Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-171

A nemzetgyűlés 171. ülése 1923. évi augusztus hó 10-én, pénteken. 31 hogy mit akar, mire épiti a jövőt, miféle reményei lehetnek ennek a nemzetnek. Például olyan sok szó esik itt hosszú időkön keresztül a külföldi kölcsönről. Azt mondja a kormány, amit én tagadok, hogy külföldi kölcsön nélkül az országot nem lehet megmenteni. Gaal G-astonigent, barátom számot adott minapi beszédében a nemzet gazdasági erejéről •— és a többi szónok is számot adott erről ; — ők bebizonyították, hogy lehet. De utóvégre nem akarom kétségbe vonni a kormánynak azt a diagnózisát, hogy csakugyan nem lehet a nemzetet megmentem másképen, mint külföldi kölcsönnel. Akkor azonban kérdem, vájjon ez a politika, ez a gazdálkodási rend, amely itt folyik, az ilyen adóztatási politika, amivel bennünket a kormány hosszú idő óta sújt, alkalmas-e arra, hogy mi a külföldi kölcsönhöz hozzájussunk ? Hiszen a hiteléletben a legfőbb garancia a bizalom ; ez az, ami valamely egyénnek, de az államnak is hitelképességet biztosit. Hogyan legyen bizalma bárkinek a leendő hitelezők közül, hogy nekünk kölcsönt nyújtson, amikor látja, hogy pénzügyi gazdáikadásunk nincs rendben, nemzetgazdasági erőink pedig fogyóban vannak, sorvadnak? Merő altatás, humbug, szinte szélhámosság bárkit is azzal biztatni, bogy mi külföldi kölcsönhöz hozzá tudunk jutni akkor, amikor itt a kormánynak még költségvetése sincsen. Peidl Gyula : ügy van ! Rupert Rezső : Hogyan lehet olyan könynyelmü hitelezőt elképzelni, aki szóba álljon velünk akkor, amikor a kormány a legelemibb kötelességeit sem teljesiti, azt, hogy költségvetést adjon, pénzügyi tervet terjesszen elő, azt. hogy megmondja, hogy a bevételeket mire fogja fordítani ? Hogyan lehessen bizalommal irántunk akárkicsoda is a külföldön, ha nem látja, hogy az állam, a kormány a maga bevételeivel elszámol? Nincsenek meg a feltételek ezek nélkül arra nézve, hogy mi az egyetlen megmentő tény szalmaszálához kaphassunk, ahhoz, hogy külföldi kölcsönben lesz részünk. T. Nemzetgyűlés ! Azt mondja a kormány, nern lehet neki költségvetést előterjesztenie a mai fluktuáló, máról-holnapra változó viszonyok, különösen valuta viszonyok mellett. Ezt a védekezést nem fogadhatjuk el, mert ha körülnézünk a világban, utóvégre másutt is vannak levert, legyőzött államok, másutt is vannak rajtunk kivül államok, amelyeknek jóvátételi terheket kell viselni. Ott van, hogy csak egyre hivatkozzam, arra az országra, amelyre, mint analógiára leginkább hivatkozhatom, mert körülbelül ugyanolyan belső konstrukciójú állam, mint mi vagyunk, Bulgária. Halász Móric : Az már kitöltötte régen a jóvátételt. Szomjas Gusztáv : Átesett már a jóvátételen ! Rupert Rezső : Bulgáriának évről-évre megvan a költségvetése. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy az ő jóvátételi kérdése el van intézve. Ebben téved. Jó utón van a jóvátételi kérdés Bulgáriában, de mielőtt még el lett volna intézve, Bulgária akkor is költségvetéssel dolgozott és utóvégre ha Bulgáriában a jóvátételi kérdés el van intézve, ugy ezt el lehetett intézni azért, mert olyan kormányzat áll Bulgária élén, amely kötelességét teljesítette , .. Szomjas Gusztáv : Ez még Sztambulijszky alatt történt ! Rupert ReZSŐ .... amely felemelkedett az állameszme tiszta magasságához. Ha ezzel méltóztatik védekezni, akkor ez súlyos vád a mi kormányunk ellen, hogy a mi kormányunk vájjon miért nem jár ugyanezen az utón. Szomjas Gusztáv : Kivül esik az érdekszféra, ján, azért ! Rupert Rezső : Bemutatom Bulgária 1922-es költségvetését és azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy Bulgária szanálása ép azért vált lehetővé, mert Bulgária helyesen, rendszeresen, programmszerüen dolgozott, megvolt neki a pénzügyi, gazdasági, társadalmi programmja és megvolt a jövőre nézve minden terve. Bulgária is agrárállam . . . Szomjas Gusztáv : De nem csonkították meg ! Rupert Rezső : . . . sőt azt mondhatjuk, szegényebb agrárállam, mint mi vagyunk és mégis ha az ember a költségvetését nézi, azt látja, hegy például az 1922/23. évi költségvetése egy milliárd felesleggel záródik. Bulgáriában, ahogy a költségvetésben olvasom, előirányoztak körülbelül négy milliárdnyi bevételt. Ebből befolyt a költségvetési év első háromnegyed évében szabályszerűen három milliárd. De ezt sem költötték el, hanem körülbelül csak két milliárdot, mert noha a költségvetési év harmadik negyedévének végén esedékessé vájt kiadásokat már folyósították és ki is utalták, azokat nem használták fel, úgyhogy egészen bizonyosan be is következett az, hogy a költségvetési év végén, amely Bulgáriában március 31-én jár le, az országnak egymilliárdos feleslege maradt. Ha Bulgáriában ezt meg lehetett tenni és meg lehetett csinálni azért, mert valóban olyan kormánya volt. amely becsületesen vitte a kormányzást . Szomjas Gusztáv : Melyik ? A Sztambulijszky ? Rupert ReZSŐ : . . . akkor nálunk is meg lehetett volna tenni. Szomjas t. képviselőtársamnak kifogása van a Sztambulijszky kormány ellen és kárhoztatja őt. Szomjas Gusztáv : Ez még abból az időből való ! Rupert ReZSŐ : Ezek szerint ugyanazon az állásponton van, mint a földmivelésügyi ministerünk, nagyatádi Szabó István, aki az ő parasztszármazású bulgár kollégáját, ugy látszik, szégyelli és szégyelli, hogy vele összehasonlítják. Szomjas Gusztáv : Nem azt szégyelli, hanem, hogy kommunista és sikkasztó volt ! Cserti József : Csinált azért sok szép dolgot is ! Szomjas Gusztáv : Gratulálok az Ízléséhez ! Rupert ReZSŐ : Azt hiszem, egy kormánynak szebb fotográfiája nem lehet, mint amely fotográfiája a költségvetésben mutatkozik meg. Egyáltalán a kormányzás jóságának mérőeszköze, barometruma a költségvetés maga. A költségvetés