Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-181

A nemzetgyűlés 181. ülése 1923. Elnök : Figyelmeztetem a t. képviselő urat arra, hogy a képviselőház elnökségének a bi­zottság munkájába semmiképen nincs módja beleavatkozni. Méltóztassék ezt annakidején, amikor a bizottság megint összejön, ott előter­jeszteni, mert ezt a bizottság csak a maga autonóm hatáskörében intézheti el. Farkas Tibor képviselő ur kivan szólani. Farkas Tibor: Tekintettel arra, hogy Szi­lágyi Lajos képviselőtársam és az előadó ur azt indítványozták, amit én is inditványozni akar­tam és amit nélkülöztem ennél a tervezetnél — a szótól elállók. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nemi!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Elsősorban szavazni fogunk az előadó ur azon indítványa fölött, hogy az első pont után, mint uj második bekezdés, az előadó ur szö­vege iktattassák be. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hozzá méltóztatik-e ehhez járulni? (Igenl) A nemzetgyűlés az indítványhoz hozzájárul. Következik a határozathozatal a második pontra nézve. Miután azt senki meg nem tá­madta, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a harmadik bekezdést. Héjj Imre jegyző (olvassa a harmadik be­kezdést). Elnök : Kiván-e valaki szólani ? Szilágyi Lajos képviselő ur kivan szólani! Szilágyi Lajos : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, hogy a gyakori felszólalá­saim következtében esetleg olyan színben tűnök föl, mint aki, mondjuk, a kákán is csomót ke­res, (Derültség és mozgás jobb felöl) de máris hiba történt a tárgyalásban. Bocsánatot kérek, én fel voltam iratkozva a harmadik bekezdésnél és a harmadik bekez­désnél mégsem lettem felszólítva. Elnök : Most van tárgyalás alatt a harma­dik bekezdés. A képviselő ur szabályszerűen lett feihiva és ebben a pillanatban a harmadik bekezdéshez beszél. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Ilyen körülmények között azt a javaslatot, amelyet meg akarok tenni, már elő sem tudom terjesz­teni. Azt javaslom t. i., hogy mint uj harma­dik bekezdés felveendő az a szöveg, amely a bizottságok által mint az 1. § utolsó bekezdése volt felvéve. Rendet szeretnék ugyanis csinálni az 1. §-ban, amelynek szerkezete az én meg­ítélésem szerint szerfelett pongyola, s az utolsó bekezdést az én véleményem szerint a szakasz élére, a rendelkező részhez kell tenni. Ebből kifolyólag azt indítványozom, hogy ugyanabban a szövegben, mint amilyenben az a bizottsági jelentésben benne van, az utolsó be­kezdés mint uj harmadik bekezdés helyeztessék előre. Elnök : Kivan még valaki a harmadik be­kezdéshez szólni? (Nemi) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. ?vi szeptember hó 4-én, kedden. 341 A népjóléti minister ur kivan szólni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy az igen t. képviselő ur javaslata semmi mást nem céloz, mint amit valamennyiünknek szintén akar­nunk kell, hogy t. i. bizonyos logikai rend, na­gyobb logikai, szilárd rend állittassék be ebbe az 1. §-ba, a magam részéről az igen t. kép­viselő ur indítványát tisztelettel javaslom el­fogadásra és azt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Elsősorban szavazni fogunk Szilágyi Lajos kép­viselő ur azon inditványa felett, amely szerint az 1. § utolsó bekezdése iktattassák be a szö­vegbe uj harmadik bekezdésként. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Egyébként a régi harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi negyedik bekezdés. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az 1. § régi ne­gyedik bekezdését). Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Javas­lom hogy ez az egész bekezdés töröltessék. Indokolom javaslatomat azzal, hogy 1922­ben, amikor az első létszámapasztás volt, a pénzügyminister ur a létszámapasztás áldoza­taiul kijelölt bizonyos B-listás közalkalmazot­tak közül igen sokakat a pénzügyi tárca kere­tében alkalmazott. En ezeket az alkalmazásokat ugy tekintem, hogy azok a B-listás tisztviselők újból elhelyezkedtek, még pedig sikerült nekik újból állami szolgálatban elhelyezkedniük. Én most ezeket az egyszer már B-listára helye­zett, később azonban a B-listáről visszavett közalkalmazottakat nem szeretném megmozgat­tatni. Szivtelenségnek és kegyetlenségnek tar­tanám a kormány részéről azt az eljárást, hogy ezekat még egyszer zaklassa. Ha a kormány egyszer már kijelölte őket a B-listára, bizo­nyára oka volt a kormánynak arra, hogy a B­listárói őket visszavette. Ilyen körülmények kö­zött ezt az egész, bekezdést feleslegesnek tar­tom és azt javaslom, hogy akiket már egyszer az állam visszavett szolgálatába 1922-ben, és akiket a pénzügyminister ur már egyszer alkal­mazott, azokat most 1924-ben szabályszerű el­bánás alá újból ne vonják s azokat ennek a törvénynek a határozmányai értelmében ne lehessen elbocsátani. Indítványom szövege egészen röviden az, hogy (olvassa) : »Az 1. §. régi 4-ik bekezdése törlendő.« (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Héjj Imre jegyző : Mokcsay Zoltán ! Mokcsay Zoltán: T. Nemzetgyűlés! A köz­szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalma­zottak létszámcsökkentéséről szóló törvényjavaslat indokolása kimondja, hogy gondoskodik a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents