Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-183

À nemzetgyűlés 183, ülése 1923. évi szeptember 6-án, csütörtökön. 45Ö lehetetlen a közlekedés a nagy távolság miatt, a vasúti közlekedés pedig nem előnyös, mivel egy nap alatt nem lebet az utat oda és vissza megtenni. Ez azonban nem elég. Hogyha Békés vármegyéhez csatoltatnának ezek a közvetlen közelben levő községek, a vármegye székhelyén, Gyulán, az összes törvényhatósági és állami hatóságok együtt megtalálhatók volnának, mig ha ez a komplexum Csanád vármegyéhez csatoltatnék, akkor csupán a járási székhelyet találnák meg a maguk körében. A járásbirésági székhely Battonya községben van, amely körülbelül 30— 40 kilométerre fekszik tőlük. A vármegye székhelye Makó 70—80 kilométerre és a törvényszék székhelye Szegeden van, amely körülbelül 100 kilométer távolságra fekszik. Lehet-e ez előnyös a községekre, hogy hatóságaik megtalálása érdekében különböző községekbe kelljen zarándokolniuk, melyek 30—70, sőt 100 kilométerre vannak, mig Békés megyében ezzel szemben 13—15 kilométernyire, Gyulán megtalálják összes hatóságaikat egy helyen. A közlekedés érdeke feltétlenül azt követeli, hogy ez a rudimentum teljes egészében Békés vármegyéhez csatoltassék. Ugyanilyen számos más érdekek is vannak. Ezen községek közül Almáskamarás Elek községnek a telepítése, tehát minden szálával Elekhez van fűzve. Egy másik község, Medgyesháza, Csabának telepítése, tehát minden tekintetben Csabával van összefűzve és Csabáéval egyeznek az érdekei. Mindössze két község marad tehát, amelyek nem minden életerükkel ragaszkodnak Békés vármegyéhez, ezek pedig Nagykamarás és Medgyesbodzás ; ezekre is összehasonlithatatlanul nagyobb előnyökkel jár az, ha a közelfekvő Békés vármegyéhez kapcsoltatnak, ahol minden hatóságukat egy helyen találhatják fel, mint ha a sokkal távolabb fekvő Csanád vármegyébe kell zarándokolniuk és hatóságaikat különböző helyeken, sőt a törvényszéket még Csanád vármegyén kivül, Szegeden kell felkeresniök. Ezekben pár vonással akartam vázolni azt, hogy az összes közérdekek, a közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, a társadalmi és kulturális érdekek, mindannyian azt követelik, hogy ez a komplexum Békés vármegyéhez csatoltassék egységesen, és mindezen községek érdekei ellenére volna az, ha ezek a községek Csanád vármegyéhez csatoltatnának. A belügy minister ur az első javaslatban igen bölcsen ennek az egész komplexumnak egységesen Békés vármegyéhez való csatolását javasolta. A módosítás, és pedig a nagyon szerencsétlen módosítás, a bizottságban történt, mert ott kettészakították ezt az összetartozó egységet. Szilágyi Lajos: Ki indítványozta? Lukács György: Most már korrigálva van, de az egységes beosztás tekintetében még ezután fog határozni a törvényhozás bölcsessége. Arra kérem tehát egyfelől a belügyminister urat, hogy a maga eredeti álláspontját foglalja el NAPLÓ XVI. újból és másfelől kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azoknak az érdekeknek figyelembevételével, amelyeket röviden bátor voltam felsorolni, a Békés vármegyéhez való csatolás mellett méltóztassék dönteni. Elismerem, hogy a hazai területi beosztások terén bizony igen sok anomália történik. Sok helyütt átszögellnek egyes vármegyék egymásba és nagyon célszerűtlenül vannak egyes községek beosztva. Mindezeket nem lehet korrigálni. Elismerem, hogy sokkal kirívóbb helytelenségek is vannak, mint az, amely megtörténnék akkor, ha Csanád vármegyéhez csatoltatnék ez a komplexum; de ha módunk és alkalmunk van rá, hogy foglalkozzunk ex asse ezzel a kérdéssel, miért válasszuk a^ rosszabb megoldást és miért nem a jobbat. Épen ezért bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjeszteni, mely következőképen szól (olvassa) : »A 6. és 7. pont közé egy uj pont lenne beveendő, amely szórólszóra egyeznék az eredeti javaslatban foglalt következő mondattal ; Békés és Arad közigazgatásilag egyesitett vármegyék, székhelyük Gyula, járásaik száma 6.« Most ezután következik a további módosítás, t. i. a 7. pontnak a száma megváltoztatandó nyolcra, és a hetedik pontból kihagyatik ; Arad vármegye, valamint a járások száma nem hat lesz, hanem öt. Kérem a javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Urbanics Kálmán ! Urbanics Kálmán: T. Nemzetgyűlés ! Engemet az indított arra, hogy felszólaljak, hogy igen t. Lukács képviselőtársam a 10. §-nál bejelentette, hogy csonka Arad vármegy ének Békés vármegyéhez való csatolását kéri. Ezzel szemben kérem a t. Házat, hogy a nemzetgyűlés pénzügyi és közigazgatási bizottságának jelentésében , foglalt szöveget méltóztassék magáévá tenni. En is a lehető legtárgyilagosabban óhajtom megindokolni ezt az álláspontot. Megindokolom elsősorban csonka Arad vármegyének fekvésével. Nagyon helyesen mutatott rá Lukács György t. képviselőtársam arra, hogy csonka Arad vármegyének megmaradt öt községe sokkal közelebb fekszik Békés vármegye centrumához, Gyulához, mint Csanád vármegye centrumához, Makóhoz. Ez teljesen igy van, azonban Arad vármegyének ezen megmaradt 5 községe közvetlenül Csanád vármegye határán, majdnem a vármegye határárkán fekszik egymás mellett; ugy nyúlik el ott ezen öt községből négy. Igaz, hogy Elek község beljebb fekszik és beleesik egész Békés vármegyébe, ezen fekvés indította annak idején a bizottságot arra, hogy az eredeti javaslatot odamódositsa, hogy négy községet, amely beleesik Csanád vármegyébe, odacsatolja, az ötödiket, Eleket pedig csatolja Békés vármegyéhez. Az elekíek azonban maguk tiltakoztak a beosztás ellen, mert a járási székhelyt elvesztették és maguk kérték azt, hogy ha már ez a négy Csanád vármegyében bent fekvő és a 67