Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-183
46é A nemzetgyűlés 183, ülése 1928, milliárd koronát képes beszolgáltatni, nem szabad önmagával ellentétbe hozni, ennek a vármegyének teljesíthető, szerény kérelmét teljesíteni kell és azzal szembehelyezkedni nem szabad. Majd, ha az adóbeszolgáItatások érdekében a helyszíni kiszállások körül felmerült költségeket kell megfizetni, meg fogja látni az igen t. kormány a belügyminister úrral egyetemben, hogy milyen helytelen volt ennek a két vármegyének ilymódon való egyesítése. Felhívni kívánom még a belügyminister ur figyelmét arra is, hogy ebben a vármegyében van Magyarországnak úgyszólván leghatalmasabb, legkiterjedtebb ipari vállalata, a Tatabányai Kőszénbánya társulat. Ennek megemlítésével nem a társulat érdekeit akarom itt védelmezni, hanem pusztán arra akarok rámutatni, hogy amikor egy vármegye területén ilyen hatalmas ipartelep fekszik, vigyázni kell arra a belügyi közigazgatásnál, hogy ennek az iparvállalatnak hátrányokat ne okozzunk, mert tagadhatatlan, hogy annak az ipartelepnek számtalan esetben kell majd — mint ahogy a múltban is kellett — a vármegye székhelyével érintkezni és ha ez megint csak ily roszszul, körülményesen és nehézkesen lesz lehetséges, akkor maga az iparvállalat is rosszul funkcionál, ami pedig az-ott alkalmazott munkások rovására megy. Ebből a szempontból voltam kénytelen ezt a kérdést felvetni. Miután már többen felszólaltak ehhez a kérdéshez, és az általános vitánál Szijj Bálint képviselőtársam volt szives a kérdéssel részletesen foglalkozni, én nem kívánom az időt ezzel tovább húzni, de a legerőteljesebben és a leghatározottabban arra kell kérnem a belügyminister urat, szíveskedjék elállni attól a szándékától, hogy Esztergom és Komárom vármegyéket egyesítse, mert ez magában rejti mindazokat a bajokat, amikre itt többen rámutattunk, azonkívül semmi jót nem hozna magával, de nem szolgálná magát a kitűzött célt sem. Ily körülmények között pedig egyáltalán nincs szükség a javaslatra, amely eltér eredeti céljától és rendeltetésétől. Magam is határozati javaslatot akartam erre vonatkozólag beterjeszteni, de minthogy véleményem teljesen egyezik Szijj Bálint képviselőtársam javaslatával, külön indítványt nem nyújtok be, hanem csatlakozom Szijj Bálint képviselőtársam javaslatához. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Nagy Ernő ! Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, de nem vagyok egy véleményen azokkal a t. képviselőtársaimmal, akik a csonka vármegyék egyesítését ellenzik. (Mozgás.) Igen t. képviselőtársaim tradíciókra és integritásra hivatkoznak. Helyes. Igen szép dolog a tradíció. Minden becsületes, tisztességes ember családjának és hazájának tradícióját tiszteli, becsüli. (Igaz ! Ügy van !) Hiszen nekünk, magyaroknak, maholnap nem is lesz egyebünk, mint tradíciónk. Ezért ehhez ragaszkodnunk kelí. Azonban szálljunk le évi szeptember 6*án r csütörtökön, a fellegekből a földre és szálljunk le a reális életre. Be kell látni, hogy a csonka vármegyék életképtelenek. A csonka vármegyék óriási pénzébe kerülnek az államnak, és nem kedvesek sem odaát, sem itt. Mert hogy áll a helyzet. Méltóztassanak reálisan gondolkozni. Ott van pl. az én vármegyém . . „ BartoS János : Gulácsyval ! (Derültség.) Szilágyi Lajos : Hazabeszél. Nagy Ernő : . . . Gulácsyval egyetemben. Hála Isten, ez az egyesítés eltörli a föld színéről. (Derültség.) Azt mondja t. barátom, hogy hazabeszélek. Nem beszélek haza. Ott van pl. Tarpa, amely 5000 lakosú nagyközség. Ezt a Tarpa községet megrohanta az egész vármegye. Most van ott alispáni hivatal, szolgabírói hivatal stb. Méltóztassék megmondani, hogy birja ezt el Tarpa községe ? Ott van azután másik község, ahol soha az életben nem volt még csak jegyzői hivatal sem. Hogyan nyomoríthatják meg ezt a szegény községet szolgabírói lakással, hivatalokkal, tisztviselői lakásokkal. Hátha még hozzávesszük, hogy a főszolgabírói lakások és hivatalok nem az uraknál vannak, hanem a szegény embereknél, mert az urak, akiknek 5—6—10 szobás lakásuk van, kényelmesen élnek. Allitom, hogy pl. Barabásban, Bereg megyében egyetlen urnái sincs senki bekvártélyozva, hanem csak a szegény kisgazdáknál, akiknek pedig kétszobás lakásuk van. Ide teszik be a tisztviselőt, ugy, hogy nyomorog a tisztviselő is, a becsületes kisgazdát pedig kiverik a maga életrendjéből. Ez igy van Beregben, Szatmárban és mindenütt. A tradíciót igenis tiszteljük, de ahol az ország élete azt kívánja, hogy a tradíciót félretegyük, ott igenis félre fogjuk tenni. Nagyon szeretném én, ha a lányomat valami, nem tudom, milyen gazdag ur nemes elvenné, de ha nincs más, hozzáadom egy tisztességes magyar kereskedőhöz is és örülök neki. Sutbavágom itt a tradíciót, mert az élet azt kivánja, hogy sutba vágj am. Ugyanígy van ez a nemzetnél is. A másik, az integritás kérdése. Rupert ReZSŐ : Az ecsedi lápot se kellene lecsapolni. Dénes István : Annak már leszedték a zsírját. Nagy Ernő : Nagyon szomorú volna, ha az integritás attól függne és csak akkor lelkesednének odaát a hazáért, ha Mosón vagy Bereg megye s a többi megmaradna. Ez nem integritás utáni vágy. Az integritás utáni vágyat az növeli, ha itt behozzuk az általános, titkos szavazati jogot, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) az integritási vágyat, t. Femzetgyülés, t. kormány és t. túloldal az növeli, ha igazságos földbirtokreformot hozunk, (Helyeslés.) ha progresszív adót hozunk be, hogy ne mindent a szegény ember nyakába sózzunk, hanem tessék a nagybirtokot, a nagy jövedelmet is megadóztatni ; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) az integritás utáni vágyat az növeli, ha a szabadságjogokat helyreállítjuk, (Helyeslés a szelsőbaloldalon.) ha eltöröljük Zalaegerszeget, a numerus clausust és ha eltörlünk mindent, amit ez a gaz kurzus behozott az országba.
