy minister a terembe lép.) Rassay Károly : Megjött a segéd csapat, itt az igazságügy minister ! Eckhardt Tibor : Álláspontom könzekvens­ségét azzal bizonyltom, hogy én a királykérdés­ben elkövetett bizonyos cselekményeket súlyo­sabban ítéltem meg, minthogy emberhalállal jártak. (Zaj.) Ugron Gábor : Most nem a király nevezett ki minist eriumot, hanem Ulain. Ez a különb­ség. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Eckhardt Tibor : Ha Ugron képviselő ür nem hoz fel komoly érveket, akkor vele tovább nem vitatkozom ! (Zaj) Bátor vagyok azutáli rámutatni arra, (Hall­juk! Halljuk!) hogyha legfeljebb 5 évi állam­fogházzal büntethető bűncselekmény esetében a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül való elő­zetes letartóztatásnak és fogvatartásnak helye van és helye lehet, akkor legközelebb párbaj­vétség vagy a sajtó utján elkövetett valamilyen deliktnm vagy bármely más hasonlóan minő­síthető bűncselekmény alapján... Ugron Gábor : Jó vicc ! Látja, ez a komoly­talan dolog ! Eckhardt Tibor : ... büntetőjogilag nem lesz-e mes ez a joga a kormánynak. (Zaj és ellen monda sok.) Ez nem komolytalan, ez való­hun igy van. A Bobula-eset a másik felhozott esettel egyformán minősül jogi szempontból, mert jogilag nincs különbség a között, hogy melyik bűncselekményt milyen alapon követték el, itt egyedül a büntetés neme és nagysága irány­adó. Azt hiszem, ha ilyen messzemenő felhatal­mazást n Ház a kormánynak meggondolás nél­kül engedélyez, ha a nemzetgyűlés a mentelmi jogot nem akarja hatályosabban megvédeni és biztosítani, ha ilyen bűncselekmények eseté­ben kiszolgáltat a szabad üldözésnek, politikai üldözésnek is — nem erről az esetről beszélek, de előfordulhat — képviselőket, akkor az egész mentelmi jog illuzóriussá válik és felesleges erről a jogról egyáltalán beszélni. (Nagy zaj.) Azt hiszem, (Zaj. Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) hogy a mentelmi jognak védelmé­hez tartozik az, hogy Ulain Ferenc ilyen leg­ét^' november hó 27-én, keddetl. feljebb öt évi államfogházi büntetésben része­síthető bűncselekmény miatt... Rupert Rezső : De ez nem áll '. A 150. § fegyházas cselekmény ! Eckhardt Tibor : ... előzetes letartóztatás­ban tartható ne legyen. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rupert képviselő urat kérem, métóztassék türelemmel megvárni amig a sor reá kerül. Eckhardt Tibor: Ami a mentelmi jog meg­sértésének kérdését illeti, bátor vagyok az elő­adott tényállás alapján rámutatni arra, hogy, felfogásom és az egész kisebbségi vélemény fel­fogása szerint nemcsak formailag, hanem lénye­gileg is megsértetett a mentelmi jog. A mentelmi jog formai megsértését abban látjuk, hogy először M'oson-Magyaróvár állomásán az ügynevezett tettenérés alkalmával Ulain Ferenc képviselő ur nem tartóztattatott le, nem helyeztetett előzetes letartóztatásba, sőt a vele szemben eszközölt rendőri motoztatás után annak befejeztével az eljáró rendőrtisztviselő azt közölte vele: a kép­viselő ur pedig mehet ahova akar, utaz hátik külföldre is. Ezen rendőri motozás, ezen rendőri eljárás befejezése után tehát tettenérésről többé szó sem lehet, és abban a percben, melyben az igy eljáró rendőrközeg Hegyeshalom állomáson utólag egy másik kapott utasitás alapján az elő­állítás tekintetében szolgálati jegyet állított ki, a tettenérés esete már nem forgott fenn. Bátor vagyok azonban rámutatni arra is, hogy koneedálva azt, hogy a rendőrhatóságnak szándéka és célja volt Ulain Ferenc előzetes őri­zetbevétele, meg kell állapi tanom azt, hogy ezt a szándékát effektive tényleg nem hajtotta végre. Meg kell állapi tanom azt, hogy Ulain Ferenccel az előzetes letartózásra vagy előállításra irányuló rendelkezést senki nem közölte. Ulain Ferencnek a szolgálati jegy tartalmáról tudomása nem volt, és a minimum, amit meg kellett volna tennie az eljáró rendőrhatóságnak, az volt, hogy leg­alább Budapestre érve ne bocsássa őt szabadon, hanem állítsa elő ugy, ahogy azt a bűnvádi per­rendtartás előírja, állítsa elő azonnal a legköze­lebbi rendőrhatósághoz. Meg kell állapitanom azt, hogy Ulain Feren­cet nemcsak hogy nem állították elő még másnap reggel sem a legközelebbi rendőrhatósághoz, hanem kifejezetten szabadlábon hagyták elmenni és csak a feltartóztatását követő napon délelőtt 10 órakor következett be Ulain Ferenc őrizetbevétele. Hogy itt a mentelmi jog megsértetett, arról felfogásom szerint vitatkozni nem lehet, vitának csak arról lehet helye szerintem, hogy minden mentelmi jogsérelmen túltéve magukat, nem volt-e a kor­mánynak kötelessége a veszélyre való tekintettel Ulain Ferenccel szemben igy eljárni. (Ugy van ! a balközépen.) Ha mármost azt nézem, hogy a fenforgó veszély olyan volt-e, hogy azzal Ulain Ferenc letartóztatása megindokolható, meg kell állapita­nom azt, hogy ilyen veszély nem állhatott fenn, azért, mert magának a belügyminister urnák a mentelmi bizottság előtt tett kijelentése szerint belföldi fegyveres szervezkedésre ezzel az üggyel kapcsolatban semmiféle konkrét bizonyíték nem merült fel . . . (Zaj.) Rassay Károly : És a hazai erők ! Eckhardt Tibor : ... sőt az egyetlen mögötte álló szervezet, az Á. B. M. és a Kulturliga fegy­verei is ebben az időben húsz darab kivételével már tényleg be voltak szolgáltatva (Zaj és fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Milyen az a fegyve­res Kulturliga ?) és igy az egyetlen tekintetbe jöhető fegyveres erő is tulajdonképen hiányzott. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents