Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

À nemzetgyűlés 182, ülése 19,23. évi szeptember hó 5 én, szerdán. 405 oldalon.) Sem nem kereskedelemellenesek, sem nem agrárellenesek. Önök. t. uraim, bevallom, bizonyára hivatást teljesítenek és áldozatot hoz­nak azzal, amit tesznek. És nincs is nekem sem rossz szájam, sem rossz májam, de azt még sem lehet konstatálni, hogy önök elleneznek valamit. Legfeljebb ezeken a padokon vannak kereskedelemellenesek, de önöknél sem agrár­ellenesek, sem kereskedelemellenesek nincsenek, (ügy van! jobb felől.) T. Nemzetgyűlés! Ne méltóztassék hara­gudni, ha egy kissé még tovább foglalkozom a szén kérdésével. (Halljuk! Halljuk!) Kelety Dénes előadása szerint abból a 80 milliárdból szénfogyasztásra 30 milliárd ment. Ha veszem az összes széntermelést, akkor ez a 30 milliárd egy negyedrészét teszi egész szón­termelésünknek. Ha most már azt mondom, hogy ilyen körülmények közt a legnagyobb takarékosságnak kellene lennie a Máv-nál, akkor azt hiszem, az urak mindnyájan termé­szetesnek fogják ezt tartani, annál is inkább, mert ha a Máv. többet használ a szénből, sokkal kevesebb marad a többi iparokra és igy kénytelenek vagyunk külföldről drága szenet behozni. Ebben a tekintetben a külföldön egy kitűnő rendszer van bevezetve, az u. n. prémium­rendszer, ami abban áll, hogy azok, akik a szénnel bánnak, a megtakarításoknál bizonyos prémiumot kapnak. Perlaki György: Megvan nálunk is! Sándor Pál: Ez a prémium-rendszer meg­volt nálunk 1918-ban, azonban 1918 után a bolsevikiek végeztek vele, a prémium elvét el­vetették s a Máv. később ezt a rendszert nemhogy ismét életbe léptette volna, hanem megtartotta azt, amit a bolsevikiek csináltak : a prémium beszüntetését. Peidl Gyula : A prémiumot most másra for­dítják. Perlaki György: Számitások folynak, hogy mekkora legyen a prémium. Sándor Pál : T. képviselőtársamat teljesen ki fogom elégiteni, méltóztassék elhinni. Ha idejövök ilyen szakszerű kérdéssel,, méltóztassék óvakodni a közbeszólásoktól, mert én teljesen ura vagyok ennek a területnek, nem hiába fog­lalkoztam a kérdéssel hónapokon keresztül. (Halljuk ! Halljuk !) Annyit megérdemlek, hogy meghallgassák, amikor az ország érdekében szó­lok ehhez a fontos ügyhöz. (Halljuk!) Perlaki György: Nem értette meg a közbe­szólásomat. Sándor Pál : Kelety Dénesnek, a Máv. el­nökének kijelentése szerint békeidőben minden 100 tonna-kilométerre 12 kilogramm szénfogyasz­tás esett, most pedig minden 100 tonna-kilo­méterre 15 kilogramm szén esik. Konstatálhatom tehát, hogy az államvasutak üzeme ma 25 szá­zalékkal rosszabb. Ezt különben Kelety ur maga konstatálja. Erdőhegyi Lajos : De a szén is rosszabb ! Sándor Pál : Erre a közbeszólásra is vonat­kozik az, amit az előbb mondtam. Kérem, én erre is rátérek. Az államvasutak üzeme ezek szerint 25 százalékkal drágább. Igaza van t. képviselőtársamnak abban, hogy a szenet ma sokkal rosszabb minőségben szállítják a Mávnak, mint békeidőben. De ki az oka annak, hogy ilyen rossz szeneket átvesznek ? (ügy van ! ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Hiszen ma a szén tele van palával. Az állam nem küldhet a szénátvételhez szakértőket, akiknek joga van visszaküldeni, visszautasítani a rossz szenet ? Hiszen megtörtént, hogy egész vagonszámra szállitották a palát. Bocsánatot kérek, a Mávnak kötelessége megvizsgálni azt, hogy milyen szenet szállítanak neki. De van más hiba is. Olvasták az utolsó hetekben, hogy milyen nagy defraudáció történt az államvas­utaknál. A kárt a Máv. maga 600 millióra becsülte. Ennyi értékű szén és fa tűnt el. Sza­bad megtörténnie az államvasutaknál annak, hogy 600 millió értékű szenet és fát elvisznek ? Strausz István : Hová ? Sándor Pál: Ellopták. A napilapok szellőz­tették a kérdést. Szabad ennek megtörténnie? Halász Móric: Szép kis rendszer! Sándor Pál : T. képviselőtársam, ez még mind nem elég, nemcsak ott van a hiba, hogy rossz szenet szállítanak. Nagy tévedés. A pré­miumrendszer megszüntetése is óriási hiba Vegyük csak a dolgokat ugy, a hogy vannak. A nehéz trakcióju vonalakat a trianoni szerző­déssel teljesen lecsatolták Magyarországról. így a Kárpátokban, Erdélyben lévő vonalakat, a mezőlaborc—beszkidi vonalat, a mármarossziget— kőrösmezői, a nagyvárad—-kolozsvár-— predeáli, az arad—tövisi, a zsilvölgyi, az orsovai, a fiumei vonalat és a vicinális vonalak egész seregét, amely szintén nehéz trakcióju vonal. Nekünk megmaradtak azok az alföldi vona­lak, amelyek sokkal kevesebb szenet konzumál­nak, mint ezek a hegyi vonalak. Annál feltű­nőbb tehát az, hogy az államvasutak Kelety Dénes bemondása szerint 100 tonna kilométe­renként 12 kgr. helyett 15 kgr. szenet fogyasz­tanak. Még arra sem lehet hivatkozni, hogy rosszabb az erőnk, mint a békeidőben volt, hi­szen a háború alatt egész csomó olyan lokomo« tivot kaptunk, amely kisebb szénfogyasztásra van berendezve, mint a régebbi mozdonyok. Arra sem hivatkozhatnak, hogy a románok el­vették ezeket a jó lokomotivokat. Nem áll, meg­maradtak nekünk ezek a nagyértékü lokomoti­vok, ugy hogy nem lehet csak ugy egyszerűen elfogadni Kelety Dénes ur megállapítását, amely ugy szól, hogy mi most 15 kgr. szenet hasz­nálunk el. Szemben az előbbi 12 kgr.-mal. Bell Miklós : De a vonatok most rosszab­bak, mint azelőtt. Sándor Pál: Bocsánat, 1914 előtt folyto­nos torlódások voltak, amelyek ma nincsenek meg, tehát sokkal kevesebb szenet kellene el­60*

Next

/
Thumbnails
Contents