Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

414 A nemzetgyűlés 182. ülése 1923. évi szeptember hó 5-én, szerdán. hogy Magyarországon mindezek a nehézségek fokozottabb mértékben jelentkeznek ; de épen ezért fokozott figyelemmel keli is ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozni. (Ugy van!) Ez vezetett engem akkor, amikor ez év tava­szán egy törvényjavaslatot nyújtottam be a t. Nemzetgyűléshez egy közlekedési bizottság meg­alakítása tárgyában. (Helyeslés jobbjélöl és a közé­pen.) Az volt az intencióm, hogy egy olyan szervet alkossunk, amely kellő mozgékonysággal bir, aránylag kevésszámú tagból áll, megfelelő szak­emberekből van összeállítva és alkalmas arra, hogy a közlekedésügy terén felmerülő minden­nemű kérdéssel foglalkozzék. Időközben ez a tör­vényjavaslat letárgyaltatott, a törvény kihirdet­tetett, a bizottság ügyrendje elkészült, a bizottság megalakítása folyamatban van, azt hiszem, hogy már a jövő héten abban a helyzetben is lesz, hogy a működését megkezdje. (Helyeslés jobb felöl és a középen.) Biztosithatom a Nemzetgyűlést, hogy én a magam részéről gondoskodni fogok arról, hogy mindazok a kérdések, amelyek fontossággal bír­nak a vasutak terén, ebben a bizottságban megvítat­tassanak — és őszintén örülök, hogy Sándor Pál t. képviselő ur épen a jelenlegi időpontban tette szóvá ezeket a kérdéseket, amikor a bizottság meg­alakulóban van és amikor arról van szó, hogy ez a bizottság ezekkel a kérdésekkel szakszerű módon foglalkozzék. (Helyeslés jobbjelöl és a középen.) Épen azért, mert a bizottság megalakítása már folyamatban van, nem tartanám szükséges­nek azt, hogy külön parlamenti bizottság küldes­sék ki. Ezt egyébként sem elvileg, sem gyakorlati­lag nem találnám megfelelő megoldásnak, (Ugy van ! jobbfelol.) és kérném, méltóztassanak meg­győződve lenni arról, hogy mindenképen azon leszek, hogy abban a bizottságban mindezek a kérdések a legrészletesebben megvitattassanak. Kérem válasz >m tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobbfelol és a középen.) Sándor Pál : Szabad kérnem ! Elnök : Sándor Pál képviselő urat illeti a szó Î Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Egészen rövi­den válaszolhatok a t. kereskedelemügyi minis­ter urnák. En, sajnos, a bizottságok működését ismerem már a múltból. Az első közlekedési bizottságot, az u. n. tarifabizottságot megalakította Baross Gábor. Ez kezdettől fogva pietus mas cuius volt. Ez is azért alakult, hogy a magyar államvasutak üzleteit szabályozza. Ha a minister ur nekem azt mondta volna : »Kérem, én a magyar államvasutakból egy keres­kedelmi vállalatot csinálok, ugy, amint a város­nál csinálták ; beválasztatok ott igazgatósági tago­kat, akiknek beleszólásuk van az üzembe, akik mindent láthatnak«, akkor azt mondanám, hogy a minister ur helyes utón van, azt mondanám, hogy, igenis, az egy kereskedelmi társaság, amelyben olyan emberek vannak, akik évekre ki vannak jelölve és akik tettre kész életerejüket belevihetik ebbe az üzembe, akik nem akarnak fizetést húzni. Akkor azt mondanám, hogy a minister ur helyes utón jár. De nem tartanám jónak eltemetni az egészet egy bizottságba, amely kinevezésen alapul, amely bizottságban Walko minister ur alatt ezek a dol­gok bizonyosan meg lesznek vitatva ; nem tudom azonban, ki lesz az, aki utána jön és aki esetleg szintén ugy csinálja a dolgokat, mint ahogyan eddig csinálták, mert, bár húsz év óta tudják azt, hogy rosszul áll a magyar államvasút szervezete, mindamellett nem tudtak rajta változtatni. Mon­dom, ha tudnám, hogy a jövőről bizonyos lehetek, elfogadnám a minister ur javaslatát. így azonban — ne vegye rossz néven a minister ur — kény­telen vagyok azt követelni, hogy, igenis, parla­menti bizottságot alakittasson. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Szükséges, hogy a parlament meg­győződjék arról, hogy ezek a nagy összegek mire költettek, legális utón költettek-e el vagy pedig nem ; nekünk erről meggyőződést kell szereznünk, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én tehát, legnagyobb sajnálatomra, a minis­ter ur válaszát nem vehetem tudomásul. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a keres­kedelemügyi minister urnák Sándor Pál képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azo­kat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A drágaság kérdését már sokszor szóvá tettük itt a nemzet­gyűlésen, és hogy újólag kénytelen vagyok szóvá­tenni (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) azt nem azért teszem, hogy csak épen felemlegessem azokat a bajokat, amelyek a drágasággal kapcsolatosak, hanem azért, (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) mert elmúlik a nyár, itt állunk az ősz előtt és máris pánik fogja el az emberek nagyrészét, hogy mi lesz a télen, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hogyan fogjuk keresztülélni ezt a nagy nyomorúságot, amely á drágaság következtében különösen a dol­gozó, produktiv munkát végző osztályt sújtja. Fontos ez a probléma azért, (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) mert hiszen a kormány nem tesz olyan intézkedéseket, amelyek a drágaságot csök­kentenék, — mint ahogyan később rá fogok egyes intézkedéseire mutatni — sőt ellenkezőleg, a kor­mány intézkedéseinek egész sora csak növeli, emeli, sokszorosítja az amugyis folyton növekedő drágaságot, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) elő­idézi azt, és igy csak nagyobb lesz a nyomorúság, nagyobb lesz a szegénység, a nélkülözés, a nyomor, ennek következtében mindig nagyobb,, meg nagyobb társadalmi bajok elé nézünk. A drágaság az elmúlt hónapban nagy arányo-

Next

/
Thumbnails
Contents