Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

A nemzetgyűlés 1.82, ülése 1923. évi szeptember hó 5-én, szerdán. 379 lami szolgálatból egy más megélhetési talajba, a magyar gazdasági életbe és semmiesetre sem mennek oda mint az élet rokkantjai. Nem mondom, hogy nem nehéz operáció ez a transzplantáció, a fák el szoktak hervadni, vagy legalábbis nagyon megérzik a transzplantációt az ember adaptálási képessége azonban sokkal nagyobb, és ha hangsúlyozni vagyok bátor azt, hogy a magyar gazdasági élet fel tudja őket szivni, ha minden tényező részéről, minden oldalról jóakarat és megértés mutatkozik, akkor azt hiszem, ez az aggodalom is eloszlik. (Helyeslés.) Dénes István." A mai gazdasági rendszer mellett nem ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Szó van még a természetben élvezett lakások dolgáról. Erre vonatkozólag két gondolat vettetett fel. Az egyik az, hogy, amennyiben a B-listás vagy, mondjuk, végkielégitett tisztviselőnek el kell távoznia természetben élvezett lakásából, miután nincs már többé a hivatal szolgálatában, ne az ő költségén történjék az eltávozás. Ez olyan financiális kérdés, melyhez, őszintén, megvallva, nem ismervén a dolgok horderejét, nem tudok hozzászólni, ugy hogy nagyon kérném, hogy ezt a kérdést ne vegyitsük bele ebbe az egész tárgyalásba. Végre is valami módon feltétlenül meg fogja találni a módját akár az állam, a hatóság, akár más módon az illető maga, hogy a lakás kérdését el intézze. Sokkal súlyosabb ennél a kérdésnek másik része, hogy t. i. az illetőnek el kell hagynia természetben élvezett lakását azért, mert többé már nem hivatalnok. Ez a bekezdés és ez a gondolat azért van benne a törvényjavaslatban, mert a lakásadminisztrációnak az egyik alapvető gondolata. Méltóztassék csak elképzelni, hogy ha a lakásadminisztráció a természetbeni illetmény gyanánt járó lakásokat nem védi, vagyis nem utalja ki, nem biztosítja azok részére, akiknek de facto jár, minő óriási wirwarr keletkezik a lakásügy terén az egész országban. Csak arra hivom fel a t. Nemzetgyűlés figyelmét, hogy itt vannak például a különböző egyházak. Ha pl. meghal vagy áthelyeztetik a lelkész, rokonsága, utódai bennmaradnak a lakásban — a protestáns lelkészeknél a család bennmarad — ámde uj lelkészt kell választani, annak el kell foglalnia hivatalát, mivel pedig neki lakás jár, át kell adni részére a természetben való lakást. Ugyanigy vagyunk az iskolaigazgatókkal is. Végre az iskolaigazgató nem lakhatik több kilométer távolságra az igazgatására bizott iskolaintézménytől, ha tehát az elődnek természetbeni lakása volt, azt át kell adnia utódának. Épen igy vagyunk ezzel a kérdéssel egyéb vonatkozásokban is. Ezzel a lakásrendelet idevonatkozó alapgondolatát próbáltam illusztrálni és ez a rendelkezés a lakásrendelet ezen alapgondolatához simul hozzá. Hogy azután a nem tűlnagy számban elbocsátandó tisztviselők közül ama kevesebb, NAPLÓ XVI. akik természetben élveznek lakást, hogyan helyezkednek el, az majd a lakásadminisztráció feladata lesz. Nagy tömegben nem tudná megoldani, ellenben egyes esetekben, elszórva a városokban szanaszét az országban kétségen kivül meg tudja oldani. Kérem tehát, méltóztassanak az e szakaszhoz benyújtott javaslatokat nem honorálni és hozzájárulni az eredeti szöveghez, kiegészítve azokkal a rendelkezésekkel, melyeket az előadó ur volt szives előadni: Ezenkívül bátor vagyok még azt is megemlíteni, hogy természetesen örömmel hozzájárulok azokhoz a stiláris módosításokhoz, amelyeket Barthos Andor t. képviselőtársam nyújtott be a magyar nyelv védelmére is. (Helyeslés.) Dinich Ödön : Biztosítani kell a lakást ! Elnök: Szólásra többé senkinek joga nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a Határozathozatal. A kérdést a 3. § minden egyes bekezdésére külön fogom feltenni. Amennyiben az egyes bekezdésekhez módosítások adattak be, azokat szembe fogom állítani az eredeti bekezdésekkel. Amikor igy a szavazás az összes bekezdésekre nézve megejtetett, külön fogom feltenni a kérdést a javasolt két uj bekezdésre, nevezetesen az előadó ur által javasolt uj negyedik bekezdésre és Nagy Ernő képviselő ur által javasolt uj utolsó bekezdésre. Ezeknek eldöntése után fogom feltenni a kérdést Barthos Andor képviselő ur stiláris módosítására. Tekintettel arra, hogy a 3. § első "bekezdése meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéssel szemben Nagy Ernő képviselő ur adott be módosító indítványt. Nagy Ernő képviselő ur módosító indítványát tehát szembeállítom az eredeti szöveggel. Kérdem : méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Nagy Ernő képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el, tehát Nagy Ernő képviselő ur módosító indítványa elesik. A 3. és 4. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 5. bekezdéssel szemben Strausz István képviselő ur adott be módosító indítványt. Az indítványt szembeállítom az eredeti szöveggel és kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 5. bekezdést elfogadni, szemben Strausz István képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Strausz István képviselő ur módosító indítványa elesik. Következik a hatodik bekezdés, amellyel 57