Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-182
À nemzetgyűlés 182. ülése 1P23. A pénzügyminister ur az indemnitásnál határozottan beszélt. Akkor azt mondotta, hogy ezek közül az élelmiszerek közül csupán a cukornak 6S £1 sónak váltságolására gondol, és itt is mentegette magát, hogy e kettőre is csak azért gondol, mert a só árát ő hivatalosan állapitja meg, itt tehát nem fenyegeti veszély a közalkalmazottat vagy a nyugdíjast, mert hisz itt a kormányhatalom és a só árát ő állapitja meg; ha tehát a só árát váltságolja, akkor senki egy fillért sem fog veszíteni. Hasonlóképen nyilatkozott a cukorról. Azt mondotta, hogy a cukor árát ugyan nem ő határozza meg, de a cukor árának kialakulását az államhatalom befolyásolni tudja. (Zaj.) Én csak az ő szavait ismétlem ; azt mondotta, hogy a cukornak tényleges árát hivatalosan tudja befolyásolni. Ha tehát a cukrot is váltságolná valamikor a kormányhatalom, ott is ki van zárva, hogy anyagilag veszíteni fog az érdekelt, mert mellette van a kormány védő karja. T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister urnák nem ez az első kísérlete ezen a téren. A pénzügyminister ur már tett kísérleteket a kedvezményes ellátás korlátozása tekintetében, és mondhatom, hogy a pénzügyminister urnák egyik intézkedése igazságtalanabb, antiszociálisabb volt, mint a másik. Ezek az ő különleges intézkedései voltak azok, amelyek ugy elkeserítették az érdekelteket és amelyek igen sokat a nemzetközi szociáldemokrácia karjaiba kergettek, ahonnan az igen t. kormánypárt őket soha többé visszakapni nem fogja. Szijj Bálint: Ez a sok felesleges szóbeszéd is igazságtalan! (Zaj balfelöl.) Haller István: Ezt nem Szijj Bálint fogja megállapítani. Annyi esze Szilágyinak is van, hogy megállapíthassa, mit lehet mondani és mit nem. Szijj Bálint: Ezt már vagy huszonötször hallottuk. Haller István : De még mindig nem szívlelték meg! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! Haller István: Még mindig olyan politika megy, mint azelőtt. Szilágyi Lajos: A t. kormánypártnak nem lehet csodálkozni azon, hogy egy és ugyanazon kérdést többizben hall itt, mert csak természetes, . . . Haller István : Nem lehet elégszer elmondani ! Szilágyi Lajos : . . . hogy mindaddig ezt fogjuk mondani és az igen t. képviselő ur és társai mindaddig ezt fogják hallani, amig nem segítenek rajta. Szijj Bálint: Az ország költségén! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Haller István : Hát akkor tessék önöknek elmondani ! Szijj Bálint: Nincs rá időnk! évi szeptember hó 5-4n, szerdán. 399 Haller István: Azért vagytok itt! Erre vállalkoztatok! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Haller István : Először a ministereiteknek mondjátok meg ! Elnök : Haller István képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne szóljon közbe. Haller István : A zsebben összeszoritott ököltől tessék már egyszer eltérni és nyíltan megmondani, hogy mi a baj. (Zaj.) Elnök : Haller István képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne méltóztassék közbeszólni. Szilágyi Lajos: A t. képviselő uraknak ez a közbeszólása és felháborodása teljesen oknélküli és jogtalan, mert emlékeztetem a t. képviselő urakat arra, hogy mikor a mezőgazdasági munkabérek megállapításáról volt szó, akkor engem ugyanilyen intenziven láttak dolgozni, hasonlóképen igy láttak dolgozni a kishaszonbérletek kérdésében és a földreform kérdésében . . . Szijj Bálint : Mi is dolgoztunk ! Szilágyi Lajos: . . . majd később a földreformnovella kérdésében, és most is vigyázzanak a képviselő urak . . (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl :. Ne. -fenyegessen !) Haller István: Milyen érzékenyek! (Zaj. Elnök csenget.) Szilágyi Lajos : ... vigyázzanak a képviselő urak, nehogy szavukon fogjam és a legrövidebb idő alatt olyan szavazás elé állítsam a képviselő urakat, amikor én kiálthatom oda önöknek, hogy : mi van a falu érdekeivel ? (Zaj jobbfelöl.) Szijj Bálint : Majd ha tűlbeszóljük önt, akkor ide kiálthat. Elnök (csenget): Csendet kérek! Csontos Imre: Beszélni könnyű, de cselekedni nehéz. Elnök : Csontos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Szilágyi Lajos : Nyugodt a lelkiismeretem abban a tekintetben, hogy a falusi nép legközvetlenebb panaszainak minden egyes alkalommal nyíltan, erélyesen hangot adtam, és a jövőben is igy fogok tenni. De ha nem ezt tenném, ha olyan elfogult ember volnék, hogy a közalkalmazottak iránti megmérhetetlen szerelmemnél fogva csak velük foglalkoznám . . . Szijj Bálint." Ezzel csak árt nekik! Szilágyi Lajos : ... akkor még mindig megvan az alkalom arra már a munkamegosztás elvénél fogva is, hogy ne mindig én vigyem az igát. A munkamegosztás elvénél fogva most talán a túloldali képviselő urak indítanának hatalmas, nagy mozgalmat a falusi nép érdekében. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Kötelességem figyelmeztetni a képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő lejárt. Kérem méltóztassék beszédét befejezni. Szilágyi Lajos : Az idő előrehaladott volta miatt igyekszem befejezni beszédemet. Ott sza-