Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-172

A nemzetgyűlés 172. ülése 1933, évi augusztus hó 11-én, szombaton. 83 Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt megjegyezni óhajtom azt, hogy annak idején az 1920. évi alapokon a vagyonadót azon értékelések szerint és azon értékek alapján vetették ki, amely értékek megállapítására nézve külön rendelettel intézkedtem. Ilyen külön rendeleti intézkedésre szükség volt egyrészt azért, mert a gazdasági viszonyoknak és illetve a korona értékének változása következtében nem lehetett a békebeli szabályokat és eljárást alkalmazni, hanem kellett valami olyan általános irányítást adni a hatóságoknak, amely az egyformaságot és az aránylagosságot az értékelésben az egész ország területére nézve biztosítsa; másrészt jogom volt kiadni ezeket a rendelkezéseket azért, mert maga a jövedeíemadőtörvény intézkedik ilyen értelemben, és mert felhatalmazást kértem volt annakidején egy indemnitási javaslatban, külön kikérve a törvényhozás jóváhagyását ahhoz, hogy azt a végrehajtási utasítást, amelyet ebben a tárgyban, nevezetesen a jövedelemadó tárgyában kiadtam, elfogadja. Azonkívül adatott ki egy utasitás épen az értékelések kérdésében, s talán épen ez az utasitás az, amelyre Dénes István t. képviselő ur hivatkozik, hiszen a számokra nem emlékezhetem. Ezeknek az utasításoknak mindenesetre megvolt a maguk törvényes bázisa, s azokra szükség volt az adott helyzetben, hogy általános irányításul szolgálhassanak. Hogy mi ezeknek az utasításoknak az érdeme, a lényege, azt annak idején megbeszéltük épen a hozadéki adók tárgyalása alkalmával a múlt nyáron, amikor ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztunk. Természetszerűleg azonban most is mindig kész vagyok a felelősséget viselni mindazokért az utasításokért, amelyeket annakidején kiadtam, hogy azok érdemben is megfelelők voltak az akkori helyzetnek. Ami a módosító javaslatokat illeti, tisztelettel kérem Dénes István képviselő ur javaslatának elutasítását. Ellenben hozzájárulok ahhoz a javaslathoz, amelyet G-aal Gaston t. képviselő ui terjesztett elő. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Az 1- § 9. bekezdésével szemben Dénes István képviselő ur egy indítványt tett, amely szerint a bekezdés eredeti szövegének a törlését kívánja, G-aal Gaston képviselő ur pedig egy pótlást indítványozott. Elsősorban felteszem a kérdést az eredeti szöveggel szembeu Dénes István képviselő ur törlési indítványára, amennyiben Dénes István képviselő ur indítványa a bekezdés törlését kívánja. Ha nem méltóztatnak Dénes István képviselő ur indidványát elfogadni, akkor az eredeti szöveget jelentem ki elfogadottnak. Azután fogom feltenni a kérdést Gaal Gaston képviselő ur indítványára vonatkozólag. (Helyeslés.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik NAPLÓ XYI, Dénes István képviselő urnák azt az indítványát, hogy az 1. § 9. bekezdése töröltessék, elfogadják, szemben az eredeti szöveggel, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a bekezdést az eredeti szövegezésben fogadta el. Következik a határozathozatal Gaal Gaston képviselő ur pótló indítványa felett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Gaal Gaston képviselő ur inditványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát határozatkép, hogy az 1. § 9. bekezdése Gaal Gaston képviselő ur pótló indítványával elfogadtatott. Következik a 10. bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 10. bekezdést). Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kivan szólani, akkor, a bekezdés meg nem támadtatván,t az elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 11. bekezdést) : Gaal Gaston ! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Már az általános vitánál rámutattam arra, hogy ennek a pontnak utolsó mondata nem egészen világosan fejezi ki azt a célzatot, amelyet tulajdonképen szolgálni kivan. Ebből a szövegből, amint az a törvényjavaslatban van, nem lehet egészen apodiktice megállapítani, hogy minden adótól mentes-e az 500 aranykoronára terjedő jövedelem, vagy pedig csak az ötszörös vagy a 25-szőrös adó alól mentes-e. Epen ezért, miután erre vonatkozólag a pénzügyminister úrtól már az általános vitában megnyugtató kijelentést kaptam, az a tiszteletteljes kérésem van, méltóztassanak ezt a mondatot olyan szöveggel helyettesíteni, amely a pénzügyminister ur által is kifejezett gondolatot teljes egészében félreérthetetlenül megmondja. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék tehát az utolsó mondat törlésével a következő szöveget felvenni (olvassa) : »Az uj adóztatásnál az 500 aranykoronánál kisebb jövedelmek és vagyonok a jövedelem- és vagyonadó alól teljesen mentesek«. (Helyeslés a haloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Perlaki György jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről hozzájárulok Gaal Gaston t. képviselőtársam indítványához és ahhoz még pótlásul a következőket javasolnám (olvassa): »Az utolsó sorban »500 aranykoronánál kisebb« szavak helyett a következő szavak tétessenek: »1200 aranykoronánál kisebb«. Én tehát a létminimumot, amelyről már az általános vita folyamán és az előbbi szakaszoknál emlékeztem meg, itt is 500 aranykoronáról 1200 aranykoronára kivánom felemeltetni. Ujabb érveket és szempontokat időkímélés céljából nem kívánok fel12