Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-183
448 À nemzetgyűlés 183, ülése 1923, < képtelen, vagy ki nem, azt hatósági orvossal megá-Jlapittatni alig lehet, mert arnikcr valaki idegesség vagy más bajok miatt szolgálatképtelen lett és nyugdíjba ment, annak akkor más volt a helyzete, mint ma. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy épen ezeknek a nyugdíjasoknak minden erejüket meg kell fesziteniök, hogy kenyérhez juthassanak. Az a nyugdíjas tisztviselő, csakhogy kenyérhez jusson, tényleg erején felül dolgozik, a végkimerülésig huzza az igát, mellékfblgalkozást keres, csakhogy valahogy megélhessen. így az én szerény nézetem szerint ezt a kedvezményes ellátást ezektől elvenni nagyon méltánytalan, és igazságtalan dolog volna. Mit méltóztatnának ahhoz szólni, ha egy másik kormány jönne, amely azt mondaná, hogy nem a húsz éven aluli szolgálati idővé] biró nyugdíjasoktól, hanem a 30 vagy 40 évvel biroktól is el kell azt vonni ? Méltóztassék elvonni a kedvezményes ellátást a nyugdíjasoktól akkor, amikor el méltóztatik vonni a rendesen szolgáló tisztviselőktől is, addig azonban — mint már Emiltettem is — ezt a legnagyobb méltánytalanságnak és igazságtalanságnak tartom. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Barthcs Andor! Barthos Andor : T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 9. §-ánál tegnap Szilágyi Lajos t. képviselő ur kifogásolta, hegy ez az intézkedés nem az indemnitási törvény keretében, hanem ebben a létszámcsökkentési törvényben történik. En a magam részéről ezt az aggályát osztani nem tudom, mindenesetre azonban appreciálnom kell mindazokat az aggályait, amelyek a 9. §-hoz ftkődnek. Nevezetesen, ha valamire áll az, amit a vita általános részében mondottam, hogy fájdalmasan esik megszavaznunk ezt a törvényjavaslatot, ugy ez csakugyan áll a 9. §-ra. Nem volnék igazságos, ha vitába szállnék a t. képviselő úrral, ha olyan dologról is vitát kezdenék, amelynek ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Ez — hogy az ő kifejezésével éljek — nem volna lojális. Én tehát nem is megyek erre a térre; beismerem, hogy ez fájdalmas szakasz és annak a pártnak a nevében, amelyhez tartozni szerencsém van, fogok is enyhítést javaslatba hozni. Legyen szabad azonban kijelentenem, hogy nem fogadhatom el a t. képviselő urnák azt a tételét, hogy a tisztviselők fizetése a rendes fizetésen kivül a természetbeni ellátásból áll, meit ez ideiglenes intézkedés. Ha tehát ugy méltóztatik felállítani a tételt., hogy ezidőszerint ebből a két tételből áll. fizetésből és természetbeni ellátásból, ezt aláírom, de általában véve a tisztviselői illetményszabályzatban, amint azt Homonnay t. képviselőtársam is meg fogja erősíteni, természetbeni ellátásról szó sincs. Megengedem, hegy igaza van a t. képviselő urnák, egyes szolgálati ágak tekintetében, mint pl. az állami gazdaságoknál, erdészetnél és más hivataloknál, de ez egy novum a mi tisztviselő-ellátásunkban, amelyet a háború és azt követő esztendők hoztak be. Be kell azonbfn ismernem azt, hogy nemcsak a tényleges alkalmaél??" szeptember 6-án, csütörtökön, zásban álló tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, hanem a nyugdíjasokra nézve is rendszeresítették ezt a természetbeni ellátást ; ha tehát most bizonyos kisebb szolgálati idő után az ellátást tőlük megvonjuk, ez kétségkívül az illetőkre nézve hátrányos. Elismerem, hogy ez vita anyagát nem képezheti, ebben Szilágyi t. képviselőtársamnak igaza van. Én csupán a következtetésben nem tarthatok vele. ö ugyanis igen erős kifejezéseket alkalmazott a távollevő pénzügyminister úrra, nem tudom milyen jelzővel, azt hiszem izgatónak nevezte el, holott ugy vettem észre, hogy inkább a képviselő ur volt az izgató. Szilágyi LajOS : Ezt majd eldönti az ország I BarthOS Andor : Ahogy joga van a képviselő urnák az én beszédemet kritizálni, mivel közéleti emberek vagyunk, méltóztassék megengedni, hogy nekünk is legyen nézetünk és mi is kritizálhassuk a t. képviselő urat. Azt méltóztatott mondani, hogy ha mi a választóközönség előtt azt mertük volna mondani, hogy a kedvezményes ellátást be kell szüntetni, akkor igy meg ugy lett volna. (Zaj balfelol.) Nem akarok olyat állítani, amit nem tudok biztosan, és ami ne legyen preciz, mivel gyorsírói feljegyzés nincs nálam, de ha jól emlékszem, azt mondta, hogy most mernénk a választók elé menni ezt hirdetni ! Mikor a mátészalkai kerületben Nyirmedgyes községben megjelentem, nem azt a hangulatot tapasztaltam, melynek az igen t. képviselő - ur méltóztatott kifejezést adni, hanem egy deputáció határozottan meginterpellált arra nézve, hogy hajlandó vagyok-e tovább tűrni azt, hogy az a tanító, akinek 25 holdja van és azonkívül párbér fejében is kap buzaellátást, az kapjon természetbeni ellátást, ellenben a 15—20 holdas kisgazda fizesse ezt meg. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelöl.) Szilágyi LajOS : Törüljük el az egész vonalon ! Emeljük fel a családi pótlékot ! Barthos Andor : Azt válaszolom erre az ország szine előtt, és nem pro domo, hogy igenis vállalom érte a felelősséget. Szilágyi LajOS : Azt javasoltuk mi is ! Barthos Andor : Nem az háborítana fel, amit a képviselő ur mond, hanem az, ha azoknak is megadnók a termeszetb err való ellátást, akiknek árra nincs szükségük. Nem pártom nevében, hanem mint egyéni felfogásomat megemlítem, hogy nagyon helytelen volt, hogy mindenki számára megadták a természetbeni ellátást, tekintet nélkül arra, hogy az illetőnek vagy anyósának van-e birtoka vagy nincs. A szegény küzködő tisztviselőn akartunk mi akkor segíteni, mikor a természetbeni ellátást megállapítottuk, de semmi esetre sem egy általános fizetés jellegével biró járandóságot akartunk statuálni. Itt van az, ahol kénytelen vagyok a logikánál fogva ellentétbe kerülni igen t. képviselőtársammal. Szilágyi LajOS : Nem vagyunk ellentétben ! Szüntessük meg az egész vonalon ! Barthos Andor : Epen most akarok orré rátérni,