Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-171
64 A nemzetgyűlés 171. ülése 1923, évi augusztus hő 10-én, pénteken. egy banknál, bocsánatot kérek, a legtermészetesebb dolog és aki ebből vádat akar kovácsolni, kell hogy rosszhiszemű legyen. (Ugy van ! jobbfelöl) Tudom, hogy politikailag kellemetlen vagyok; kellemetlen vagyok az egyik és a másik oldalon is. Ha az urak ki akarnak kezdeni, ha az urak meg akarnak buktatni politikai célokból, tessék politikai érvekkel előállani velem szemben. De, amikor a lelkiismeretem abszolúte tiszta, amikor én, mióta az eszemet birom, mindig a leggondosabban el tudtam választani, ha közügyről és magánérdekről volt szó, a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy itt ravasz irton a becsületembe akarjanak gázolni, (Felkiáltások jobb felöl: Gyávaság!) a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy akkor, amikor az urak politikailag támadnak ellenem, magánbecsületemet kezdjék ki, amelyet tisztának tudok és amelyre büszke vagyok. (Elénk helyeslés jobbfelöl) Ha az igen t. Nemzetgyűlés tagjai között vagy bárhol ebben az országban volna egyetlen egy ember is, aki azon a nézeten van, vagy azt hiszi, hogy én ingyen részvényt kaptam, hogy engem megvesztegettek, hogy illegális vagy inkorrekt összeköttetésben lennék pénzintézetekkel, mondja el ezt olyan helyen, ahol elégtételt vehetek magamnak, (Ügy van ! Ugy van ! jobbfelől) mert előre megmondom, elégtételt fogok kérni és fogok kapni. (Taps a jobboldalon.) Elnök : Biró Pál képviselő ur kivan szólni. Biró Pál : T. Nemzetgyűlés ! Személyes megtámadtatás címén kértem szót. Rothenstein Mór: Közvetitő! Biró Pál : A szociáldemokrata párt részéről előbb egy közbeszólás alakjában az a felkiáltás hangzott el, hogy érdekelt vagyok és hogy én az ózdi mandátumot abból a célból szereztem meg, hogy bankoktól részvényajándékokat fogadjak el. Egész röviden bátor vagyok kijelenteni, kogy itt a folyósón, már hetekkel ezelőtt nagyobb társaságban, Gömbös t. képviselőtársam jelenlétében jelentettem, hogy akkor, amikor értesültem arról, . . . (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Rothenstein képviselő urat különösen kérem, méltóztassék csendben maradni! Biró Pál : . . . hogy piacra fog hozatni, én, mint az egyik banknak, amelynek tulajdonában a Dorogi-részvények vannak, egyik nagy részvényese — nem a Kereskedelmi Banknak, hanem a Nemzeti Bank és Takarékpénztárnak — a Kereskedelmi Bank egyik igazgatójához fordultam azzal, hogy amennyiben ők nagyobb tételt hoznak piacra, hajlandó vagyok tőkebefektetés céljából pár ezer darab részvényt átvenni és megvásárolni. Az illető bankigazgató kijelentette, hogy sok ezer részvényt nem adhat, mert nagy érdeklődés mutatkozik iránta, 1500 darabot azonban rendelkezésemre bocsát három és négy ezer korona közötti áron. (Zaj a baloldalon.) Csik József : A díjnokoknak kellett volna adni ! Biró Pál : . . . mert abban az időben, amikor erről ez a beszélgetés történt, körülbelül ez volt a kibocsátás árfolyama. Később azután értesitett arról, hogy a nagy érdeklődés következtében már csak 100 darabot tud rendelkezésemre bocsátani. Amint azt Gömbös t. barátomnak elmondottam, engem 100 darab részvény-érdekeltség nem érdekelvén, azt eredeti 6000 koronás kibocsátási árfolyamon hozzám közelállóknak átengedtem. Nem is ezért szólalok fel, mert hiszen azt talán még Friedrich István t. képviselőtársam nem hiszi, hogy engem akár 100, akár 500 részvénnyel megvesztegetni vagy lekenyerezni lehessen, hála Istennek olyan szerencsés vagyoni és keresti viszonyok között élek, hogy ez komolyan fel sem tételezhető. Amiért felszólaltam és amiért közbe is szólottam, az az, hogy igen nagy köztiszteletben álló, magasabb állású köztisztviselők neveit felolvasta. Méltóztatott ilyen neveket felolvasni anélkül, hogy előzőleg meggyőződött volna arról, hogy vájjon itt egyes hitelintézetek régi törzsökös kommittenseiről van-e szó, akik vagyonkájukat ott kezelvén, kezelés közben természetszerűleg a bankoknak olyan részvényeit vásárolják meg, amelyek az illető bank érdekköréhez tartoznak. Egy köztisztviselő nevét méltóztatott említeni... Gr. Hoyos Miksa: Hallatlan! Biró Pál : . . . kiről köztudomású, hogy a legtiszteségesebb és legpuritánabb ember, és akiről az is köztudomású, hogy még a saját vagyonának kezeléséről is lemondott és azt heverni hagyja, nehogy ilyen vád emeltessék ellene. Az illető köztisztviselő nekem gyermekkoromtól való testi-lelki jó barátom, akivel együtt töltöttem el egész ifjúságomat és egész férfikoromat (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bíró Pál : ... és aki hozzám közelebb áll, mint családomnak számtalan tagja és akinek vagyona kezelésére vonatkozólag szoktam tanácsokat adni. Rupert Rezső: Második gondnok! Halász Móric: Magát kellene gondnokság alá helyezni! Biró Pál : Az illető örökölt vagyonát a Kereskedelmi Bankban tartja; atyja a Kereskedelmi Banknak egyik legrégibb részvényese volt és vagyonának legnagyobb része Kereskedelmi Bank részvényekben fekszik. Akkor, amikor én a dorogi részvények tekintetében a Kereskedelmi Bankkal érintkezésben voltam, eszembe jutott, hogy mintán látom, hogy ezek a részvények tőkeelhelyezés céljára megfelelnek, ezen barátom részére is egy bizonyos mennyiségű részvényt vagyona befektetése céljából megszerzek- Miután az igazságügyminister ur
