Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-172

A nemzetgyűlés 172. ülése 1923.' évi augusztus hó 11-én, szombaton. 11 képviselő urak részéről — és két kiegészitő indít­vány. Elsősorban ugy fogom feltenni a kérdést, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom Farkas Tibor és Propper Sándor képviselő urak indítvá­nyait. Amennyiben az eredeti szöveg nem fogadtat­nék el, külön fogom feltenni a kérdést Farkas Tibor és Propper Sándor képviselő urak indítványára, szembeállítva a kettőt. Miután a 2. bekezdés felett határozott a nemzetgyűlés, külön fogom feltenni a kérdést Gaal Gaston képviselő ur pótló indítványára és Dénes István képviselő ur pótló indítványára. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóz­tatik-e az eredeti szöveget, szemben Farkas Tibor és Propper Sándor képviselő urak indítványaival, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöve­get fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Többség ! Az eredeti szöveg fogadtatván el, Farkas Tibor és Propper Sándor képviselő urak indítványai elvettetnek. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e Gaal Gaston képviselő ur pótlásra vonatkozó indít­ványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Gaal Gaston képviselő ur inditványát elfogadj ák, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Az indítvány. elvettetik. Kérdem at. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e Dénes István képviselő urnák pótlásra vonatkozó inditványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! Az indítvány elvette­tik. (Felkiáltások jobbfelől : Legalább Dénes álljon fel ! Derültség.) Csendet kérek ! Következik az 1. § 2. bekezdése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa az 1. § 3. be­kezdését) : Propper Sándor ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A törvény­javaslat 1. §-a 3. bekezdésének törlését javasolom Az általános vita folyamán bátor voltam meg­okolni, bogy miért ellenzem ezt a 3. pontot, amely a többszörös adófizetés alól felmentést acl a ház­tulajdonnak és a szőlőbirtoknak s azokat csak egy­szeri adóval sújtja. Nem akarok ismétlésekbe bo­csátkozni, nem akarom az érvek sorozatát újra előhozni, csak pótolni akarom azzal, hogy azért sem tartom indokoltnak ennek az effektiv, valósá­gos vagyoncsoportnak a kímélését, mert például a földbirtokot a vagyonadó tekintetében máris rend­kivül kedvezésekben részesítette a pénzügyi kor­mány. HaláSZ Móric : Mi az a rendkivüli kedvezmény? Propper Sándor : Meg fogom mondani. Nem tudom, hogy az 1922. évi 18.600. sz. pénzügymmis­teri rendelet ezidőszerint érvényben van-e még ; ha érvényben van, akkor ez azt jelenti, bogy a vagyonadó a maga lényegéből teljesen ki van for­gatva. A vagyonadó kivetésének alapja ugyanis a forgalmi érték. Ha a vagyonadó kivetésénél a for­galmi értéket vesszük alapul, akkor ma körülbelül milliókban lehetne számítani, mert helyenként vál­tozóan 6—800.000, 1 millió, sőt 2 millió koronát is ér ma egy hold föld, ez tehát ma a föld forgalmi értéke. A 18.600/1922. sz. pénzügyministeri rende­let ezt a forgalmi értéket gyökeresen megváltoz­tatja s a forgalmi érték alapját a kataszteri tiszta hozadékhoz igaziba és pedig felmenőén egészen 9000 koronáig. így egészen minimális és nevetséges összeg a vagyonadó a földbirtok után, tehát való­színűen a szőlőbirtok után is, mert a legjobb eset­ben, 9000koronás értékelés alapján, a legmagasabb tétel 135 korona. Ha a földbirtok —• mondom, ez a legreálisabb vagyonérték ma — ki van merítve 9000 koronás forgalmi értékeléssel és 135 papír­korona vagyonadóval, akkor nem látom be, miért kellene ezenfelül még külön kedvezéseket is adni a szőlőbirtoknak. Még kevésbé érdemli meg ezeket a kedvezése­ket a pesti vagy vidéki bér háztulaj dorn Semmi erkölcsi alapja sincs annak, hogy mi ezt a két va­gyoncsoportot kiemeljük és nekik a törvényben kedvezéseket adjunk. Halász Móric : A ház valósággal szocializálva van ! Propper Sándor : Hogy a ház szocializálva van, az a lényegen nem változtat, ellenben igaz az, hogy amit esetleg házbérjövedelem címén veszített, az busásan mégtérült abban, bogy viszont a ház for­galmi értéke hallatlan módon megnövekedett. A házakért ma majdnem aranyértéket fizetnek, hiszen egészen kis objektumokért százmilliókat adnak. Ha a háztulajdon olyan nagyon rossz üzlet volna, ha olyan nagyon rossz helyzetbe sodorná a háztulajdonost, akkor egészen bizonyos, hogy az uj vagyon és az uj tőke nem törné magát olyan nagyon háztulajdon megszerzése után. Miért teszi ezt? Azért, mert ma a háztulajdonba fektetett pénz a legjobb valorizáció. Semmi értelmét nem látom annak, — és súlyos arculcsapása az adó­morálnak, az adóigazságnak és a szociális adózás­nak — bogy mi két ilyen effektiv vagyoncsoportot kiemeljünk és egyszeres adóval sújtsunk ugyan­akkor, amikor függő helyzetben lévő, nyomorgó kisexistenciákat ötszörös és huszonötszörös adóval sújtunk. (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A szociális igazság érdekében kérem a t. Nemzet­gyűlést és a pénzügyminister urat, méltóztassék ezt a szakaszt a törvényjavaslatból törölni. Semmi esetre sem kívánatos az a hangulat, amelyet egy ilyen törvényhozási intézkedés a nyomorgó töme­gekből kiváltana. (Ugy van ! ügy van ! a szélső­baloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Senki sincs fel­jegyezve ! Elnök : Kivan még valaki szólni? Dénes István képviselő ur ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről teljesen csatlakozom Propper t. képviselő­társam kéréséhez, mert valóban teljesen indokolat­lannaktartom azt, hogy amikor az igent,, pénzügy-

Next

/
Thumbnails
Contents