Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-181

362 A nemzetgyűlés 181. ülése 1923. évi szeptember hó 4-én, kedden. telnek meg, hogy az életbe hetesen átvihetők legyenek, a kormány jónak látta a szeptember 30-iki határidőt, mint amely ideig a felmondásnak és a szabadságolásnak meg kell történni, kitolni október 3l-re. Evidens, hogy ma szeptember 4-ét irván, szeptember 31-ig — hiszen nem gondoltuk, hogy eddig fog elhúzódni ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása — kevésnek mutatkozik az idő arra, hogy ez alatt mindent jól elrendezhessünk. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék indít­ványomat, amely e határidő kitolását kívánja, el­fogadni. Ez a módosító indítványom pedig így szól (olvassa) : »Az első bekezdésnek hatodik sorá­ban, valamint a második bekezdésnek második és harmadik sorában levő »szeptember hó 30-áig« szavak helyett : »október hó 31-ig« szavak írandók. Továbbá ugyancsak bátorkodom a 2. §-hoz egy uj bekezdést javasolni, harmadik bekezdés­képen. Nevezetesen : ugyancsak oda térek vissza, hogy szeptember 4-ét irván, erre az esztendőre, erre az iskolai évre az oktató személyzet már min­denütt munkába állott, a tantervek ki vannak dolgozva, az órák be vannak osztva, a tanóraren dek össze vannak állítva, ennek következtében, ha az oktatószemélyzetben bárhol létszámcsökkentést vinnék keresztül, az a folyó iskolai évben a tanítás kárával járna, (ügy van ! jobbfelöl.) E gondolattól vezéreltetve a kormány jónak látja azt az indít­ványt terjeszteni a t. Nemzetgyűlés elé, (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) hogy az oktatószemélyzet el­bocsátási napja is kitolassék. Ezt a következő ja­vaslatommal bátorkodom szemléltetni és ajánlom elfogadásra ezt a javaslatot (Halljuk ! jobbfelöl. Olvassa) : »A létszámcsökkentés következtében a szolgálatból elbocsátandó oktató-személyzetet 1924. évi december hó 31. napjával kell szabályszerű elbánás alá vonni és az érdekeltekkel azt az érte­sítést, hogy a szolgálatból elbocsáttatnak, 1924 június hó 30-áig kell közölni, amely nappal egy­idejűleg őket szabadságolni kell.« Ez a módosító indítvány. (Helyeslés jobb felöl.) Ezzel dokumentálni kívánja a kormány azt, hogy a tervbe vett elbocsátások az iskolai év végével lesznek az oktató személyzet karában keresztül­vive. Tisztelettel kérem, méltóztassék e gyakorlati természetű módosító indítványt elfogadni. (Helyes­lés jobb felöl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szü­netet !) Elnök : Ki kivan szólni? Héjj Imre jegyző : Barthos Andor ! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Elnök : Barthos Andor képviselő ur van fel­iratkozva ! Barthos Andor : T. Nemzetgyűlés ! A 2. § első bekezdésében : »a tisztviselőkkel és« szavak után »egyéb« szót ; »a« szóval kérem helyettesí­teni ; az »államvasuti« és »alkalmazottakkal« sza­vak közé pedig »egyéb« szót kérem beiktatni. Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző': Strausz István! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Én ugyan­csak amellett kívánok felszólalni és érveimet rész­letesebben kifejteni, hogy a 2. § hetedik sorában lévő »kivéve« szótól kezdve az egész bekezdés ». . .az 1923. évi december hó végével történhetik« szavakkal bezárólag teljesen töröltessék. Szilágyi Lajos képviselőtársam nagy egészben elmondotta azokat az érveket, amelyek e rendel­kezés törlését kívánatossá teszik. Én csak azt te­szem hozzá, hogy vájjon a közszolgálatra miféle előnye lehet annak, hogy már elbocsátásra felmon­dott tisztviselőt a szolgálatban visszatartunk és a legérdemlegesebb munka elvégzésére kívánjuk szorítani ? Az ilyen tisztviselők csak mételyt ké­peznek az ottmaradt tisztviselők között, úgyhogy ez a javaslat egyenesen mellőzendő lenne közszol­gálati szempontból akkor is, ha a kormány ilyen javaslat elfogadására kívülről szoríttatnék. Én hiszem, hogy az erről az oldalról kifejtett érvek mérlegelése után a kormány hozzá fog já­rulni ahhoz a javaslatomhoz, hogy, mondom, a 2. § első bekezdésének befejező része a »kivéve« szótól egészen ». . . az 1923. évi december hó végé­vel történhetik« szavakig teljesen töröltessék. Ezzel csak a szolgálatot erősítjük és kizárjuk azt, hogy bármiféle összeköttetést nyerjenek és bármiféle hatást gyakorolhassanak az elbocsátottak a meg­maradottakra. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Senki sincs feljegyezve ! Elnök : Szólásra feljegyezve senki sem lévén, kérdem, kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés! A kormány nevében vagyok bátor kije­lenteni, hogy a legnagyobb sajnálatomra Strausz István képviselő ur indítványát nem fogadha­tom el. Nem fogadhatom el pedig azért, mert épen a hivatalok átszervezésével, egyes hivatalok megszüntetésével kapcsolatban az újonnan felállí­tandó hivatali szervezetre való átmenet, vala­mint a megszüntetendő hivatalok likvidálása érdekében egyes szórványos esetben szüksége fog mutatkozni annak, hogy az illető megszün­tetendő, vagy átszervezendő hivatalban működő tisztviselők egy része épen ezzel az átszervezés­sel kapcsolatos és a likvidálással összefüggő intézkedések megtételére valamivel hosszabb ideig tartassák szolgálatban, mint az általában a tisztviselőkre vonatkozik. Hajlandó vagyok azonban eleget tenni Szilágyi Lajos képviselő ur azon felszólításá­nak, hogy a kormány jelentse ki, hogy ezt a kivételes intézkedést csak megszorító értelemben kívánja igénybe venni. Hajlandó vagyok tehát

Next

/
Thumbnails
Contents