Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

Á nemzetgyűlés 182. ülése 1023. évi szeptember hó 5-én, szerdán. 383 azt kell mondanom, hogy az első eljárás humbug volt, (Igaz ! TJgy van ! balfelöl.) nem felelt meg sem az objektív, rideg, igazságos mérlegelésnek, sem pedig annak a humánus szempontnak, amelynek alapján mérlegelni kell azt, hogy ki az, aki értelmi szerző, ki az, aki vezetésre hivatott, tehát felelős (Igás! ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ki az, aki szegény, egyszerű áldozata egy olyan nagy folyamatnak, (Igaz! TJgy van! jobbfelöl és a baloldalon.) amelynek megítélésére tulajdonképen ő nem volt hivatott. (Igaz! TJgy van! a Ház minden oldalán.) Az én válaszom, t. Nemzetgyűlés, arra, amit méltóztatott felhozni, hogy t. i. van-e mód rá, hogy mindenki, aki jogosultan azt hiszi, hogy őt sérelem érte, megkapja a jogi reparációt, az, hogy igen, ez a lehetőség megvan, (Elénk helyeslés a Ház minden oldalán.) és méltóztassanak arról meggyőződve lenni, hogy itt semmiféle politikai pártállás, semmiféle felekezeti, faji vagy bármi más szempont . . . Rassay Károly : Nagyon helyes ! Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott munkaügyi és népjóléti minister: ...nem vezethet bennünket. Ha, valakinek igaza van, akkor annak igaza van. És épen Bebelre hivatkozom, aki valamikor az igazságot verdammtes Rechtnek nevezte, átkozott igazságnak, t. i. ha valakinek igaza van, er hat sein verdammtes Recht, meg kell adni neki az igazát. (Helyeslés bálfelöl.) Ez az én válaszom arra, amit kérdezni méltóztatott és ebből következik az is, hogy ebbe a törvényjavaslatba fölösleges bármiféle külön stipulációt fölvenni. Ennek következtében kérem, méltóztassanak az én kijelentéseimet megnyugvással tudomásul venni és a határozati javaslatot elvetni. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Maga a 4. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Amennyiben Várnai Dániel képviselő ur egy uj utolsó bekezdést hozott javaslatba, az ő indítványára külön teszem fel a kérdést és azután fogom szavazás alá bocsátani Barthos Andor képviselő ur stiláris módosításait. Kérdezem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 4. §-hoz utolsó bekezdésként Várnai Dániel képviselő ur indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az indítvány elvettetett. Fölteszem most a kérdést Barthos Andor képviselő ur stiláris módosításaira. Kérdezem, méltóztatnak-e azokat elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik ezeket a stiláris módositásokat elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Barthos Andor képviselő ur indítványai elfogadtattak. Következik az 5. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 5. §-hoz bátor vagyok egy apró módosítást benyújtani. Kérem, méltóztassék a szakasz 2. bekezdésének 4. sorából e szavakat : »nem tisztviselői minőségben« törölni. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Az 5. § második bekezdéséhez kívánok kiegészítő javaslatot tenni. Ez a bekezdés túlnyomórészben katonai testületeket mentésit a létszámcsökkentés alól. En két polgári testületet is szeretnék mentesíteni, még pedig az egyiket véglegesen, a másikat pedig, amelyre vonatkozólag a létszámcsökkentés felfüggesztését kérem, ideiglenesen. Az egyik polgári hatóság a legfőbb állami számvevőszék. A legfőbb állami számvevőszék tisztviselőinek létszáma Nagy-Magyarországon igen szűkösen volt megszabva, ennek következtében csak a legszűkebb határok között tudta az ellenőrzést gyakorolni. Kis-Magyarországon a királyság fennálló törvényes intézményében a perszonál-uniónak megszűntével a legfőbb állami számvevőszék hatásköre megnagyobbodott. A közös kormányzati intézmények megszűntek. Önálló külügyministerium állíttatott fel s ezenkívül az egész hadsereg gazdálkodásának ellenőrzése is a legfőbb állami számvevőszékre hárul. Ma ez az intézmény a társadalomban, de különösen a nép előtt rokonszenves, mert a mindenkori kormány gazdálkodásának ellenőrzésére szorítkozik a feladata. Rokonszenvesnek kell lennie különösen a nemzetgyűlés előtt, mert hiszen annak az ellenőrzésben őrszeme. Épen ezért meg vagyok arról győződve, hogy ezirányu javaslatomat a t. Nemzetgyűlés elfogadja. A legfőbb állami számvevőszék tisztviselőinek létszámát egygyel sem szabad csökkenteni, akkor sem volna szabad, hogyha nem nagy ob- ' bodott volna meg munkaköre ! Mivel azonban a munkaköre megnövekedett, feltétlenül szükségessé vált, hogy a létszámcsökkentés alól a legfőbb állami számvevőszék tisztviselői kara nientesittessék. Hozzáteszem még, hogy ha a bíróságnak a létszámcsökkentés az alkotmányunkban biztosított függetlenségének megóvása okából mellőztetett, ennek a szempontnak a legfőbb állami számvevőszéknél a létszámcsökkentés tekintetében még inkább érvényesülnie kellene. A másik polgári testület a számvevőségek. Tudjuk, hogy a számvevőségek a háború alatt sokszorosan megszaporodott feladatkört kaptak. Feladatkörük megszaporodott ujabban a kuszált illetményrendszer folytán, amely legutóbb sem egyszerüsittetett, mert hiszen még az abc nem elég azon pótlékok megjelölésére, amelyek az uj illetményrendszerben szerepelnek.