Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-186
550 "A nemzetgyűlés 186. ülése 1923. évi szeptember hó 11-én, kedden. Dénes István ; Igaza van ! De akkor idejöjjön hozzánk ! Évek óta nem csináltak e téren semmit ! Elnök : Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek jobbfelől is. Berki Gyula : Ha Dénes t. képviselőtársam arra invitál is engem, hogy, mivel ezt az álláspontot foglalom el, menjek át önhöz a túlsó oldalra, én ezt az invitációt nem fogom a képviselő úrral szemben megismételni. (Derültség jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Berki Gyula : Semmiféle áldozatot nem sajnálok arra, hogy az aratási és cséplési munka nélkül maradt szegény mezőgazdasági munkások részére megfelelő munkaalkalmat teremtsünk. Arinak az akciónak, mely a közelgő tél nyomorúságának lebirását célozza, ez csak egyik ága, csak az első lépés. A közkormányzásnak kötelessége azután, hogy a dolgozni tudó és akaró emberek részére a közmunkák révén munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket teremtsen. (Zaj balfelől.) Ulain Ferenc : Tessék végrehajtani a földbirtokreformot ! Berki Gyula : Felhívom a kormány figyelmét arra, ami szerintem a legfontosabb és a legsürgősebb, hogy megfelelő módozatokat és lehetőségeket találjon arra, hogy a keresettel nem rendelkező falusi tömegek valamilyen formában a ruha- és lábbeliszükségletüket könnyebben beszerezhessék. Ugy hallom, ez tervbe is van véve, de azt gondolom, hogy ezzel az akcióval sietni kell, hogy még a tél beállta előtt tető alá lehessen juttatni. Vanezák János : Nagyon kell sietni ! Kováts-Nagy Sándor : Meglesz ! Berki Gyula : Nagyon népszerű volna itt mindazokról a kérdésekről és fényűzési dolgokról megemlékezni, amelyek ezzel az adóval összekapcsolhatók lennének. Szabó t. képviselőtársam, aki hangos és állandó szószólója a városi munkásságnak és a városi érdekeknek . . . Szabó JÓZSef : Nem a városi munkásokról beszéltem ! Miért akarja ezt ide belekapcsolni ? Berki Gyula :.. . most, e javaslattal kapcsolatban is szembeállította egymással a luxusfogat és az automobil megadóztatásának kérdését. Engedelmet kérek, e két dolgot egymás mellé helyezni nem lehet. Mi agrárország vagyunk, mi agrárpárt vagyunk és e kérdést, a magyar lótenyésztés kérdését . . . (Zaj balfelöl.) Kováts-Nagy Sándor : Jöjjön el egyszer hozzánk, ha esik az eső ! Ott négy lóval sem tud járni, ha esik az eső ! Pikler Emil : Az autóipar van olyan fontos, mint a lótenyésztés. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Berki Gyula . . . sohasem lehet a luxusautó kérdésével egymás mellé állítani. A magyar lótenyésztés egyik erőforrása ennek a lerongyolódott nemzetnek. A magyar állattenyésztésből fakadt (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A jólét !) ennek a- nemzetnek, azt mondhatnám, a földön kivül a legnagyobb lehetőség ahhoz, hogy előteremtse azokat a gazdasági erőket, amelyek a nyomorgó ország fentartásához szükségesek. Engedelmet kérek, nem lehet a két kérdést összekapcsolni már azért sem, mert a magyar lótenyésztés a hazai talajból nőtt ki, ellenben a siberek luxusautóikat a magyar korona megrontásával külföldről szerzik be. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Friedrich István : Itt gyárUák ! Meskó Zoltán : A siber beül abba a- magánfogatba is ! (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Berki Gyula : Bocsánatot kérek, ha a fogatok megadóztatnak is, a luxusautókat nem vagyok hajlandó a lótenyésztéssel kapcsolatba hozni, (Zaj balfelől.) KovátS-Nagy Sándor : Állítsanak fel egy ménest, majd megláUák, hogy milyen jövedelmező ! (Zaj.) Tessék lovakat nevelni, majd megláUák, hogy milyen gazdaságos ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Szabó JÓZSef: A törvényjavaslat nem a ló" tenyésztésről szól. Elnök : Szabó József képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pikler Emil : Mi van az embertenyésztéssel ? Elnök : Pikler képviselő urat kérem, tessék csendben maradni ! Berki Gyula : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Üdvözlöm a javaslatot azért is, mert jelenlegi formájában alkalmas arra, hogy gyorsan végrehajtható legyen. Egy inségakciónál pedig az a legfontosabb, hogy annak a lebonyolítása a lehető leggyorsabb tempóban történjék. (Ugy van! jobbfelől.) Én tudom azt, hogy ezzel nem lehet azokat a nagy társadalmi és gazdasági ellentéteket kikorrigálni, amelyek ebben az országban vannak. De tudom azt is, hogy ezt a kérdést abból a szempontból is meg kell Ítélnünk, hogy a szegény és nyomorgó embernek a lelkületén valahányszor — az utcán járva — benzinszagot érez, bizonyos olyan sajátságos antagonizmus vesz erőt (Ugy van! jobbfelöl.) és ennek az antagonizmusnak levezetésére alkalmas ez a kétségtelenül népszerű adónem. Klárik Ferenc : A két lónál is ugyanezt érzi Î Peyer Károly : A livrés kocsisnál ugyanez az érzése ! Dénes István : A latifundiumoknál is pont ez az érzése ! Elnök (csenget) : Csendet kérek. Berki Gyula : Még egy kérdéssel kívánok ebben a pillanatban foglalkozni. Amint jeleztem, ennek az adójavaslatnak nincs szüksége határozottabb és különösebb indokolásra. Szabó József t. képviselőtársam is uj adózási rendszert akar az inségakció céljaira. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kell is !)
